Az Európai Bizottság 2006-ban indította útjára a Kiváló Európai Desztinációk nevű projektjét, amely az európai kontinens természeti, kulturális és szellemi örökségének sokszínűségét hivatott bemutatni a turisták számára. Az EDEN egy angol mozaikszó (European Destinations of ExcelleNce), a pályázat keretében az Európai Unió tagállamaiban évente változó témakörben egy kiváló úti célt választanak ki nemzetenként.
A két nap alatt zsúfolva kaptuk a programokat, amelyek még a rendezők számára is tele voltak meglepetésekkel. Mert ki gondolta volna, hogy pont akkor hoznak be egy eltévedt kis nyári ludat az állatparkba, amikor mi is ott „szafarizunk” és bámészkodunk. Így aztán részesei lehettünk annak a csodának, hogy a kis tollas jószágot befogadták a nagyobbak, és még az ott lévő gólyák is csapatosan rohantak elé.
Utunkat a Hortobágyon a 300 éves, betyárok korát idéző Hortobágyi Nagycsárdában kezdtük, na persze szilvapálinkával és szürkemarhakolbászos falatkákkal. Vincze Andrásné, Hortobágy község polgármestere elmondta, hogy a Hortobágy község 1966-ban jött létre, ma 1600 lakója van és a Hortobágyi Nemzeti Park közepén, Debrecen és Tiszafüred között a 33. számú főút mentén található. Megtudtuk, hogy az idegenforgalom szempontjából itt mindig is a lovaglás, horgászat, vadászat volt a legismertebb. A lovaglási lehetőséget elsősorban a Mátai Ménes kínálja, ahol kezdőknek, haladóknak, ugró- és díjlovaglás iránt érdeklődőknek is tartanak oktatást, de lehetőség van pusztalovaglásra és a fogathajtás rejtelmeibe is beavatják az érdeklődőket.
A Hortobágy arany háromszöge
Katona Ilona, az MT Zrt. Észak-alföldi RMI igazgatója többek között arról is beszélt, hogy arany háromszögnek nevezik a Debrecen-Hortobágy-Hajdúszoboszló részt, ahol a vendégforgalom folyamatosan fejlődik, meghaladva az országos statisztikát, 8,9 százalékkal nőtt az idelátogatók száma, 30 százalékuk külföldről, 70 százalékuk pedig hazai tájakról érkezik.
Megnéztük a Kilenclyukú hidat, amely hazánk leghosszabb közúti kőhídja, a Hortobágy folyó felett ível át kilenc boltíven támaszkodva. Tovább sétálva a Pusztai Állatparkban barátkoztunk az erdélyi kopasznyakú tyúkokkal, bámultuk a parlagi kecskéket és szamarakat, a rackákkal és mangalicákkal, hucul lovakkal, magyar szürkemarhákkal, a dagonyázó házi bivalyokkal benépesült pusztát. A puszta konyhájában, a vasalóban bográcsos főzésre készültek.
Hogy mi a vasaló? Nádból készült, szélvédett helyet adó főzőhely. Alaprajza vasalóra emlékeztet, innen kapta a nevét. Az egyszerű, de igen praktikus alkotmány remekül kivezeti a füstöt, ha esik, nem ázik meg a bent főző pásztor. Aki éppen nekünk főzte az ebédet, szürkemarha lábszárából pörköltet készített.
Megismerkedtünk még egy érdekességgel, várt minket a „seggen ülő hodály”, amely egy földig érő, náddal fedett tetőszerkezet, mely nyáron hűvös, árnyékos hely a jószágnak, télen pedig meleg szállás. Mindenki szabadon jött-ment, kis csapatunkból többen ostorpattogtatást is tanultak.
Szekérre ültünk, és az Észak-alföldi Regionális Marketingigazgatóság regionális marketing menedzserével, Marsi Gabriellával az őshonos állatokhoz mentünk, megismerkedtünk a hortobágyi pusztaötössel, a ménessel, a magyar szürke- és bivalygulyával, és láttuk a rackanyájat is.
Hiába is próbálnám leírni, hogy milyen a Hortobágy, hogyan élnek ott békésen egymás mellett az őshonos állatok, és milyen nagy szeretettel élnek velük együtt az emberek, az írás meg sem közelíti a valóságot. Ide el kell jönni, érezni és látni a hatalmas távolságokat, és el kell hozni ide a gyerekeket, akik azonnal megértik majd Petőfit, aki versében így vall:
Lenn az alföld tengersík vidékin
Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadult sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom.
Extra szafari
Ellátogattunk a Hortobágyi Vadasparkba is, ahová kizárólag a nemzeti park járművével, egy omnibusszal mehettünk, amely a Pásztormúzeum elől indult. A bejárattól szafariautók viszik a látogatókat a pusztába. A vadaspark programja az úgynevezett „Extra szafari”, melynek során a speciálisan kialakított jármű segítségével a bemutatóterület első szakaszában testközelből figyelhetjük meg a nagytestű, patás legelő állatokat, melyek közül két fajt mutatnak be, a Przewalski vadlovat és a rekonstruált őstulkot. Ezek a nagytestű növényevők első egyedei 1997-ben kerültek a vadasparkkal szomszédos Pentezug pusztára, ami egy bioszféra rezervátum magterület, ezért nem látogatható. A Hortobágyi Nemzeti Park területén napjainkban élő vadlovak egyedszáma meghaladja a kétszázat, az őstulkoké pedig négyszáz fölé emelkedett. Ezekből az állományokból láthatunk a vadaspark területén összesen mintegy ötven-hatvan egyedet. A vadaspark második szakaszában tágas, vizesárokkal határolt kifutókban, rácsok nélkül nézhettük meg a puszta korábbi ragadozóit, valamint természetes tavakon és röpdékben a terület egykori és jelenkori madárvilágát. Itt találkoztunk azokkal a vadludakkal is, akik befogadták a kis tévelygő ludat.
