Javuló köz­le­ke­dé­si fel­té­te­lek

Az el­ér­he­tő­ség ja­ví­tá­sa alpro­gra­mon be­lül a Ba­la­ton Ré­gió el­ér­he­tő­sé­ge, jó köz­le­ke­dé­si meg­kö­ze­lít­he­tő­sé­ge a fej­lesz­tés és a fej­lő­dés egyik kulcs­kér­dé­se. Fő­leg há­rom te­rü­let­re kon­cent­rál­nak: re­gi­o­ná­lis re­pü­lő­te­rek fej­lesz­té­sé­re, ami el­ső­sor­ban a nem­zet­kö­zi meg­kö­ze­lít­he­tő­sé­get szol­gál­ja, az au­tó­pá­lya-épí­té­sek­re, ame­lyek a Ba­la­ton Ré­gió or­szá­gon be­lü­li el­ér­he­tő­sé­gét ja­vít­ják, va­la­mint a köz­út­há­ló­zat és a vas­út­há­ló­zat fej­lesz­té­sé­re, ami a te­le­pü­lé­sek ré­gi­ón be­lü­li jobb el­ér­he­tő­sé­gét se­gí­tik elő.

A tíz­éves prog­ram ke­re­té­ben a Ba­la­ton Ré­gi­ó­ban há­rom re­gi­o­ná­lis re­pü­lő­tér fej­lesz­té­sé­re ke­rül sor, ame­lyek egyút­tal föld­raj­zi­lag „le­fe­dik a tér­ség négy sar­kát”: két re­pü­lő­tér, a Ba­la­ton Air­port Sár­mel­lék és Siófok-Kiliti már je­len­leg is mű­köd­nek, de to­vább­fej­lesz­té­sük szük­sé­ges. A Ba­la­ton Air­port nyil­vá­nos, nem ke­res­ke­del­mi, ide­ig­le­nes nem­zet­kö­zi re­pü­lő­tér, kö­zel 900 gé­pet fo­gad és in­dít, mint­egy öt­ezer fős utas­for­ga­lom­mal. A re­pü­lő­té­ren a tér­ség­ben zaj­ló egész­ség­tu­risz­ti­kai fej­lesz­té­sek kö­vet­kez­té­ben a for­ga­lom gyors nö­ve­ke­dé­sé­re le­het szá­mí­ta­ni, ami a rep­tér fo­lya­ma­tos kar­ban­tar­tá­sát, bő­ví­té­sét igény­li. A Siófok-Balatonkiliti re­pü­lő­tér el­ső­sor­ban a ma­gán­re­pü­lő­gé­pek fo­ga­dá­sát bo­nyo­lít­ja komp­lett ha­tár­át­lé­pé­si- és vám­ügyi szol­gál­ta­tá­sok­kal, ezen­túl sport­re­pü­lők le­szál­ló­he­lye is, to­váb­bá a lé­gi ren­dé­sze­ti és men­té­si fel­ada­tok el­lá­tá­sá­ban ját­szik fon­tos sze­re­pet. 1990 óta üze­mel pol­gá­ri re­pü­lő­tér­ként, je­len­tős kis­gép­for­ga­lom­mal. Szen­tkirálysz­abad­ja je­len­leg még nem szol­gál­ja ki a pol­gá­ri re­pü­lést, itt to­váb­bi je­len­tős be­ru­há­zá­sok­ra van szük­ség.

