A TÉKA projekt az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus több mint 300 millió forintos finanszírozásában valósul meg, és 2010 végéig tart. A nyertes konzorcium tagjai: a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Tájépítészeti Kara, mint projektgazda; a Földmérési és Távérzékelési Intézet; a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal; a Kulturális Örökségvédelmi Szolgálat; a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Norwegian University of Life Sciences. A magyar felek 5 évig vállaltak kötelezettséget a TÉKA fenntartására.

Szórólapjuk és honlapjuk szerint a turistákat, a helyi lakosokat és a településfejlesztőket egyaránt kívánják szolgálni. Az érdeklődő civilek maguk is feltölthetik az adatbázisba az általuk fontosnak tartott értékeket. A természetvédelem és a kulturális örökségvédelem körébe tartozó hivatalosan védett objektumok mellett még számtalan olyan (táj) érték található az országban, amely helyi szinten fontos eleme lehet a tájnak, és a település lakosainak identitását erősíti.(pl. gémeskút, kőkereszt, fasor). A konzorcium összetett feladatát egy integrált adatbázis létrehozásával kívánja teljesíteni. A TÉKA az ország egészét lefedni célzó táji értékkataszter egy olyan meta-adatbázist tételez fel, mely jelenleg hazánkban még nem létezik. A különféle adatok változatos helyeken, államigazgatási szerveknél, közhivataloknál, települési önkormányzatoknál, nemzeti parkoknál ugyan gyűlnek, de egészében nem láthatóak informatikai összekapcsolatlanságuk hiányában. A KvVM-nél 668-ra bővült a már felmért települések listája, a felmért „egyedi tájértékek száma pedig 12347-re. További információk a www.tajertektar.hu oldalon.

Társadalmi mozgalom

Mivel más és több a TÉKA, mint a honlapjukon még a linkek között sem említett Nemzeti Turisztikai Adatbázis, mely ráadásul még idegen nyelvű variációban is elérhető? Dr. Szilvácsku Zsolt (BCE), a TÉKA projektmenedzsere és kommunikációs koordinátora mindenekelőtt az integrációt, és a „civil erőforrás” bevonását említette. A TÉKA nem csak hivatalos feladat, hanem a környezetét szerető és védő civilek mozgalma is. Az „Egyedi Tájérték” felmérése és összesítése pedig új kategória, az eddig rejtett értékek bevezetését jelenti. Elindították az Országos Értékvadászat pályázatot. A már számos településen rendszeresen szervezett fesztiválok kapcsán a szervezők segítségével az egyedi tájértékekre is felhívják a látogatók figyelmét, a jelentkező települések Tájsétákat rendeznek. A TÉKA meghirdette az Értékgazdag Települési díjat, idén Miskolc, Mosonmagyaróvár és Szentbélkála kapta meg az elismerést.

Hogyan tovább?

Kérdéses még jelen pillanatban is, hogy egy ilyen integráló, meta-adatbázis fenntartását és népszerűsítését 2010 után ki és hogyan finanszírozza? Mi lesz a kötelező 5 éves fenntartás után a TÉKA-val? Milyen, már létező országos szervezeti láncolatra érdemes és kell rátelepülnie? A TÉKA által vállalt többlet feladat (döntés előkészítés településfejlesztésekhez) feltételezi továbbá olyan adatok szolgáltatását is, melyek a jelenlegi gyűjtőkörben nem szerepelnek. Ehhez a fent említett, még hiányzó adatbázisok bevonásán túl szükség lenne egy-egy település vonatkozásában a környezet, a megközelíthetőség és egyéb infrastrukturális ellátottság milyenségének rögzítésére, a rendelkezésre álló emberi erőforrás, a szakképzettségi mutatók összegezésére is.