Kedvencünk volt Olga, a fakó keselyű, őt a fővárosi állatkertből hozták ide, mert túl barátságos volt, cserébe küldtek egy nem annyira kedves keselyűt.
Tiszafüreden, a négycsillagos Tisza Balneum Hotelben volt a szállásunk, ahonnan másnap Poroszlóra indultunk csónakkal. A Tisza-tó az ország második legnagyobb összefüggő vízfelületén, 127négyzetkilométeren, kiváló természeti adottságainak köszönhetően érdekes, más tóval össze nem hasonlítható, mozaikos vízi világ alakult ki. A gyors folyású, mély, hidegvízű folyó, a Tisza keresztülfolyik a tavon, öblítőcsatornákból tölti fel a lapos, gyorsan melegedő tározó tereket, számos szigettel, holtággal varázsol változatos vadvízi „országot” az Alföld közepére. A Tisza-tó négy évszakos horgászvíz; különleges halfaunája, nemzetközi szinten ismert halbősége a madarak földi paradicsoma is egyben. A Tisza-tavi Madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park része, a csónakos barangolások, kajaktúrák, ökotúrák és fotótúrák legnépszerűbb úti célja. A Tisza-tó nemzetközi szinten is kiemelkedő színvonalú kiscsónakos kikötőparkkal és képzett túravezető-bázissal szolgálja a látogatókat. A szigeteken dongautas sétaút (Tisza-tavi Vízi Sétány), Magyarország legnagyobb kalandparkja (Robin Kalandsziget), a félszigeten található ártéri erdőben tematikus tanösvény (Tiszavirág Ártéri Sétaút) kínál kirándulási lehetőséget.
Élmények a Tisza-tavi Ökocentrumban
Ellátogattunk Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszerét is magában foglaló Tisza-tavi Ökocentrumhoz, a Tisza-tó látogatóközpontjához és témaparkjához. Itt megnézhettük, hogyan etetik a vidrákat, és megbámultuk a hatalmas akváriumban úszó halakat.
A létesítmény évszaktól és időjárástól függetlenül négy szinten, 2600 négyzetméteren mutatja be a Tisza-tó élővilágát és a Tisza-völgy eddig rejtett csodáit, melyhez társul egy 10 hektáros szabadidőpark és egy saját csónak- és kishajós kikötő.
A Tisza-tó 2007 óta körbekerékpározható. A 70 km hosszú, mindössze 1 méter szintkülönbséggel rendelkező, aszfaltozott védtöltés kerékpárosok ezreit hívja évente a térségbe. A tiszai kompátkelőkkel jól kombinálhatók az EUROvelo 11 nemzetközi kerékpárutat is érintő túrák, amelyek során 110-140 km-es köröket is meg lehet tenni.
A Tisza-tavi RMI vezetője, Molnár Anita azon kívül, hogy vezetőnk volt, még ott volt abban a kerékpáros mezőnyben is, amelynek résztvevői 60 kilométert tettek meg azért, hogy a célhoz, az épülő Tisza-tavi Kerékpáros Centrum bokréta ünnepségére, Tiszafüredre érjenek, amelyen mi is részt vettünk, de előbb még egy élmény várt minket, a Tiszafüred-Örvényre, a Szabics Kikötőbe vártak minket egy halászlére.
Ebéd után megnéztük a Tiszavirág Ártéri Sétautat, az 1500 m hosszú tanösvény a tiszavirág (kérész) életét, fejlődési fázisait és a Tisza-tó élővilágát mutatja be. Madármegfigyelő tornyai és a séta végcélját is jelentő belső tó, a Göbe halászladikjai is igen népszerűek.
Az új Tisza-tavi Pákász Tanösvény, hol vízen, hol szárazföldön kanyargó Örvényi pákász tanösvény tizenkét állomáson keresztül tizenkét témakörre bontva mutatja be a Tisza menti pákászat hagyományait. A labirintusban barangolók eközben a természet adta élmények sokaságából is csemegézhetnek.
A két napos tanulmányút végét az épülő Tisza-tavi Kerékpáros Centrum bokrétaünnepsége zárta amelyen részt vett Kemecsei Ágnes, a Tisza-tavi Vízi Sétány üzemeltetésének felelőse is, aki elmondta, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata és az Oktatási és Turisztikai Osztályához tartozó Tisza-tavi Vízi Sétány is képviseltette magát a rendezvénysorozat keretében megrendezett Tisza-tó körüli kerékpározáson. Ez az esemény mindenki számra fontos állomás volt.
