A Ham­burg­ból in­dult study tour so­rán szá­mos Hanza- és ki­kö­tő­vá­ros lát­ni­va­ló­it mu­tat­ták be a kül­föl­di tu­risz­ti­kai szak­em­be­rek­nek, töb­bek kö­zött a Ros­tock­ban épü­lő Yachtha-fenresidenz Ho­telt, Warnemünde jel­leg­ze­tes há­zi­kó­it, az Unesco vi­lág­örök­ség ré­szét ké­pe­ző Starls-undot, a sellini ten­ge­ri hi­dat és Ber­lint.

Ki­kö­tő­bő­ví­tés Ham­burg­ban

Ham­burg éle­té­ben je­len­tős sze­re­pet tölt be a ki­kö­tő, és vár­ha­tó­an még in­kább köz­pon­ti je­len­tő­sé­gű­vé vá­lik az úgy­ne­ve­zett „Hafen-projekt” el­ké­szül­té­vel, amely­nek ré­vén 30 szá­za­lék­kal nő Ham­burg bel­vá­ro­sá­nak te­rü­le­te, a ki­kö­tő pe­dig szin­te meg­dup­lá­zó­dik. A vá­ros­rész vö­rös tég­lá­ból épült egy­ko­ri vám­há­zai kö­zül jó pár iro­da­épü­let­ként mű­kö­dik ma­nap­ság, né­hány­ban pe­dig tá­vol-ke­le­ti sző­nyeg- és fű­szer­ke­res­ke­dők kí­nál­ják por­té­ká­i­kat. A több ütem­ben épü­lő, kö­zel 20-25 év­re ter­ve­zett fej­lesz­tés ke­re­té­ben a vá­ros­rész­ben szál­lo­dá­kat, la­kó­épü­le­te­ket, iro­da­há­za­kat, szó­ra­koz­ta­tó- és kul­tu­rá­lis köz­pon­tot, óce­án­já­ró ha­jók ki­kö­té­sé­re al­kal­mas ha­jó­ter­mi­nált és ví­zi köz­pon­tot ala­kí­ta­nak ki. A fej­lesz­tés egyik kulcs­mo­men­tu­ma a je­len­leg ren­dez­vény­hely­szín­ként és kiállítóteremként mű­kö­dő egy­ko­ri vám­ház te­te­jén épü­lő kon­cert­te­rem, amely­nek alap­kö­vét ta­valy de­cem­ber­ben fek­tet­ték le. Az üveg­ből épü­lő, hul­lá­mok­hoz ha­son­lí­tó kon­cert­csar­nok lát­vány­nak sem lesz utol­só. A 3,5 mé­ter­rel a ten­ger fe­lett fek­vő, ár­víz­vé­dett te­rü­le­ten épü­lő la­kó­há­zak föld­szin­ti ré­szét le­zár­ha­tó ga­rázs­or­ral ter­vez­ték, amely egy­részt meg­eme­li az épü­le­tet, más­részt to­váb­bi vé­del­met nyújt a víz­től. Ér­de­kes­sé­ge a ki­kö­tő­nek egy kon­té­ne­rek­ből épült ha­jó­ter­mi­nál, ame­lyet szin­tén új­ra­é­pí­te­nek a ké­sőb­bi­ek­ben. 2004–2007 kö­zött két na­gyobb épít­ke­zé­si fá­zis is be­fe­je­ző­dik a Hafencityben.

Kas­té­lyok a ker­tek alatt

Nem­csak a ki­kö­tő pezs­gő éle­te nyű­göz­he­ti le a Han­za-vá­ros­ba ér­ke­ző­ket, ha­nem a kör­nye­ző tá­jak és a kö­ze­li kas­té­lyok. Az ahrensburgi re­ne­szánsz kas­tély a Schleswig-Holstein vi­dék egyik leg­je­len­tő­sebb lát­vá­nyos­sá­ga, amely 1760-tól egy ne­mes em­ber, Heinrich-Carl Schimmelmann tu­laj­do­ná­ban állt, és cso­dá­la­tos ere­de­ti bú­to­rok­kal ma­radt fent. A szin­tén re­ne­szánsz Reinbek kas­tély az 1572-1576-os évek­ben épült, je­len­leg ked­velt ren­dez­vény­hely­szín, szá­mos es­kü­vőt szer­vez­nek itt, töb­bek kö­zött a gyö­nyö­rű kas­tély­kert és a ben­ne ta­lál­ha­tó tó mi­att.

