Májusban tovább erősödött a belföldi turizmus: a hazai vendégek száma megközelítette a 900 ezret, a hazai vendégéjszakák száma pedig 2,8 százalékkal szárnyalta túl a tavalyit, túllépve az 1,8 milliót.

A nemzetközi utazók 855 ezres száma ugyancsak meghaladta az egy ével ezelőttit (+0,2 százalék), a 2 milliós külföldi vendégéjszaka-szám viszont mérséklődött tavalyhoz képest. Ennek hátterében a közel-keleti konfliktus miatti geopolitikai bizonytalanság, az energiapiaci sokk és a főbb küldőpiacaink többségében tapasztalható, romló fogyasztói hangulat áll. Ezek a kihívások elsősorban Budapest forgalmát érintették kedvezőtlenül, ahol hagyományosan a legmagasabb a nemzetközi vendégéjszaka-forgalom aránya. A fővárosban mind a külföldi utazók számában mind vendégéjszakáikat tekintve ‒ az UEFA Bajnokok Ligája-döntő ellenére is ‒ összességében visszaesés (-1,4 százalék és -4,5 százalék) volt tapasztalható májusban.

A vidék húzóereje és a belföldi turizmus ellenben tovább erősödött:

az ország teljes szálláshely-forgalmának 60,4 százalékát itt mérték. A fővároson kívüli desztinációkra 4,7 százakékkal többen voltak kíváncsiak, mint tavaly, és a 2,3 milliós vendégéjszaka-szám is 2,2 százalékkal emelkedett. A Budapesten kívül eltöltött vendégéjszakák 70,2 százaléka belföldi vendégeknek volt köszönhető, akik 5,1 százalékkal nagyobb számban pihentek vidéki tájainkon, mint tavaly. A Balaton különösen jól teljesített, itt 3,7 százalékkal több hazai és 3,4 százalékkal több nemzetközi vendéget fogadtak, mint egy éve ilyenkor. A szálláshelyek vendégéjszaka-forgalma is 1,8 százalékos bővülést mutatott.

A turisztikai térségek közül a Balaton után a legtöbb vendégéjszakát a Mátra‒Bükk és a Budapest környéke térségben regisztrálták szálláshelyek.

A tizenegy vidéki turisztikai térség közül nyolcban bővült a vendégéjszakák száma: a legnagyobb növekedést Gyula, valamint Pécs–Villány térsége érte el.

Májusban a szálláshelyek országosan 113,5 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, nyolc százalékkal túlszárnyalva a tavaly májusit.

Az előző májusinál 11,3 százalékkal magasabb, kiemelkedő budapesti bevételeket elsősorban a BL-döntő hétvégéje dobta meg:

ekkor keletkezett a fővárosi, május havi szálláshelyi bevételek mintegy egyötöde.

Az 54,8 milliárd forintnyi vidéki szálláshelyi árbevétel is 4,7 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. A vendéglátóhelyeken országszerte 222 milliárd forint bevétel keletkezett, 11,9 százalékkal több, mint egy éve ilyenkor.

Összességében az év első öt hónapját nézve is kedvezően alakultak a számok:

a szálláshelyekre 6,5 millió vendég érkezett (+2 százalék), a belföldi utazók közel 3,2 milliós tábora 3,9 százalékos növekedést mutatott, és a 3,3 milliós nemzetközi vendégszám is 0,3% százalékkal felülmúlta a 2025 azonos időszakit.

Május végéig mintegy 14,7 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek (+0,2 százalék), ebből 6,7 millió éjszaka (+3 százalék) hazai vendégekhez kötődött. A szálláshelyek országos szinten 401 milliárd forint bevételt könyvelhettek el az év első öt hónapjában, 4,3 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A vendéglátóhelyeken 903,2 milliárd forint bevétel keletkezett, ami 9,9 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakában mért értéket.

Külpiaci helyzetkép és turisztikai összefüggések 2026 tavaszán

A tavaszi hónapokban erősen befolyásolták a nemzetközi turisztikai piacot és utazási kedvet az egyszerre jelentkező, turizmusra ható negatív tényezők. Ide értendő a közel-keleti konfliktus miatti vendégkiesés, a légi kapacitások csökkenése, az olajárak emelkedése, a fogyasztói bizalom romlása Európa-szerte, a brit és német piac gyengülése, valamint a forint erősödése. A 2026 tavaszi időszakot tehát – hazánkban és Európa többi államában is – alapvetően a geopolitikai bizonytalanság, az energiapiaci sokk és a fogyasztói bizalom romlása határozta meg.

A közel-keleti konfliktus különösen érzékenyen érintette Magyarország egyik legfontosabb, Budapestnek pedig 2025-ben a vendégek száma szerint 7. legjelentősebb küldőországát, Izraelt.

Erről a piacról esett ki számszerűen is a legtöbb turista, és megtorpant a Közel-Keleten keresztül zajló átszálló forgalom is. A fejlemény azért is különösen érzékeny, mivel az izraeli és öbölmenti vendégek felülreprezentáltak a magas költésű, 4–5 csillagos szállodákat választó utazók körében.

A következő hónapokban a turizmus teljesítménye nagyban függ a globális folyamatok és a forint árfolyamának alakulásától.

Az erősödő forint növeli a magyar háztartások külföldi vásárlóerejét, ami ösztönzi a kiutazó turizmust. Ezzel párhuzamosan a felértékelődő valuta rontja az ország ár-versenyképességét, mivel a külföldi turisták számára a magyarországi szolgáltatások drágábbá válnak, ami különösen az árérzékeny keresleti szegmensekben mérsékelheti a beutazási hajlandóságot.