A ma­gyar gaz­da­ság fej­lő­dé­sé­ben ki­emelt sze­re­pet ját­sza­nak az au­tó­pá­lyák és a gyors­for­gal­mi út­há­ló­zat lét­re­ho­zá­sa. Az M7autópálya fel­újí­tá­sa és to­vább­épí­té­se ke­re­té­ben el­ké­szül a Bu­da­pest-Szé­kes­fe­hér­vár kö­zött a bal pá­lya har­ma­dik sáv­ja, to­váb­bá Zamár­di és az or­szág­ha­tár kö­zött a tel­jes 2×2 sá­vos au­tó­pá­lya ki­épí­té­se. A tér­ség­ben így 70 km-es út épül­het a kö­zel­jö­vő­ben, ami­nek a tel­jes a költ­sé­ge 138 mil­li­árd fo­rint. A ter­vek sze­rint 2001 és 2004 kö­zött va­ló­sul meg az M7 au­tó­pá­lya Balatonszárszó–Ordacsehi köz­ti 21,4 km-es, va­la­mint a Becsehely–Letenye kö­zöt­ti 10,1 km hos­­szú sza­kasz épí­té­se, amely­nek költ­sé­ge 43 mil­li­árd fo­rint, il­let­ve 16 mil­li­árd fo­rint. 2004-2006 kö­zött kell meg­in­dul­nia az M8 au­tó­pá­lyá­vá fej­leszt­he­tő au­tó­út­tal ös­­sze­füg­gés­ben a du­na­új­vá­ro­si Du­na-híd, il­let­ve a csat­la­ko­zó utak épí­té­sé­nek 24 mil­li­árd fo­rint össz­költ­ség­gel.

A Ba­la­ton Ré­gió te­le­pü­lé­sei kö­zöt­ti el­ér­he­tő­ség ja­ví­tá­sá­nak cél­ja, hogy az út­há­ló­zat a tér­sé­gen be­lül jól be­jár­ha­tó le­gyen, és egyút­tal te­her­men­te­sít­se a fő­út­vo­na­la­kat. En­nek ér­de­ké­ben szük­sé­ges az or­szá­gos köz­út­há­ló­zat, va­la­mint a vas­úti há­ló­zat fej­lesz­té­se. A ré­gió te­rü­le­tén mo­der­ni­zál­ják a bel­ső köz­út­há­ló­za­tot, és ki­épí­tik a há­ló­zat hi­ány­zó ele­me­it. A be­ru­há­zá­sok költ­ség­von­za­ta mint­egy 14,5 mil­li­árd fo­rint­ra be­csül­he­tő. A vas­út­fej­lesz­tés te­rü­le­tén in­do­kolt az észa­ki part vil­la­mo­sí­tá­sá­nak meg­ol­dá­sa a gyors köz­le­ke­dés biz­to­sí­tá­sá­val pár­hu­za­mo­san, va­la­mint az ál­lo­má­sok és a sze­rel­vé­nyek mi­nő­sé­gi fej­lesz­té­se. A Ba­la­ton, mint Kö­zép-Eu­ró­pa leg­na­gyobb édes­vi­zű ta­va, a tér­sé­gé­ben ta­lál­ha­tó gyó­gy-, ter­mál- és ás­vány­vi­zek­kel, ter­mé­sze­ti és kli­ma­ti­kus adott­sá­ga­i­val, va­la­mint a Ba­la­ton-fel­vi­dé­ki Nem­ze­ti Park nyúj­tot­ta le­he­tő­sé­gek­kel együtt ver­seny­ké­pes bá­zi­sa a tér­ség tu­risz­ti­kai pi­a­cá­nak.

