A turizmus egyike azon ágazatoknak, melyeknek különösen elõnyös az euró bevezetése - hangzott el a Magyar Szállodaszövetség november 23-24-i közgyûlésén az euró és az idegenforgalom kapcsolatáról szóló elõadásban. Dr. Farkas Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalék gazdálkodásért felelõs igazgatója elõbbi megállapítását az unióban végzett vizsgálatok eredményeivel támasztotta alá. Ezek szerint a turisták évente átlagosan 1,5 milliárd dollárt veszítettek az átváltásokon, a többféle pénznemben kapacitásokat lekötõ utazásszervezõk vesztesége pedig a tranzakciós költségek és az árfolyammozgásokból származó kockázatok miatt elérte a 3 milliárd dollárt. Egy brüsszeli fogyasztói szövetség kimutatta: ha egy belga turista 40 ezer frankkal a zsebében 9 uniós országot végiglátogat, akkor csak az átváltásokra 18 700 frankot költ.

Farkas Ádám figyelmeztetett: egy év múlva, 2002. január elsején megkezdõdik az euró bankjegyeinek és érméinek bevezetése. Ennek következményeként az európai piacon beindul egy “belföldiesedés". Könnyebb és egyszerûbb lesz az utazás, s megszûnik egy pszichés gát. Az elõrejelzések szerint ez a kívülrõl beutazó turistákat arra készteti majd, hogy több országot is felkeressenek. Farkas Ádám szerint amint Magyarország is tagja lesz az egységes piacnak, addicionális kereslet keletkezhet szolgáltatásaink iránt. De más hatásokra is számítani kell, hiszen a jobban összehasonlítható árak miatt nagyon megnõ a verseny a turisztikai szolgáltatók között. A piac könnyebb áttekinthetõsége ugyanakkor valószínûleg növelni fogja az utazási kedvet, hiszen kisebb kockázattal hozható optimális döntés. Az euró bevezetéséhez kapcsolódó veszteségcsökkentés következtében keletkezõ megtakarításokból várhatóan nagyon sok vissza fog áramlani a szektorba, így a szakemberek sok új beruházás beindulására számítanak.

Hogyan kapcsolódhat ebbe az integrációs folyamatba Magyarország? - tette fel a kérdést az MNB ügyvezetõ igazgatója. Nos, ha az elõttünk álló többlépcsõs folyamat eredményeként stabil forintárfolyamot tudunk demonstrálni az euróval szemben - és még néhány egyéb követelménynek is eleget teszünk -, akkor vezethetjük majd be mi is a forint helyett az eurót. Erre Farkas Ádám leghamarabb az EU csatlakozásunkat követõ két év után lát esélyt. Ennek az integrációs folyamatnak kellemes hatása, hogy nekünk nem kell kifizetnünk a jelenleg zajló átmenet hihetetlenül magas költségeit. Másik elõnyünk az, hogy lesz idõnk felkészülni a ténylegesen egységesülõ európai piacra való belépésre.

Az egységes piac létrejötte várhatóan erõsíti a koncentrációt a turisztikai iparban is - erre már most is sok jel utal - , a piacon igen nagy tõkeerõvel rendelkezõ szereplõk fognak megjelenni. Az unión belüli utazások jellegének már említett “belföldiesedése” következtében valószínûleg átalakul az európai piacon a turisztikai marketing, s ehhez nekünk is alkalmazkodni kell.

Farkas Ádám konkrét tanácsokat is megfogalmazott a szakma számára. Ezek szerint az árkiajánlásoknál és a nemzetközi szerzõdéseknél célszerû minél hamarabb az eurót alkalmazni. A nemzetközi koncentrációra való tekintettel érdemes elgondolkodni azon, hogyan növelhetik piaci erejüket a hazai szereplõk. Az ügyvezetõ igazgató erre a foglalási rendszerekben kibontakozó együttmûködésekben, a különbözõ partnerségek kialakításában lát lehetõséget. Foglalkozni kell a piaci változásokra megfelelõen reagáló marketingstratégia kimunkálásával is. Különösen fontosnak tartja, hogy a szakmai szövetségek, szervezetek mindebben nyújtsanak segítséget a megfelelõ információk begyûjtésével a kis és középvállalkozóknak.

Kérdésekre válaszolva Farkas Ádám elmondta, véleménye szerint a ma még az egyes tagvalutákban megadott árakból átszámolt, több tizedes számjegyet is tartalmazó, bonyolultnak tûnõ eurós árak (az euró váltópénze egyébként a cent) ésszerûsödni fognak, s a beinduló kerekítési folyamat egyáltalán nem biztos, hogy összességében áremelkedést eredményez. Arra a felvetésre pedig, mely szerint nem egyértelmûen jó tanács az euróra való átállás - hiszen például aki 1997. január 1.-2000. június 30. között márka helyett dollárban tartotta pénzét, az 47 százalékos extraprofitra tehetett szert, s így könnyen lehet, hogy most az euró helyett inkább a dollárral kellene számolni - úgy reagált, mindenkinek el kell döntenie, hogy szolgáltató-e vagy árfolyamspekuláns. Ez szerinte ugyanis különbözõ magatartásokat igényel, mert míg az elõbbi megfelelõ biztonság mellett az alaptevékenységébõl kíván tisztességesen megélni, addig utóbbi felvállalja az árfolyamkockázatot, amivel lehet, hogy sokat nyer, de sokat is veszíthet.