xxEgye­dül a vi­seg­rá­di ki­rá­lyi pa­lo­ta re­konst­ruk­ci­ó­já­ra ja­va­solt két­szer két­száz­mil­lió fo­rint el­kü­lö­ní­té­sé­vel ér­tet­tek egyet az Or­szág­gyű­lés Ide­gen­for­gal­mi Bi­zott­sá­ga no­vem­ber 21-i ülé­sén a hon­atyák és a kor­mány ál­lás­pont­ját köz­ve­tí­tő Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um kép­vi­se­lői a 2001. és 2002. évi költ­ség­ve­té­si tör­vény­ja­vas­lat­tal kap­cso­la­tos vi­tá­ban. Azt még nem le­het tud­ni, hogy mi lesz a for­rá­sa en­nek az ös­­szeg­nek, mert majd az adó­tör­vé­nyek­ről foly­ta­tott vi­ták so­rán, a kap­cso­ló­dó mó­do­sí­tá­so­kat ös­­sze­fűz­ve szü­le­tik er­ről dön­tés a költ­ség­ve­té­si bi­zott­ság ülé­sén.

Indítványok

Még há­rom mó­do­sí­tá­si in­dít­vány je­löl­te meg for­rá­sul a Tu­risz­ti­kai Cél­elő­i­rány­za­tot. Kö­zü­lük a csán­gó kul­tu­rá­lis cé­lok­ra meg­je­lölt 53 mil­lió 175 ezer fo­rint át­irá­nyí­tá­sát tá­mo­gat­ta a Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um, a bi­zott­ság vi­szont el­le­nez­te azt. A má­sik két, mind­két rész­ről el­ve­tett in­dít­vány a ha­tá­ron tú­li csán­gók­nak, il­let­ve a lo­vas­ez­red­nek szánt kü­lön­bö­ző ös­­sze­ge­ket.

Ta­kács Im­re MSzP-s kép­vi­se­lő is­mét fel­ve­tet­te a Haj­dú­szo­bosz­lót el­ke­rü­lő út meg­épí­té­sé­re ele­gen­dő, mint­egy 450-500 mil­li­ós ös­­szeg el­kü­lö­ní­té­sét a gaz­da­ság­fej­lesz­té­si cél­elő­i­rány­zat­ból. A bi­zott­ság nem sza­vaz­ta meg, hogy mó­do­sí­tó ja­vas­lat ké­szül­jön az el­ke­rü­lő út ér­de­ké­ben.

Ke­vés a kül­föl­di

A Dél-Alföldi Re­gi­o­ná­lis Ide­gen­for­gal­mi Bi­zott­sá­got Ba­bák Mi­hály el­nök mu­tat­ta be. A Ma­gyar­or­szág te­rü­le­té­nek mint­egy egy­ötö­dét ura­ló ré­gi­ó­ban a la­kos­ság 13 szá­za­lé­ka él. Dél-Alföld tu­riz­mus­ban ját­szott kis sze­re­pe föld­raj­zi fek­vé­sé­re és köz­le­ke­dé­si inf­ra­- st­ruk­tú­rá­já­nak fej­let­len­sé­gé­re ve­zet­he­tő vis­­sza. A ke­res­ke­del­mi szál­lás­he­lyek szá­ma is cse­kély: 1999-ben 23 808 fé­rő­he­lyet re­giszt­rál­tak. A ven­dég­lét­szám te­kin­te­té­ben is mes­­sze el­ma­rad a ré­gió a töb­bi­től. Az 1999. és az 1995. évi ada­to­kat ös­­sze­ha­son­lít­va ki­tű­nik, hogy erő­sen csök­ke­nő a ten­den­cia. Ez el­ső­sor­ban a ju­go­szláv há­bo­rú kö­vet­kez­mé­nye, hi­szen az 1997-ben a ré­gió a kül­föl­di ven­dég­éj­sza­kák szá­má­ban meg­előz­te Észak-Ma­gyar­or­szá­got.

A dél-alföldi ré­gi­ó­ba lá­to­ga­tók át­la­gos tar­tóz­ko­dá­si ide­je 2,5 éj­sza­ka, ami az erős tran­zit­jel­leg­re utal. A fa­lu­si szál­lás­adás ugyan­ezen a te­rü­le­ten egy ven­dég­éj­sza­ká­val ma­ga­sabb át­la­got mu­tat az or­szá­gos­nál, ami a bel­föl­di ér­dek­lő­dés élén­kü­lé­sé­ből és az itt töl­tött hos­­szabb idő­ből adó­dik. Ám a po­zi­tív fej­le­mé­nyek sem ele­gen­dők még ah­hoz, hogy a ré­gió fel­zár­kóz­zon az át­la­gos szint­re. A ré­gió há­rom me­gyé­je kö­zött je­len­tő­sek a kü­lönb­sé­gek. Bé­kés me­gye évek óta fo­lya­ma­tos fej­lő­dést mu­tat, ám vál­to­zat­la­nul itt van a leg­ke­ve­sebb ven­dég. Bács-Kis­kun­ban csök­ke­nő a ven­dég­lét­szám, még­is meg­őriz­te má­so­dik he­lyét Csong­rád me­gye után. A kül­föl­di ven­dé­gek és a ven­dég­éj­sza­kák szá­ma azon­ban évek óta csök­ken mind­há­rom me­gyé­ben.