Ke­letné­met olim­pia?

Ham­burg­hoz ha­son­ló­an je­len­tős ki­kö­tő­fej­lesz­tés­be fo­gott Ros­tock vá­ro­sa is, amely Lip­csé­vel kö­zö­sen kí­ván ne­vez­ni a 2012-es olim­pi­ai já­té­kok meg­szer­ve­zé­sé­re. A ter­ve­zett olim­pi­ai fa­lu­tól öt­ven ki­lo­mé­ter­re egy 450 ha­jó­hel­­lyel ren­del­ke­ző ki­kö­tő épül meg, amely tö­ké­le­tes biz­ton­sá­got nyújt a sport­ver­se­nyek részt­ve­vő­i­nek. Már foly­nak a mun­ká­la­tai a ki­kö­tő­ben épü­lő

Yachthafenresidenz Hohe Düne szál­lo­dá­nak, amely a ter­vek sze­rint 2005 ta­va­szá­tól vár­ja a nagy­kö­zön­sé­get. A 750 mé­te­res ten­ger­par­ti sza­ka­szon épü­lő 368 szo­bás ház­ban 3500 négy­zet­mé­ter­nyi wellnessrész-leget ala­kí­ta­nak ki kü­lön­bö­ző sza­u­nák­kal, Kneipp víz­esé­sek­kel és tö­rök­für­dő­vel. A 3200 négy­zet­mé­te­res, leg­újabb tech­no­ló­gi­ák­kal fel­sze­relt kon­fe­ren­cia­te­rem 1800 főt lesz ké­pes be­fo­gad­ni. Ki­lenc ét­ter­mé­ben a mecklenburgi hal­ét­te­rem­től a jégkrémszalonig min­den meg­ta­lál­ha­tó. A ter­vek sze­rint a szál­lo­da sa­ját utas­szál­lí­tó­kom­pot köz­le­ked­tet Hohe Düne és Warnemünde kö­zött, amely el­ra­ga­dó kis épü­le­te­i­vel szin­tén egy­re köz­ked­vel­tebb nya­ra­ló­he­lye a ré­gi­ó­nak. A kü­lön­le­ges kis­vá­ros­ban élt és al­ko­tott Edvard Munch nor­vég fes­tő, a Si­koly cí­mű fest­mény al­ko­tó­ja, aki­nek há­za ma mú­ze­um­ként mű­kö­dik.

Rügen és a „ko­los­­szus”

A bal­ti-ten­ge­ri Rügen szi­ge­té­nek szom­széd­sá­gá­ban ta­lál­ha­tó az 1234-ben ala­pí­tott Hansa-város, Stralsund, amely­nek macs­ka­kö­ves óvá­ro­sát 2002-ben az UNESCO vi­lág­örök­ség­nek vá­lasz­tot­ta. A tör­té­nel­mi vá­ros­rész­ben szá­mos temp­lom, ko­los­tor, a vá­ros­há­za, az egy­ko­ri vá­ros­fal és vá­ros­ka­pu ta­lál­ha­tó. A vá­ros­ból alig né­hány per­ces au­tó­út alatt ér­he­tő el a szi­get, ame­lyet ér­de­mes be­ba­ran­gol­ni érin­tet­len ter­mé­sze­ti kin­csei és épí­tett örök­sé­ge mi­att.

A ter­mé­szet sze­rel­me­sei Rügen dé­li part­vi­dé­kén jut­hat­nak el Lauterbachba, amely­nek ki­kö­tő­jé­ből rö­vid ha­jó­úton ér­kez­het­nek Vilm szi­ge­té­re. A szi­get 1990 óta ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­let, amely­nek kör­nye­ze­tét érin­tet­le­nül hagy­ják fej­lőd­ni, vis­­sza­nyer­ni ere­de­ti mi­vol­tát. A vad­re­gé­nyes szi­ge­ten ta­lál­ha­tó né­hány zsúp­fe­de­les bioapartman, amely­ben meg­száll­hat­nak azok, akik szí­ve­sen ba­ran­gol­nak a szi­get er­de­i­ben és fe­de­zik fel ter­mé­sze­tes ál­lat, és nö­vény­vi­lá­gát.

