November végén a Ciprusi Idegenforgalmi Hivatal és az Aegean Airlines vendégeként látogattuk végig az ország több érdekes települését, nevezetességét. Budapestről Larnakába és vissza Athén érintésével utaztunk. Utunk során azt tapasztaltuk, hogy a görög légitársaság kényelmes utazási és átszállási lehetőséget biztosít Budapest és Larnaca között, ahogy természetesen számos görög szigetre is. Az Aegean Airlines minden utasa a repülőjegy árától függetlenül komplett fedélzeti ellátásban részesül, meleg ételeket és görög alkoholos italokat (bor, sör) is felszolgálnak a járatokon.
A tengerparti, hegyvidéki nevezetességek mellett felkerestük Nicosiát, ahol láttuk a „Zöld-vonalat”, a sziget északi és déli felét az 1974-es török katonai megszállás óta elválasztó belső határt. A ciprusi görögök számára ma is elfogadhatatlan az ország kettéosztottsága, de a turistáknak inkább csak izgalmas kalandot jelent a határ másik oldalára való átkelés. Ugyanakkor mindezzel együtt is Cipruson béke és nyugalom van.
Itt nem kerülgetnek bennünket golyószóróval felszerelt terepjárók, a szállodákban és a nevezetességek bejáratánál nincsenek elektronikus kapuk, és nem áll minden sarkon gépfegyveres rendőr, ahogy ez mára nemcsak a Földközi-tenger körüli országok többségében, hanem Nyugat-Európában is megszokottá vált.
Cipruson ráadásul nemcsak béke van, hanem ragyogóan működik a turizmus, amit a gyarapodó vendégszám is bizonyít. A Constantinou Bros hotellánc több szállodáját megnézve telt házat vagy ahhoz közeli állapotokat találtunk még ebben a késői időpontban is. A gyönyörű napfény, a húsz fok feletti meleg ilyenkor elsősorban az angolokat, oroszokat vonzza, és az év többi részében is ez a két küldőpiac adja a legtöbb vendéget. 2015. október végéig egymillió angol és félmillió orosz pihent Cipruson. Száz-százezer körüli számú vendég érkezik Görögországból, Svédországból, Németországból, Izraelből. Magyarországról 2015-ben körülbelül 10-11 ezer honfitársunk pihent a szerelem szigetén, ami 11%-os növekedést jelent az előző évihez képest.
A meglátogatott pafosi hotelek az év többi részében is hasonló forgalmat bonyolítanak. A 2015-ös év különösen jól alakult számukra, mert az egyiptomi, törökországi utakat lemondó orosz turisták közül sokat sikerült átcsábítani magukhoz, de más országokból is több vendégük érkezett. A megnövekedett érdeklődés miatt több olyan, egyébként szezonálisan működő szálloda is újranyitott, ahol egyébként az év végén, elején zárva tartanának.
Igaz, meg is tesznek mindent a forgalom növeléséért, igyekeznek többféle vendégkörnek megfelelő kínálatot biztosítani. Sok helyen a gyerekes családokat célozzák meg a környezettel, szolgáltatásokkal, ugyanakkor egyre népszerűbbek a „felnőtthotelek” is, amelyek éppen a csendesebb környezetet keresőket szolgálják ki. Ha valakinek az utóbbihoz lenne kedve, olyan szobát is választhat, amelynek teraszáról a saját medencéjébe ugorhat fejest.
A VIDÉK FELEJTHETETLEN ÍZEI
Az elegáns szállodák mellett bepillantást nyerhettünk a falusiak mindennapjaiba is a Larnaka és Limassol között található Tochniban. Egy völgy két oldalára épült község házai közül hatvanat falusi szálláshelyként működtet egy vállalkozó. A Cyprus Villages házaiban egyszerre 150 vendéget tudnak elhelyezni. A faluban rendelkezésre áll minden szükséges civilizációs eszköz, a település mégis meg tudta őrizni romantikus hangulatát.
A szolgáltatásokat a környezethez illő taverna teszi teljessé, ahol végigkóstolhatjuk a ciprusi vidék hagyományos technológiával készült, jellegzetes ételeit.
Csodákat tudnak művelni a spenóttal, a rendkívül finom helyi krumplival, cukkinivel, spárgával. A különböző mediterrán salátákat, talaturit, tzatzikit sajátos ciprusi változatban készítik. A falusias ételsor, a meze állandó eleme a padlizsánpüré és a csicseriborsóból készült humusz, a gombával és paradicsommal töltött padlizsán, a paradicsomos kuszkusz, a túrós, zöldséges pite, és nincs étkezés réteslap nélkül sem, amelyet hússal, rizzsel, zöldséggel ugyanúgy megtöltenek, mint gyümölccsel, mézzel vagy akár fagyival. Természetesen nem hiányozhatott az asztalról a juh, kecske és/vagy tehén tejének keverékéből előállított halloumi sajt sem, amelyet többnyire szép barnára grillezve kínáltak, néha egy kis szezámmaggal megszórva.