Mi­nő­sé­gi tu­riz­mus

A mi­nő­sé­gi tu­riz­mus fej­lesz­té­si alpro­gram cél­ja a szé­les tu­risz­ti­kai kí­ná­lat meg­te­rem­té­se, a mi­nő­sé­gi tu­risz­ti­kai ter­mé­kek fej­lesz­té­se, va­la­mint a tu­risz­ti­kai sze­zon el­nyúj­tá­sát se­gí­tő fej­lesz­té­sek tá­mo­ga­tá­sa, hogy a faj­la­gos köl­tés és az át­la­gos tar­tóz­ko­dá­si idő mu­ta­tói fel­jebb kús­­sza­nak. A ré­gi­ó­ban 1-3 hó­na­pos sze­zon­ra – jú­ni­us­tól au­gusz­tu­sig – kor­lá­to­zó­dik a stran­dok­hoz és a kem­pin­gek­hez kö­tő­dő tu­riz­mus, 6-8 hó­na­pos – már­ci­us­tól ok­tó­be­rig ter­je­dő – sze­zon jel­lem­zi a bor-, a kul­tu­rá­lis, az öko-, a hor­gász-, a ke­rék­pá­ros, a lo­vas-, a vi­tor­lás- és a golf­tu­riz­must, vé­gül egész éves­re nyújt­ha­tó a sze­zon az egész­ség­tu­riz­mus­ban és a kon­fe­ren­cia­tu­riz­mus­ban, il­let­ve eh­hez kap­cso­lód­va a ma­ga­sabb ka­te­gó­ri­á­jú szál­lo­dák­ban. Amíg a fő­sze­zon­ra kon­cent­rá­ló­dó tö­meg­tu­riz­mus­nál (par­ti üdü­lés, strand, kem­ping) a tu­ris­ták faj­la­gos köl­té­se át­la­go­san 120 euró alat­ti, ad­dig a hos­­szabb, a 6-8 hó­na­pos sze­zon­ra is al­kal­mas mi­nő­sé­gi tu­risz­ti­kai ter­mé­kek­nél a faj­la­gos köl­tés már jó­val ma­ga­sabb – pél­dá­ul a lovas­tur­iz­mus ese­té­ben 160 euró, a vi­tor­lás­tu­riz­mus­nál 250 euró. A tu­risz­ti­kai sze­zon el­nyúj­tá­sá­ra al­kal­mas ter­mé­kek fej­lesz­té­se te­hát egyút­tal a tu­ris­ták át­la­gos faj­la­gos köl­té­sé­nek nö­ve­lé­sé­vel jár.

A Ba­la­ton Ré­gió tu­riz­mu­sát ma alap­ve­tő­en a rö­vid sze­zon és a tö­meg­tu­riz­mus jel­lem­zi. A fő­sze­zon mind­ös­­sze 6 hé­tig tart, az át­la­gos tar­tóz­ko­dá­si idő 4-5 nap, az át­la­gos köl­tés az eu­ró­pai uni­ós át­lag alatt van, mi­köz­ben a tó ter­hel­he­tő­sé­ge a fő­sze­zon­ban ma­xi­má­li­san ki­hasz­nált. A tö­meg­tu­riz­mus idő­ben a fő­sze­zon­ra, te­rü­le­ti­leg el­ső­sor­ban a dé­li part­ra, a mi­nő­sé­gi tu­riz­mus idő­ben az elő- és utó­sze­zon­ra, te­rü­le­ti­leg pe­dig az észa­ki part­ra, és a dé­li part egyes pont­ja­i­ra kon­cent­rá­lód­hat a jö­vő­ben.

A gyó­gyí­tó Ba­la­ton

A Ba­la­ton Ré­gi­ó­ban a tu­risz­ti­kai sze­zon el­nyúj­tá­sá­nak, a tu­ris­ták faj­la­gos köl­té­se nö­ve­lé­sé­nek, va­la­mint az adott­sá­gok ked­ve­zőbb ki­hasz­ná­lá­sá­nak egyik leg­jobb esz­kö­ze az egész­ség­tu­riz­mus fej­lesz­té­se. A tér­ség egy­aránt al­kal­mas a ha­gyo­má­nyos gyógy­ásza­ti, va­la­mint az egy­re nép­sze­rűbb egész­ség­meg­őr­ző (fit­nesz, well­ness) ága­zat fej­lesz­té­sé­re.