Rügen szi­ge­té­nek má­sik el­bű­vö­lő te­rü­le­te a Jasmund Nem­ze­ti Park, ahol idén már­ci­us­ban nyi­tott egy mul­ti­mé­di­ás ok­ta­tó­köz­pont. A fá­ból ké­szült, mo­dern tech­no­ló­gi­á­val fel­sze­relt köz­pont­ban le­nyű­gö­ző imázsfilmet ve­tí­te­nek a nem­ze­ti park ér­de­kes­sé­ge­i­ről, köz­tük az épü­let kö­ze­lé­ben ta­lál­ha­tó kré­ta­fal­ról. A Königsstuhl ne­vet vi­se­lő me­re­dek szik­la­szirt te­te­jén ta­lál­ha­tó ki­lá­tó­ról vég­te­len­nek tű­nik a Bal­ti-ten­ger.

A „Ki­rály szé­ké­től” kis­sé dél­re ta­lál­hat­juk a „rügeni ko­los­­szust”. A tör­té­ne­lem egy szo­mo­rú em­lé­ke ma­radt meg Prora part­vi­dé­kén. A 4,5 ki­lo­mé­ter hos­­szú, leg­in­kább le­pusz­tult pa­nel­ház­sor­hoz ha­son­lí­tó komp­le­xu­mot Adolf Hit­ler épí­ttet­te, je­len­leg mú­ze­um­ként üze­mel. A há­zak­ban, két­ágyas szo­bák­ban egy­szer­re 20 ezer em­ber nya­ral­ha­tott vol­na, azon­ban az alig két év alatt, mun­ka­szol­gá­la­tos­ok ál­tal fel­hú­zott épít­ményt a há­bo­rú ki­tö­ré­se mi­att so­ha­sem hasz­nál­ták. Ké­sőbb ka­to­nai cé­lo­kat szol­gált, je­len­leg nagy­részt üre­sen áll, egy ré­szét be­mu­ta­tó­te­rem­nek hasz­nál­ják. Fo­lya­ma­to­san tö­re­ked­nek az épü­let, il­let­ve a te­rü­let hasz­no­sí­tá­sá­ra, vál­lal­ko­zó szel­le­mű je­lent­ke­ző azon­ban ed­dig nem igen akadt. A ház­sor ki­ala­kí­tá­sa és ál­la­ga mi­att sem iga­zán al­kal­mas ven­dé­gek fo­ga­dá­sá­ra.

Nya­ra­ló­há­zak, sé­ta­ha­jók

A be­ton­tö­meg­től dél­re ta­lál­ha­tó Binz-ben éles kont­raszt­ként tö­ré­keny, for­más part­vi­dé­ki nya­ra­ló­há­zak áll­nak. Kacs­ka­rin­gó ko­vá­csolt­vas er­ké­lyek­kel, ren­de­zett ker­tek­kel és gyö­nyö­rű ho­mo­kos ten­ger­part­tal, amely év­ről év­re egy­re több lá­to­ga­tót vonz. Ha­son­ló há­zacs­ká­kat ta­lál­ha­tunk a még dé­lebb­re fek­vő Sellinben, amely­nek leg­főbb hí­res­sé­ge az úgy­ne­ve­zett ten­ge­ri híd. A kö­zel négy­száz mé­ter mé­lyen a ten­ger­be nyú­ló mó­ló ka­pu­já­nak te­kint­he­tő, cö­lö­pö­kön ál­ló fe­hér-bar­na épü­let ma ét­te­rem­ként mű­kö­dik. Az ere­de­ti­leg 1906-ban épült és több­ször meg­ron­gá­ló­dott há­zat 1990-ben épí­tet­ték új­ra az ere­de­ti ter­vek sze­rint. A ta­nul­mány­út utol­só ál­lo­má­sán Ber­lin egyik új att­rak­ci­ó­já­val is­mer­tet­ték meg a részt­ve­vő­ket. A vá­rost a ví­zen mu­tat­ja be a Riedel ha­jós­tár­sa­ság, amely egy- és há­romórás ha­jós vá­ros­né­zé­se­ket szer­vez. A Spreen és a Landwehr ka­ná­li­son kört író sé­ta­ha­jó a hos­­szabb út so­rán több mint tíz híd alatt ha­lad el, és a vá­ros több mint száz ne­ve­ze­tes­sé­ge lát­ha­tó ró­la.