A Mátra déli csücskében található kis falu ezúttal is megtelt vendégekkel, és az időjárás is kedvezett az eseménynek. A szlovák tájház udvara rövid idő alatt fesztiválhangulatot árasztott, sátrat emeltek a kézművesek, akik kiállították portékáikat, miközben különleges, festett favázas körhintát szereltek fel a gyerekeknek. Többen kíváncsian vették körbe a Mátra postakocsiját, amely különleges látványossága ennek a helynek.
Alvó sárkány a kútban
A Mátra Jövője Turisztikai Egyesület sátrában kisnánai asszonyok nagy edényben mosták a helyi kertek fáiról szedett kajszibarackot. Kiszedték a magvakat a gyümölcsökből, majd kézi darálóba került a termés. Végül alágyújtottak az üstnek, azután – egymást váltva – órákig lassú tűzön forralták és hatalmas fakanállal keverték a lekvárt, hogy sűrűsödjön. A finomságot meg is kóstolták a vendégek, melynek illata bejárta a környéket.
A főszervező, HlivaTíborné, a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület front office irodavezetője többször is végigjárta a sátrat, és követte az asszonyok munkáját. A Turizmus Online-nak elmondta, hogy Kisnánán az egyik kedvenc gyümölcs a kajszibarack. Szinte valamennyi kertben találni barackfákat, melyek terméséből befőttet készítenek és lekvárt is főznek a helyi portákon. Ennek a tudományát igyekeznek évente, a nyár közepén megosztani az érdeklődő turistákkal. A mostani bemutatóra is előkerültek azok a régi kézi eszközök, amelyeket a lekvárfőzéshez használnak.
Erre a napra családi programokat is szerveztek a kisnánaiak. A gyerekekre gondolva és – ügyességükre alapozva – a vár előterében izgalmas zoknicsatára invitálták a fiatalokat. Emellett a vár legendáiról is hallhattak, így például a várkútban alvó sárkányról, illetve az igazságtevő oroszlánról. Ennek emlékét egyébként a vár belső kaputornyának földszintjén márványtábla is őrzi. Emellett elrejtett kincsekre is vadásztak a gyerekek és a szülők. De megismerkedhettek a vár egykori borospincéjében Csulai Móré László legendájával is. Ő volt Várpalota várának egykori ura, aki Kisnánára menekült, ahol Losonczy István vártulajdonos fogadta be. Ám a törökök megtalálták és Konstantinápolya hurcolták, ahol meg is halt.
Sólymos vitézek, végvári katonák
A legendák mellett az érdeklődők 3D-s vetítés keretében ismerkedtek meg a vár történetével is, a tájház bejáratánál pedig az agyagedény-készítés technikáját, a korongozást sajátíthatták el a gyerekek. Különleges élményként szolgált a turistáknak, hogy a Nánai Sólymos Vitézek Egyesület tagjai is bemutatkoztak, akik vitézi ruhákban jelentek meg. Választott kapitányuktól, Csabai András elnöktől megtudtuk, hogy 2002-ben alakultak nyolc taggal. Ma már 22-en vannak a különböző korosztályokat képviselve. Legutóbb a július 5-i – az immár 15. – Kisnánai Várjátékokon szerepeltek, de visszatérő vendégek a Tatai Patara rendezvényen is. A közeljövőben Sárváron, a Nádasdi Napokon mutatkoznak be és szerepelnek az Egri Végvári Vigasságokon is. Céljuk, hogy a XVI.-XVII. században szolgált végvári katonaság életet elevenítsék fel. Ehhez a díszes ruháik és fegyvereik mellett három hadi sátorral, régi asztalokkal és ládákkal is rendelkeznek.
3D-s vetítő és a múltba látó eszközök
A kisnánai várat 2010-2011 között újították fel több mint 340 millió forintos projekt keretében, melyet az Európai Unió is támogatott. A már említett 3D-s vetítőrendszer mellett a várban öt kronoszkóp – múltba látó eszköz – segíti a vendégeket abban, hogy megismerjék annak XVI. század eleji fénykorát. Az utóbbi időszakban a szlovák tájház szintén megújult, ahol történelmi kiállításon láthatták a baracknapi eseményekre érkezők is a helyi paraszti kultúra őrzött emlékeit, a különböző bútorokat, berendezéseket és használati eszközöket.