A Szé­che­nyi terv tíz­éves egész­ség­tu­risz­ti­kai fej­lesz­té­si prog­ram­ja a ter­mál­víz­kincs­re épü­lő, gyógy­ásza­ti cé­lú, va­la­mint a nap­ja­ink­ban egy­re in­kább fel­ér­té­ke­lő­dő, az egész­ség­meg­őr­zést és kar­ban­tar­tást él­mény­sze­rű­en szol­gál­ta­tó, fit­nesz és well­ness tu­risz­ti­kai ága­zat fej­lesz­té­sét tűz­te ki cé­lul. Adott­sá­gai alap­ján, no­ha a tér­ség ter­mál­víz­kész­le­te is je­len­tős, a Ba­la­ton Ré­gió el­ső­sor­ban fit­nesz- és well­nessközpon­tok fej­lesz­té­sé­re kí­nál ked­ve­ző le­he­tő­sé­get. A dé­li par­ton – a gyó­gy- és ter­mál­víz­kész­let­re ala­poz­va – a gyó­gy- és ter­mál­tu­riz­mus fej­lesz­té­se cél­sze­rű. Ez ma­gá­ba fog­lal­ja a ha­gyo­má­nyos gyógy­he­lyek – Hé­víz, Zalakaros, Kehi­dakustány – kor­sze­rű­sí­té­sét, va­la­mint új, fel­tárt, de még nem, vagy csak sze­rény mér­ték­ben ki­ak­ná­zott ter­mál­víz­for­rá­sok – Bal­a­ton­szemes, Tás­ka, Csisz­ta-­pusz­ta, Fo­nyód, Som­o­gyszent­pál, Nagy­berény – tu­risz­ti­kai hasz­no­sí­tá­sát. Az észa­ki par­ton az ás­vány­vi­zek­re ala­poz­va te­rem­tőd­het­nek meg egész­ség­tu­risz­ti­kai szol­gál­ta­tá­sok (Ta­pol­ca, Kék­kút, Zánka, Ba­la­ton­fü­red, Cso­pak).