Gond a köz­le­ke­dés

A gaz­da­sá­gi te­kin­tet­ben is kü­lön­bö­ző ké­pet mu­tat­nak. Bé­kés a leg­el­ma­ra­dot­tabb, pe­dig ha­tár­me­gye és ha­tal­mas ke­res­ke­del­mi for­gal­mat bo­nyo­lít le. Itt a tu­riz­mus fej­lesz­té­sé­től a gaz­da­sá­gi szfé­ra ki­bő­vü­lé­sét, a mun­ka­nél­kü­li­ség csök­ke­né­sét, az inf­rast­ruk­tú­ra fej­lesz­té­sét vár­ják. A me­gyét el­ső­sor­ban a köz­le­ke­dés sza­kít­ja le az or­szág­ról. A tiszaugi híd meg­épí­té­se, va­la­mint a Gyu­lát el­ke­rü­lő, ha­tár­hoz ve­ze­tő út meg­nyi­tá­sa len­né­nek a fej­lő­dés el­ső lé­pé­sei.

Csong­rád me­gye ha­son­ló­kép­pen a köz­le­ke­dés hi­á­nyos­sá­gai mi­att fej­lő­dik las­san: itt az M5-ös út to­vább­fej­lesz­té­sé­ben lát­ják a meg­ol­dást. A Kis­kun­fél­egy­há­za és Sze­ged kö­zött eset­leg lé­te­sü­lő au­tó­pá­lya és a rá­csat­la­koz­tat­ha­tó utak szin­tén elő­se­gí­te­nék a már meg­lé­vő és mű­kö­dő tu­risz­ti­kai ter­mé­kek lá­to­ga­tott­sá­gá­nak nö­ve­ke­dé­sét. A ti­szai szen­­nye­ző­dést ez a me­gye síny­let­te meg a leg­in­kább, az elő­ző két év­ben pe­dig a bal­ká­ni há­bo­rú ve­tet­te vis­­sza a fe­lé­re a ven­dég­for­gal­mat.

Bács-Kis­kun me­gye észa­ki ré­sze elő­nyös hely­zet­ben van, mi­vel az M5-ös au­tó­pá­lyán kön­­nyen meg­kö­ze­lít­he­tő a fő­vá­ros­ból. Fej­lett­ség­ben el­ső he­lyen áll a ré­gi­ó­ban, amit ide­gen­for­gal­ma, be­ru­há­zá­sai, a be­fek­te­tői ér­dek­lő­dé­sek szá­ma is alá­tá­maszt.

Stra­té­gi­ai prog­ram

Ve­gyes fo­gad­ta­tás­ban ré­sze­sült a Dél-Alföld tu­risz­ti­kai kon­cep­ci­ó­ja és fej­lesz­té­si prog­ram­ja cí­mű ta­nul­mány. Nem eme­li ki a ré­gió sa­já­tos­sá­ga­it – mu­ta­tott rá egy kép­vi­se­lő .

A kö­zép­tá­von fej­lesz­ten­dő tu­risz­ti­kai te­rü­le­tek­ből a kö­vet­ke­zők sze­re­pel­nek a ta­nul­mány­ban: a gyógy-, az öko-, a kul­tu­rá­lis és ren­dez­vény-, a fa­lu­si tu­riz­mus, va­la­mint a gaszt­ro­nó­mia, a ter­mé­szet­já­rás és a va­dá­szat. Há­rom konk­rét pro­jek­tet em­lít a kon­cep­ció: a lovasprogramokat, a ví­zi- és a ke­rék­pár­tú­rá­kat. A stra­té­gi­ai prog­ram meg­va­ló­sí­tá­sá­tól 600 mil­lió USD be­vé­telt vár­nak a ré­gi­ó­ban, amely kö­zel há­rom­szo­ro­sa az 1999. évi 208 mil­lió dol­lá­ros be­vé­tel­nek. Ezt a célt fő­leg pá­lyá­za­tok se­gít­sé­gé­vel, pro­jek­tek ki­dol­go­zá­sá­val ér­nék el. Ba­bák Mi­hály hang­sú­lyoz­ta, hogy a ré­gi­ó­ban van­nak tar­ta­lé­kok, ugyan­is tu­risz­ti­ka­i­lag érin­tet­len­nek szá­mít, hi­szen ke­ve­sen vál­lal­koz­nak rá, hogy a rossz uta­kon ide jöj­je­nek. A ne­héz meg­kö­ze­lít­he­tő­ség a be­fek­te­tő­ket is el­ri­aszt­ja. Né­mi élén­kü­lés még­is vár­ha­tó, pél­dá­ul jö­vő­re Szar­vas ad ott­hont a IV. Nem­ze­ti Lovasfesztiválnak.