ITT SZŐLŐBŐL VAN A KERÍTÉS
A kiadós ételsor felszolgálása előtt és után érlelt törkölypálinkával kínáltak, közben pedig a helyi Keo sört kortyolgattuk 6,3 deciliteres óriásüvegekből.
Omodosi túránk során egy helyi borgazdaságba is ellátogattunk, ahol szinte teljes skáláját készítik a sziget borainak. A nálunk is elterjedt száraz rajnai rizling és cabernet sauvignon, valamint az édes muskotály mellett megkóstolhattuk a sziget borkülönlegességét, a Commandariát is, amelyet a johannita keresztes lovagok kísérleteztek ki a Kolossi vár környékén telepített többfajta szőlő vegyítésével. Az eleve rendkívül magas cukortartalmú bogyókat az erjesztés előtt még aszalták is a napon, hogy aztán egy jóformán likőrszerű, édes desszertbor szülessen belőle. A csatákban megfáradt lovagok nemcsak a borivás élvezetének adóztak a 12. századi erődítményben, itt vigasztalódtak a lányokkal is, amikor éppen szüneteltek a hadjáratok.
Az omodosi György-pékségben a szőlőhöz kötődő szilárd csemegével, a mustkolbásszal is megismerkedtünk. A gyertyakészítéshez hasonló technológiával formázott édességhez eredetileg a szőlő húsából kinyert szirupot használtak, de ma már készítik szentjánoskenyérből és gránátalmából is az alapot. A szirupból mártogatással több réteget visznek fel a cukorspárgára fűzött mandula- vagy diószemekre. Egy-egy bemártás között többnapos szünetet tartanak, hogy kialakuljon a kellő keménységű édesség.
VELÜK ÉLŐ TÖRTÉNELEM
Egy ciprusi nyaraláson persze az evés-ivás-fürdés hármasán túl érdemes megismerkedni a sziget gazdag történelmi örökségével is. Mivel Ciprus különleges elhelyezkedése – Európa, Ázsia és Afrika metszéspontjában található – minden kor aktuális nagyhatalma számára vonzó volt, itt viszonylag kis területen találkozhatunk különböző kultúrák tízezer éven át megőrzött, felhalmozott emlékeivel. Közülük is kiemelkedik a görög kulturális örökség az ókori épületekkel és a mitológiával. Innen ered a szerelem szigete elnevezés is. Mi is ellátogattunk a Petra tou Romiouhoz, azaz Afrodité sziklájához, ahol a legenda szerint a szépség és a szerelem istennője kilépett a habokból, hogy utána lába nyomán mindenhol vágyfokozó gyümölcsöket, virágokat teremtsen.
Afrodité története csak egy volt abból a többtucatnyiból, amivel a szigeten a görög mitológiából lépten-nyomon találkozhattunk. Ezek a mesék néha véresek, erőszakosak, nemritkán pedig némi perverzió színezi át a történeteket. Afrodité születésének gyönyörű történetére is kitehetjük a 18-as karikát, ha az előzményeket is megnézzük: a bizalmatlan Uranosz félelmében bezárta saját gyerekeit, mire a kis Kronosz a mamától kapott gyémántsarlóval levágta a gonosz papa hímvesszőjét, és a tengerbe dobta. A tenger erre habot vetett, és megszülte Afroditét.
Cipruson minden bokorhoz, minden kőhöz tartozik valami hasonló történet, ami nem csoda, hisz az itt élők annyira vágytak az istenek társaságára, pártfogására, hogy még hegyet is ajánlottak nekik lakhelyül. A Trodosz-hegység legmagasabb, 1952 méteres csúcsát keresztelték Olymposzra, hátha Zeuszék átköltöznek a hasonló nevű görögországi hegyükről. De máshol is bőségesen megtaláljuk az istenek nyomait, például Pafosban, ahol több ókori lakóépület, köztük a Dionüszosz-ház gyönyörű mozaikpadlói mutatják be afféle képregényként életük emlékezetesebb fordulatait.
Egy másik történelmi korszak elevenedik meg előttünk a világhírű kourioni mozaikon. Itt a házak mellett egy nagyon szép tájolású, a tenger felé nyíló nézőterű, 2200 éves színházat is találunk. A 3500 főt befogadó amfiteátrum csak 3-400 évvel később nyerte el mai formáját, de a ma működő színházak között így is a legkorosabbak közé tartozik.
Persze ezeket a látnivalókat a mese helyett inkább élőben kell megnézni. Egy ciprusi kirándulásra szinte az év mindegyik része alkalmas, hisz még december környékén is normális a húsz fok körüli nappali hőmérséklet. Csak az esős napok számítanak kivételnek, azok meg nagyon ritkák.
