– De sok­ré­tű az ér­dek­lő­dés. Tö­rök­or­szág, Egyip­tom, Bul­gá­ria, Hor­vát­or­szág, a ka­ri­bi tér­ség, be­le­ért­ve a Do­mi­ni­kai Köz­tár­sa­sá­got és egy­re in­kább Ku­bát is, Thai­föld, Né­met­or­szág, Auszt­ria, med­dig so­rol­jam? A TUI fel­mé­ré­se sze­rint idén meg­is­mét­lőd­het, sőt meg­ja­vul­hat a ta­va­lyi tö­rök­or­szá­gi re­kord. Egyip­tom­ban, Gö­rög­or­szág­ban, Tu­né­zi­á­ban már több a kér­dő­jel. Ez nem utol­só­sor­ban a tér­ség sta­bi­li­tá­si mu­ta­tó­i­tól függ. Bi­zo­nyos úti célok va­la­mi­ért biz­­ton­sá­gi koc­ká­za­tot je­len­te­nek.

– Hall­hat­nánk er­re pél­dát?

– A ko­szo­vói vál­ság, vagy a kurd ter­ro­ris­ta­ve­zér, Ocalan ügye bi­zony­ta­lan­ná tet­te a Föld­kö­zi-ten­ger nyu­ga­ti me­den­cé­jét, és Spa­nyol­or­szág ak­kor ki­mu­tat­ha­tó­an el­ső­sor­ban en­nek köszönhete a szo­ká­sos­nál is sok­kal na­gyobb lá­to­ga­tott­sá­gát. Mos­tan­ra nor­ma­li­zá­ló­dott a hely­zet és ez tu­risz­ti­kai szem­pont­ból na­gyon fon­tos.

– És a Föld­kö­zi-ten­ger ke­le­ti me­den­cé­je?

– Nem­rég még di­vat volt mal­lor­cai vál­ság­ról be­szél­ni. Ar­ról, hogy a leg­fon­to­sabb ven­dé­gek, a né­me­tek „be­le­fá­rad­tak” Mal­lor­cá­ba. Az igaz­ság: a szi­ge­ten már szin­te nincs sza­bad ágy er­re a sze­zon­ra. Sem­mi­fé­le mal­lor­cai vál­ság nincs. A gyö­nyö­rű baleári szi­get to­vább­ra is a né­me­tek ked­venc üdü­lő­he­lye. El­ső­sor­ban a drá­gább ho­te­lek és fincák iránt nőtt az ér­dek­lő­dés.

– Van­nak-e lát­vá­nyo­san visz­sza­eső úticélok?

– A TUI nem ér­zé­kel egy­ér­tel­mű vesz­test. Bi­zo­nyos észak-ame­ri­kai és tá­vol-ke­le­ti cé­­lok leg­fel­jebb dol­lárár­fo­lyam­ok és re­pü­lő­jegyárak mi­att stag­nál­nak.

– Mi­lyen vál­to­zás vár­ha­tó 2001-ben?

– Egy­ér­tel­mű­en nő a jó­lé­ti or­szá­gok­ban az úgy­ne­ve­zett má­so­dik és har­ma­dik uta­zá­sok szá­ma. Nem­rég még az évi egy hos­­szú sza­bad­ság volt a di­vat. Most ez né­mi­leg meg­rö­vi­dül, és az egy nagy mel­lett több ki­sebb uta­zás jár­ja: nép­ván­dor­lás van egy-egy hos­­szú hét­vé­gén is.

– Mi­lyen szol­gál­ta­tá­so­kat ér­té­kel­nek mos­ta­ná­ban az uta­zók?

– Egy­re na­gyobb az igény, hogy az uta­zás­ban szin­te min­den ben­ne fog­lal­tas­sék, ami ké­nyel­mes­sé, biz­ton­sá­gos­sá te­szi az él­ményt. Mind töb­ben igény­lik a rep­tér-ho­tel transz­fert, a nyel­vet be­szé­lő kísérőket, a gon­dok helyszíni or­vos­lá­sát. A mi mé­re­te­ink­nél ezek ter­mé­sze­te­sen „be­épí­tett szol­gál­ta­tá­sok”. Ez­zel szem­ben a jó nevű TNS EMNID in­té­zet sze­rint a né­me­tek mint­egy har­ma­da (32,8%) fog­lal­ko­zik az­zal a gon­do­lat­tal, hogy tör­li ter­ve­i­ből az uta­zást. 31,2 szá­za­lé­kuk pe­dig azt mond­ta, hogy ha megy, ak­kor is kü­lön­le­ges ak­ci­ók­ra vár, vagy a Last Mi­nute aján­la­to­kat ve­szi igény­be. Ugyan­csak har­ma­duk vá­la­szol­ta azt, hogy a célor­szág­ban je­len­tő­sen kor­lá­toz­za ki­adá­sa­it, to­váb­bi 30 szá­za­lé­kuk azt je­lez­te, hogy akár a ké­nye­lem ro­vá­sá­ra is ta­ka­ré­kos­kod­ni fog. Újabb vál­tás: a nem­zet­kö­zi­leg is jegy­zett Forschungs­ge­mein­schaft-Urlaub und Rei­sen (F.U.R.) po­zi­tív elő­re­jel­zé­sek­kel trak­tál­ja a tu­risz­ti­kai vál­lal­ko­zá­so­kat. Úgy íté­lik meg, hogy az el­kö­vet­ke­zen­dő tíz év­ben 63 mil­li­ó­ról 80 mil­li­ó­ra emel­ke­dik a sza­bad­ság-utak szá­ma. Mind­eköz­ben a né­met be­uta­zás ren­dü­let­le­nül emel­ke­dik: vár­ha­tó­an az idén is át­lé­pi a száz­mil­li­ós álom­ha­tárt a né­met­or­szá­gi ven­dég­éj­sza­kák szá­ma.

A kü­lön­bö­ző ka­te­gó­ri­á­jú ho­te­lek, pan­zi­ók ven­dé­gei kö­zött ter­mé­sze­te­sen az eu­ró­pai tu­ris­ták do­mi­nál­nak, de ked­ve­lik az NSZK-t az ame­ri­ka­i­ak és a ja­pá­nok is. 2001-et a tu­riz­mus éve­ként hir­de­tik, és a szo­ká­sos­nál is gaz­da­gabb kul­tu­rá­lis prog­ra­mot ál­lí­tot­tak ös­­sze. A tör­té­nel­mi év­for­du­lók kulcs­sze­re­pet ját­sza­nak idén, mely „Preussenjahr” is. A Po­rosz­or­szág éve el­ne­ve­zés ar­ra utal, hogy há­rom­száz esz­ten­dő­vel ez­előtt, 1701 ja­nu­ár­já­ban ko­ro­náz­ták meg III. Fri­gyes bran­den­bur­gi vá­lasz­tó­fe­je­del­met, aki I. Fri­gyes­ként vo­nult be a his­tó­ri­ás köny­vek­be. A leg­el­ső po­rosz ki­rály és a ké­sőb­bi ko­rok em­lé­ke­it több mint száz mú­ze­u­mi ki­ál­lí­tás és to­váb­bi há­rom­száz ren­dez­vény (fel­ol­va­sóes­tek, szín­há­zi elő­adá­sok, kon­cer­tek) idé­zik fel 2001-ben.