A „tu­dás­köz­ve­tí­tő” Ba­la­ton

A kon­fe­ren­ci­ák­hoz kap­cso­ló­dó tu­riz­mus nap­ja­ik­ban az ide­gen­for­ga­lom egyik leg­gyor­sab­ban nö­vek­vő ága­za­ta. Ma vi­lág­szer­te mint­egy öt­ven­ezer nem­zet­kö­zi szer­ve­zet mű­kö­dik, ame­lyek több-ke­ve­sebb rend­sze­res­ség­gel tar­ta­nak ren­dez­vé­nye­ket. A Ba­la­ton Ré­gió fej­lő­dé­se szem­pont­já­ból elő­nyös, hogy a ren­dez­vé­nyek idő­ben több­nyi­re a tu­risz­ti­kai fő­sze­zo­non kí­vül es­nek, így biz­to­sít­hat­ják a szál­lás­he­lyek fo­lya­ma­tos töl­té­sét, a kap­cso­ló­dó tu­risz­ti­kai prog­ra­mok el­ad­ha­tó­sá­gát. A ren­dez­vé­nye­ken részt­ve­vők át­la­gos köl­té­se a ha­zai, va­la­mint a nem­zet­kö­zi ta­pasz­ta­la­tok és szá­mí­tá­sok sze­rint az át­la­gos tu­ris­ta köl­té­sé­nek leg­alább há­rom­szo­ro­sa. Az alap­ve­tő elő­nyö­kön túl a kon­fe­ren­cia­tu­riz­mus fej­lesz­té­se egy­ben sa­já­tos mó­don vis­­sza­hat a ré­gió egé­szé­nek tu­risz­ti­kai elő­me­ne­te­lé­re is. A kon­fe­ren­cia hely­szí­ne a Ba­la­ton is­mert­sé­ge mi­att job­ban el­ad­ha­tó, mint más tér­ség­ben, va­la­mint a kon­fe­ren­ci­ák to­vább nö­vel­he­tik a Ba­la­ton is­mert­sé­gét és lá­to­ga­tott­sá­gát. Je­len­leg a Ba­la­ton Ré­gió – a szál­lo­dák ka­pa­ci­tá­sa mi­att – csak ki­sebb lét­szá­mú kon­fe­ren­ci­ák, sze­mi­ná­ri­u­mok fo­ga­dá­sá­ra al­kal­mas. A kon­fe­ren­cia- és szek­ció­ter­mek­kel ren­del­ke­ző szál­lás­he­lyek is sok eset­ben tech­ni­kai fej­lesz­tés­re szo­rul­nak. Az eh­hez kap­cso­ló­dó alpro­gram cél­ja a ren­dez­vény­hely­szí­nek tech­ni­kai kor­sze­rű­sí­té­se, a meg­lé­vő szál­lo­dák incen­tive tu­riz­mus­hoz és kon­fe­ren­ci­ák­hoz kap­cso­ló­dó bő­ví­té­se, meg­fe­le­lő men­­nyi­sé­gű és nagy­sá­gú kü­lön­ter­mek ki­ala­kí­tá­sa, va­la­mint né­hány na­gyobb mul­ti­funk­ci­o­ná­lis (kong­res­­szu­si, kul­tu­rá­lis, ki­ál­lí­tá­si) köz­pont lét­re­ho­zá­sa. A tér­ség kí­ná­la­tá­ban to­vább­ra is a tö­meg­tu­riz­mus­hoz iga­zo­dó, ol­csó szál­lás­he­lyek a meg­ha­tá­ro­zók, ezért szük­ség van a meg­lé­vő szál­lo­dák téliesítésére, szín­vo­na­luk eme­lé­sé­re, és a 4 csil­la­gos ka­te­gó­ria meg­te­rem­té­sé­re. Ugyan­csak ter­ve­zik olyan üdü­lő­fal­vak ki­ala­kí­tá­sát, ame­lyek – a szál­lás­he­lyen kí­vül – komp­lex mi­nő­sé­gi prog­ram­kí­ná­la­tot nyúj­ta­nak a tu­ris­ták, kü­lö­nö­sen a gyer­me­kes csa­lá­dok ré­szé­re. Le­he­tő­sé­gek a vi­tor­lás­tu­riz­mus­ban A vi­tor­lás­tu­riz­mus szem­pont­já­ból az Eu­ró­pai Uni­ó­ban a ta­vak át­la­gos ter­helt­sé­ge 4 ha­jó hek­tá­ron­ként, mi­köz­ben a Ba­la­ton je­len­le­gi ter­helt­sé­ge 0,4-0,5 ha­jó/hek­tár, az­az a ba­la­to­ni vi­tor­lá­zás ter­mé­szet­tel is har­mo­ni­zá­ló fej­lesz­té­sé­re még szá­mos al­ter­na­tí­va kí­nál­ko­zik. A vi­tor­lás­tu­riz­mus Eu­ró­pa-szer­te a tu­ris­ták egyik ked­velt idő­töl­té­se, a kö­zép-eu­ró­pai ver­seny­tár­sak­nál ja­va­részt már el­ér­ték a ter­hel­he­tő­ség fel­ső ha­tá­rát, ezért a ba­la­to­ni vi­tor­lás­tu­riz­mus bő­ví­té­se egy nem­zet­kö­zi­leg ver­seny­ké­pes pi­a­ci rés ki­hasz­ná­lá­sát is je­len­ti. Vá­rat még ma­gá­ra a vi­tor­lás­ki­kö­tők ka­pa­ci­tá­sá­nak – a je­len­le­gi 3 ezer­ről – 10 ezer fé­rő­hely­re va­ló bő­ví­té­se, új vi­tor­lás­ki­kö­tők épí­té­se, el­ső­sor­ban a Ba­la­ton nyu­ga­ti me­den­cé­jé­ben, va­la­mint a kap­cso­ló­dó ki­kö­tői és tó­par­ti szol­gál­ta­tá­sok fej­lesz­té­se.

