Fontos a piaci helyzet naprakész mérése
A tágabb értelemben vett turisztikai ágazat (beleértve a vendéglátást, rendezvényszervezést), régóta küzd a kevésbé reprezentatív felmérések eredményeiből adódó információhiánnyal. Ezért a fent említett három szervezet közösen alkotta meg a TKI-t, amely havi gyakorisággal méri az ágazatban a konjunktúra várható alakulását.
A felmérés a következő területeket vizsgálja a szakmán belül: szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, utazásközvetítés, utazásszervezés, konferenciaturizmus, kereskedelmi bemutató szervezése, és az úgynevezett fizikai közérzetet javító szolgáltatás.
Kevesebben emelnek árat, mint az előző hónapban
Ami a friss előrejelzéseket illeti, a következő három hónapban - az előző év azonos időszakához képest - a szállásadók 35 százaléka vár növekedést a vendégéjszakák számában (ez az előző hónapban 67 százalék volt), 58 százalékuk stagnálást, 7 pedig visszaesést, ez utóbbi az előző hónapban 4 százalék volt. A vendéglátásban dolgozók közül 34 százalék reméli a forgalom növekedését, 12 százalékuk azonban visszaesést vetít előre.
Májusban a turisztikai cégek 18 százaléka jelezte, hogy a következő 3 hónapban várhatóan emelni fogja szolgáltatásának árát (áprilisban ez 47 százalék volt), 78 százalékuk nem változtat az árakon, míg csökkentést kevesen, mindössze 3 százalékuk tervez.
A szálláshely-szolgáltatásban 12 százalék az emelést tervezők aránya (a többség már szezonkezdetkor meglépte ezt), a vendéglátásban ez az arány 26, az egyéb turisztikai szektorokban 14. A turisztikai cégek 15 százaléka már a közelmúltban is emelt árat, és a közeljövőben is hasonlóan dönt, jóllehet, ez az arány áprilisban még 41 százalékot mutatott.
A cukrászdák maradtak leginkább talpon
A szakmai megbeszélésen a munkaerő helyzet volt a fő téma. Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke előadásában először visszanyúlt a Covid időszakához, majd az azt követő hónapok tapasztalataihoz. Amikor már nem voltak zárva az éttermek, de külföldre még nem lehetett utazni, akkor sokan úgy gondolták, a külföldi utazásra szánt pénzt a hazai turizmusban és vendéglátásban fogják elkölteni. (Azt már az újságíró teszi hozzá, hogy még korántsem volt az infláció akkora, mint tavaly és idén.)
Az már köztudott, hogy azóta több ezer vendéglátó hely véglegesen bezárt, egyedül a cukrászat maradt talpon, a 4000 cukrászda közül mindössze 67 húzta le a rolót.
Amikor zsarolni kezd a mosogató
Tavaly már magához tért az ágazat, 10-12 százalékkal kevesebb alkalmazottal tudtak ugyanakkor forgalmat elérni, mint 2019-ben, amelynek több oka is lehet az árakon kívül, például, hogy nem jelentik be mindenütt az alkalmazottakat.
Magyarországon még nem jellemző az atipikus foglalkoztatás, míg ez külföldön 30 százalék, addig itthon 6-7 százalék. Kik tartoznak e körbe? Például diákok, kisegítők, no meg, a külföldi munkaerő.
Ami a béreket illeti, a kép sokszínű és ellentmondásos, miközben a magyar vendéglátásban a bruttó átlagkereset az országosnak 60-62 százaléka, olyan bérigények lépnek fel a vendéglátás egyes posztjain, amelyeket főleg a kisvállalkozások nehezen tudnak teljesíteni. Legendák születtek az egymilliós havi séfjövedelmekről, de az is megesik, hogy a mosogatással megbízott alkalmazott hirtelen kétszer annyit kér, mint eddig, márpedig mosogatás nélkül nem lehet semmilyen éttermet üzemeltetni.
A vendéglátás munkaerőhelyzetét a többi ágazat konjunktúrája is befolyásolja. Ha például jól megy az építőiparnak, sokan oda pártolnak át, bizonyos munkákra. Ma is jelentős az illegális foglalkoztatás.
Más iparágban vagy külföldön dolgoznak
Csaposs Noémi, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke dinamikus előadásában felvázolta, mit igényel a mai munkaerő – főleg a fiatalok – ami jelentős személetváltozást igényel. Időközben például felértékelődött más iparágak becsülete. Ehhez képest a turizmust, éppen a külső hatások miatt, sokan instabilnak tartják.
Jelentős a külföldön dolgozó magyarok száma, ezt mindnyájan tudjuk. Ahogy fogalmazott, Németországban már szinte nincs olyan étterem, ahol ne dolgozna magyar felszolgáló, de van amikor az egész csapat magyar.
A pénz szükséges, de nem elégséges feltétel
Ma Magyarországon 80 ezer betöltetlen állás várja azokat, akik dolgozni szeretnének. De nem mindegy, milyen körülmények között. A fiatalok olyan helyet választanak, ahol fontos az ösztönzés, megcsillanhat a későbbi karrier, jó az étkezési lehetőség, biztonságos, trendi a munkahely, biztosítják a munka és a magánélet összhangját, modern az irodai környezet, rugalmas a munkaidő – azaz nemcsak abér nagysága számít. Ahogy fogalmazott, a pénz szükséges, de nem elégséges feltétel.
Számít, hogy milyen a munkahelyi hangulat, járnak-e kedvezmények, jó-e a cafeteria, milyenek a motivációs lehetőségek.
Filippínók és thaiföldiek mellett kirgizek és kazahok is érkeztek
Csaposs Noémi is aláhúzta, hogy még nem használjuk ki itthon a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségeit, a diákok, kismamák és a nyugdíjasok sok területen bevethetők lennének. Ugyanakkor a társadalom elöregedőben van, munkaerő nem lesz több, inkább kevesebb.
Ami a külföldi munkavállalókat illeti, ők leginkább Thaiföldről és a Fülöp-szigetekről érkeznek, de kirgizek és kazahok is dolgoznak ma már a szakmában. Többnyire két évre jönnek, és szeretik Magyarországot.
Van, ahol nem megoldás
Ahogy Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke hozzátette, a többnyire 5-15 fős dolgozói létszámú vendéglátó helyeken például aligha megoldás az alkalmazásuk, hiszen a külföldiek csapatokban szeretnek dolgozni, nehezen elképzelhető, hogy egy üzletben mondjuk csak egy filippínó alkalmazott legyen.
Ez fontos számukra, nemcsak a nyelvtudás miatt, hanem így nem érzik magukat magányosnak, és ha gond van, közösen tudnak fellépni – ahogy a minap egy külföldi munkaerőt közvetítő cég vezetőjétől hallottam.
Elek Lenke
