Nemrég jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy egy új rendelet 10 helyszínt terjeszt elő a világörökségi lista várományosai közé. A legtöbb helyszín azonban nem számít újdonságnak, hiszen van, ami már több mint 20 éve szerepel az UNESCO várományosi listán. Információnk szerint erre a lépésre azért került sor, mert 2011-ben a parlament elfogadta a világörökségi törvényt, amely előírja, hogy a várományosi helyszíneket egy miniszteri rendeletben kell megerősíteni. A miniszterelnökséget vezető miniszter – a Forster Központ szakmai közreműködésével – az UNESCO Világörökségi Bizottságához már felterjesztett helyszíneket áttekintette és értékelte aszerint, hogy azok várományosi státusza időszerű-e, még mindig hordozzák-e azt a kiemelkedő értéket, ami miatt felkerültek a várományos helyszínek közé. A felülvizsgálat eredménye pedig az lett, hogy az összes helyszínt érdemes a listán tartani.

Kisebb-nagyobb változások történtek néhány helyszín esetében, például a korábban külön szereplő „Esztergomi középkori vár” és a „Visegrádi királyi székhely és vadászterület” most középkori magyar királyi központok elnevezéssel egy helyszínné változott, így a korábbi tizenegy helyett most tíz magyarországi helyszín szerepel a magyar Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékén. További változás, hogy két helyszín – „A tájház hálózat Magyarországon”, valamint „Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai” – földrajzi területe kissé csökkent, a korábbi „Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó” területe viszont megnőtt, és új, „Balaton-felvidéki kultúrtáj” néven került fel a jegyzékre.

Ahhoz, hogy a helyszínek ténylegesen világörökséggé váljanak, fel kell őket terjeszteni az UNESCO Világörökségi Bizottságához – ez csak olyan helyszínek esetén lehetséges, amelyek már szerepelnek a várományosi listán. Jelenleg a parlament előtt van a világörökségi törvény módosítása, melynek értelmében a várományosi lista felülvizsgálata alapján a felelős miniszter javaslatot tesz a Kormány részére a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszín(ek)re vonatkozóan.

Jelenleg így néz ki a világörökségi várományosi jegyzék a tíz helyszínnel:

- A római birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza (ebbe a következő települések tartoznak: Budakalász, Dunabogdány, Dunakeszi, Szigetmonostor, Göd, Leányfalu, Százhalombatta, Szentendre, Szob, Verőce, Abda, Budapest I., III., V. és XXII. kerületei, Nagyszentjános, Ács, Bölcske, Dömös, Paks, Esztergom, Baracs, Pilismarót, Kisapostag, Dunaújváros, Fadd, Őcsény, Kunsziget, Nyergesújfalu, Tát, Dunafalva, Dunaszekcső, Kölked, Sátorhely, Visegrád, Máriakálnok, Szekszárd, Győr, Tokod, Almásfüzitő, Komárom, Mocsa, Lébény, Öttevény, Dunaszentgyörgy, Rácalmás, Tolna, Bezenye, Neszmély, Gönyű, Mosonmagyaróvár, Alsónyék, Naszály, Ercsi, Kulcs, Adony, Szigetújfalu, Bátaszék, Báta, Adony, Rajka, Mecsér, Lébény, Kimle.)

- Lechner Ödön művei – a kecskeméti Városháza, a budapesti Iparművészeti Múzeum, a X. kerületi Szent László Plébániatemplom, a XIV. kerületi Földtani Intézet, valamint az V. kerületi Postatakarékpénztár

- Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi királyi erdő területe - Esztergom Várhegy, Pilis és Visegrádi hegység, királyi erdő a visegrádi királyi központtal, valamint a Kesztölc, Klastrom-puszta pálos kolostor

- Balaton-felvidéki kultúrtáj – Tihanyi-félsziget, Tapolcai-medence és Káli-medence, a Hévízi-tó természetvédelmi területe, Balatonfüred műemléki jelentőségű területe, Keszthely, Festetics-kastély, kastélypark

- Magyarországi tájházak hálózata (108 település területén)

- A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok

- Felső-Tisza-vidéki fa harangtornyok (7 település területén)

- A Komárom /Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál - Az erődrendszer magyarországi elemei: Monostori Erőd, Csillag Erőd, Igmándi Erőd

- A budai termálkarszt barlangrendszere (Pál-völgyi-barlangrendszer, Ferenc-hegyi-barlang, Molnár János-barlang, József-hegyi-barlang, Szemlő-hegyi-barlang, Budai Vár-barlang)

- Ipolytarnóci ősélőhely