Vi­rág­zó golf­tu­riz­mus

A golf­pá­lyák és a hoz­zá kap­cso­ló­dó szol­gál­ta­tá­sok vi­lág­szer­te a mint­egy 50 mil­lió já­té­kos ér­dek­lő­dé­sé­re szá­mít­hat­nak. Ez a ke­res­let az el­múlt év­ti­zed­ben kö­zel egy­har­ma­dá­val nö­ve­ke­dett, de Eu­ró­pá­ban en­nél is gyor­sab­ban, éven­te mint­egy 10-15 szá­za­lék­kal, az­az kö­zel fél­mil­li­ó­nyi új já­té­kos­sal bő­vült a gol­fo­zók tá­bo­ra. A tíz esz­ten­dő alatt öt­szö­rö­sé­re emel­ke­dett a gol­fo­zók szá­ma Hol­lan­di­á­ban, Nor­vé­gi­á­ban és a szom­szé­dos Auszt­ri­á­ban. Ma­gyar­or­szá­gon az ala­csony bel­föl­di ke­res­let mi­att ma még cse­kély a golf­pá­lyák szá­ma, és ezek dön­tő há­nya­da – mint aho­gyan a bü­ki pá­lyát is ja­va­részt az oszt­rák tu­ris­ták tart­ják fenn – a kül­föl­di ke­res­let­hez kö­tő­dik.

A ba­la­to­ni golf­tu­riz­mus meg­te­rem­té­se önál­ló ter­mék­ként meg­hosz­­szab­bít­hat­ja az üdü­lé­si sze­zont, elő­se­gít­he­ti egy új ven­dég­kör meg­je­le­né­sét, va­la­mint az an­gol­szász te­rü­le­tek­ről ed­dig ki­sebb szám­ban ér­ke­ző tu­ris­ták szá­ma is nö­ve­ke­dés­nek in­dul­hat. Több lo­vas­tú­ra-út­vo­nal kel­le­ne

A lovas­tur­iz­mus szá­mos for­má­ja – lovasüdülés, tú­rá­zás, -ok­tatás, -edzőtáborozás, va­dá­szat, fo­gat­haj­tás – vonz­za a tu­ris­tá­kat vi­lág­szer­te. Kö­zü­lük a leg­na­gyobb önál­ló vonz­erő­vel a lo­vas tú­rá­zás bír, amely ön­ma­gá­ban is al­kal­mas ar­ra, hogy a tu­ris­tá­kat hos­­szabb idő­re ma­rasz­tal­ja. A Ba­la­ton kör­nyé­ke, min­de­nek­előtt a hát­tér­te­le­pü­lé­sek öve­ze­te, kü­lö­nö­sen al­kal­mas a vál­to­za­tos tú­ra­út­vo­na­lak ki­ala­kí­tá­sá­ra. Je­len­leg több mint 70 lo­vas tu­risz­ti­kai lé­te­sít­mény ta­lál­ha­tó.
A vál­lal­ko­zók dön­tő­en fu­tó­szá­ra­zás­sal, rö­vi­debb tá­vú lo­va­gol­ta­tás­sal, csil­lag­tú­rák­kal fog­lal­koz­nak.
A lo­vas köz­pon­tok egy ré­sze ma még nem tud szál­lást vagy ven­dég­lá­tást nyúj­ta­ni a ven­dé­gek­nek. A leg­job­ban jö­ve­del­me­ző lo­vas tu­risz­ti­kai for­ma, a tú­ra­lo­vag­lás pe­dig csak szór­vá­nyos je­len­ség itt, a lo­vas cent­ru­mok kö­zül alig tíz fog­lal­ko­zik több­na­pos tú­rák szer­ve­zé­sé­vel. Né­met­or­szág, Spa­nyol­or­szág, Dél-Fran­cia­or­szág, Ír­or­szág és Len­gyel­or­szág ma már ko­moly ver­seny­tár­sak a lo­vas tu­risz­ti­kai pi­a­con. Ugyan­csak ko­moly kon­ku­ren­ci­át je­len­te­nek a ha­zai ver­seny­tár­sak – Hor­to­bágy, Bu­gac, Bá­bol­na – is, ahol a lovas­tur­iz­mus önál­ló ter­mék.