A török állam most egy múzeumot szeretne építeni Szigetvár mellett, Nagy Szulejmán szultán korabeli sírboltjának helyén, olvasható az index.hu cikkében
Mint írják, a város ostroma közben elhunyt egykori uralkodó földi maradványainak egy részét Magyarországon temették el. A XVII. század végén lerombolt sírkápolnát és a valamikori város maradványait a magyar régészek folyamatosan tárják fel. 2015-ben tárták fel I. (Nagy) Szulejmán mauzóleumát (türbéjét), ami akkor világszenzációnak számított. Az ásatások azóta is folytatódtak Szigetvár környékén, ahol a régészek értékes leletekre bukkantak. Az itt talált ékszerekből és növényi maradványokból aztán rekonstruálni tudták az egykori török település, Turbék életét, de ahogy a kutatás vezetője, Pap Norbert az Indexnek nyilatkozott: "még sokat kell dolgozniuk, hogy itt egy régészeti parkot hozhassanak létre."
Élet az egykori városban
Egy 2012-es szerződés értelélmében a magyar régészek számára a munka első két évében a költségeket a török kormány biztosította. Ebben a szerződésben rögzítették, hogy Szulejmán szultán türbéjét a valamikori uralkodó halálának 450. évfordulójára kellett volna megtalálni és feltárni vagyis 2016-ig.
Fotó: PTE BTK TTI Régészet Tanszék Facebook oldala
A későbbiekben magyar állami forrás biztosította a vizsgálatok költségeitm így 2015-től – egy nyertes OTKA-pályázat révén – Pap Norbert mellé társvezetőként csatlakozott Fodor Pál is, írja az Index.
Az oszmánoknak egykor, és így a mai török kormánynak is azért volt fontos, mert az uralkodó hadjárat közben hunyt el, így sehidnek, tehát az iszlám mártírjának számított. Így amit megtaláltunk, az nem csupán egy kegyeleti hely, hanem egy kivételes tiszteletet kapott személy sírhelye, a mártírrá válásának a helye. Tulajdonképpen megszentelt hely, zarándoklás célpontja
– nyilatkozta az Indexnek Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Politikai Földrajzi, Fejlődési és Regionális Tanulmányok Tanszékének vezetője, és hozzátette, hogy Turbék városát nem csak muszlimok lakták, hanem keresztények is. Magyarok viszont nem. A környéken boszniai katolikusok telepedtek meg, akik a területen gazdálkodtak, míg a muszlimok egy része katona volt, akik a helyet védték. A türbe és a környező épületek a halveti dervisek gondozásában voltak.
A professzor és kutatócsoportja szombaton, Szigetváron mutatta be az 1688 után elpusztult Turbék település helyén kiásott különleges leleteket, valamint a szultán mauzóleumáról és az azt körülvevő településről szerzett izgalmas új ismereteket, áll az Index cikkében.
Fotó: PTE BTK TTI Régészet Tanszék Facebook oldala
Török zarándokhely lehet?
2015 őszén sikerült megtalálni és feltárni a türbét, majd 2019-ig a területen található több épületet és a komplexumot védő erődítmény egyes részeit is sikerült feltárnia Hancz Erika és Varga Máté régészeknek és a PTE régészhallgatóinak. A munkába időnként török régészek is bekapcsolódtak.
Mindezekből és a korabeli feljegyzésekből kiderült, hogy a környéken gyümölcsöket, zöldséget, gabonákat termeltek, olajat sajtoltak és még szőlőültetvények is voltak, de bepillantást nyerhetünk az itteni emberek és Szulejmán életébe és halálának körülményeibe.
A 2012-ben megkötött szerződés értelmében a magyar régészek és a tudósok feladata a kutatás, de a törökök már 2015 óta szorgalmazták, hogy a helyszínen felépüljön egy múzeum, amihez állami kézbe kell venni a területet.
Nyilván a két kormány majd megállapodik az együttműködés konkrét formáiról, de azért a kutatóknak addig még sokat kell dolgozni ahhoz, hogy a területet megfelelően előkészítsék. Amíg nem tudjuk, hogy mi és hol van, addig nem lehet megtervezni egy régészeti parkot
– mondta az Indexnek Pap Norbert.
