Heti Turizmus: Régi bánata a turisztikai vállalkozóknak, hogy nem nyithatnak devizaszámlát. Milyen lépéseket tettek eddig, hogy változzon a helyzet?
Katona Béla: Amióta létezik az idegenforgalmi bizottság, azaz 1998 óta minden évben próbáltuk keresztülvinni ezt a javasltot. A bizottság minden esztendőben egyezteti a gazdasági miniszterrel, hogy melyek azok a célok, amelyeket a turizmus érdekében el kellene érni, és ezek között mindig szerepelt a devizaszámla-nyitás témája. Eddig a devizatörvény módosítása nem volt napirenden, ezért az ehhez kapcsolható indítványok tárgyalására sem kerülhetett sor.
HT: Most azonban változtatás előtt állnak a devizajogszabályok.
K. B.: Célszerű megvárni az előkészületben lévő törvényjavaslat benyújtását – amire idén már nem kerül sor –, és amennyiben szükséges, módosító javaslatot benyújtani.
HT: Melyek azok az egyéb időszerű kérdések, amelyek a turisztikai vállalkozók helyzetének javítását, mozgásterének kibővítését célozzák, és megkapták az idegenforgalmi bizottság támogatását?
K. B.: A turisztikai hozzájárulás eltörlése és az üdülési csekk értékhatárának feloldása a két legfontosabb témakör. A bizottság már megvitatta azt a módosító javaslatot, amely a turisztikai hozzájárulás eltörlésére irányul. A költségvetési törvény kapcsán nyújtottam be ezt az indítványt, amit azért tartok reálisnak, mert nálunk ez pluszadó jellegű teherként nehezedik az idegenforgalmi vállalkozásokra, miközben más országokban, ahol a turizmust fontosnak tartják, kedvezményekben részesítik az ezen a területen tevékenykedő cégeket. A turisztikai hozzájárulás bevezetését a kilencvenes évek elején az indokolta, hogy a vállalkozások is járuljanak hozzá az országmarketinghez, hiszen a költségvetésnek akkoriban erre nem volt pénze. A rendszerváltás óta most először áll rendelkezésre elegendő forrás, hogy az állami szerepeket állami pénzből oldjuk meg, tehát ezt a pluszadót talán el lehetne törölni. Az üdülésicsekk-rendszerre vonatkozóan is minden évben korlátot jelöl meg a költségvetés. Ennek a fölöslegességét a szakma minden évben számításokkal bizonyítja. Azonban a bizottsági állásfoglalás és az érvek mindmáig hatástalanok voltak, továbbra is fennállnak a korlátok. A számítások ugyanakkor azt igazolják, hogy az üdülési csekkek összességében az államnak többletet hoznak az egyéb adóbevételekből, annak dacára, hogy a csekkeknek bizonyos értékhatárig adómentességet biztosítanak. Az üdülési csekk igénybevételének az elkövetkező kétévi költségvetésben az inaktív rétegek javára meghatározott összege pedig 1998-hoz képest a harmadára – évi 394 millió forintra – csökkent. Ezen szintén változtatni szükséges.
HT: A számokon túl mire van szükség ahhoz, hogy a szakmai érvek győzzenek?
K. B.: A Gazdasági Minisztériumban is erősíteni kellene a szakma összérdekeinek képviseletét, valamint a képviselői munka során is a turizmus egészét érintő döntések mellé lehetne állítani valamennyi frakciót. A képviselőknek fel kellene ismerniük, hogy nem elegendő az általánosságokról beszélni, vagy egyes fejlesztésekre pénzt adni.
HT: Miért gondolja, hogy a turisztikai szakma egészének változatlan marad a helyzete, amikor a jövő kétévi költségvetés az eddigieknél lényegesen magasabb forrást jelöl meg a turizmusra?
K. B.: Azért, mert a források többsége pályázatok útján osztható ki, ami, véleményem szerint, néhány száz vállalkozót érint majd, a többi ötezernek nem juthat belőle. Fontos lenne meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek minden turisztikai vállalkozót kedvezően érintenének, és ők maguk dönthetnék el, hogy a bevételeik szabadon maradt részét mire fordítják.
HT: Az idegenforgalmi bizottság milyen sikereket, illetve kudarcokat könyvelhet el a fennállása óta?
K. B.: Egy ilyen számadásnál feltétlenül tisztában kell lenni azzal, hogy a bizottságnak mi a mozgástere, milyen lehetőségei és korlátai vannak. Feladata, hogy megismerje a szakmai igényeket, a valós érdekeket, és támogassa azokat. Mivel nem döntéshozó testület – hiszen a plenáris ülés határoz –, igazán hatékony munkát a frakciókban végezhetnek a képviselők, meggyőzve kollégáikat, hogy álljanak ki egyes javaslatok mellett. A bizottság legnagyobb sikerét abban érte el, hogy el tudta fogadtatni a turizmus kiemelkedő gazdasági szerepét, és így az ágazat a növekvő gazdasági lehetőségekből a súlyának megfelelően részesedik. Ugyanakkor kudarcnak ítélem azt, hogy a szakma egésze hátrányban van a többi ágazatban vállalkozókhoz képest, hiszen többletbefizetési kötelezettsége van.
