Ápolt közparkok és tágas magánkertek, tisztaság, rend fogad, amint átlépjük a szlovák–lengyel határt. A szép, hegyvidéki táj önmagában is vonzó, a rengeteg történelmi épület már csak hab a tortán. Ott van például a Lubomirski hercegek műemlék erődje, egy meseszerűen ép vár Rzeszowban, amelynek pincéjében II. János Pál pápáról készített szoborgyűjteményt őriznek.

A gyógyvízen túl

Az itteni, főként a 19. században létesült, klasszikus gyógyüdülőhelyeket alig ismerjük. Hegyek, erdők, ózondús levegő és gyógyvizű források szolgáltatják létük alapját. A „zdrój”, vagyis a gyógyüdülőhely elengedhetetlen kelléke még a nagy és ápolt park, lehetőleg gondosan nyírt bokrokból formált óriási állatfigurákkal, az ivócsarnok és gyógyászati létesítmények, valamint zenepavilon és a bazársor az üdülővendégek szórakoztatására.

Krynica Zdrój mára valóságos üdülőkomplexummá nőtte ki magát, a fejlesztések folyamatosak, wellness- és fitneszlétesítményekkel bővítik a kínálatot. 160 kilométernyi gyalogos- és kerékpárosösvény, sípályák, felvonók, uszodák, teniszpályák és rengeteg rendezvény csalogatja ide a turistákat, nem említve a 23 különféle ásványvízforrás gyógyhatását. Rabka Zdrój környéke még Krynicánál is érintetlenebb, a sokféle bajra gyógyírt jelentő forrásoknál a kezelések, ivókúrák mellett gyógykozmetikumok egész tárháza vásárolható meg.

Több , mint 700 éves sóbánya

Leszálltunk a legrégebbi lengyel sóbánya több száz méteres mélyére is: a Bochniában található tárna, amely 1248-tól 1990-ig üzemelt, a csillogó Wieliczka kevésbé ismert testvére, szintén a világörökség része. Ma légúti megbetegedések kezelésére használják, gyermekek számára szállást, sportlétesítményeket alakítottak ki. Multimédiás bemutatóhelyek teszik érdekessé a járatok bejárását, általuk sikerült látványosan érzékeltetni a bánya történetét és a középkori bányászati módszereket. A felszínen a Sutoris Hotel nyújt a sóra alapuló modern rehabilitációs kezeléseket, wellness-szolgáltatásokat.

A lengyel „Aranyember”

Bialka Tatrzanska csak néhány kilométerre található Zakopanétól, de máris kihívója lett a híres téli fővárosnak. Példaszerű, hogy először a vonzó szolgáltatásokról gondoskodtak, s csak ezek sikere után gondoltak a szállodaépítésre. Pawel Dziubasik, egy vállalkozó szellemű helyi lakos sípálya és -felvonó építésével kezdte. A jó hóviszonyok kedveztek az üzletnek, egyre több pálya és felvonó létesült. Ekkor emberünk még nagyobb fába vágta fejszéjét: üzlettársaival együtt termálvíz után kutattak a sípályák tövében. 2500 méterig volt fúrási engedélyük, és drámai pillanatok után 2430 méternél végül fel is tört a forró víz. A szerencsés üzletember erre hozta létre részvénytársaságként, uniós támogatással kacsalábon forgó termálfürdőjét. A kilátás a nyitott és fedett medencékből a zöld, télen a hófödte hegycsúcsokra gyönyörű. A fürdőben átgondolt és a vendégek igényeihez szabott többféle részt különítettek el: családi dühöngőt, csendes felnőttwellnesst, mi több, zárt, privát területet céges megrendelők számára. A VIP-részen a wellnessvilág kialakítása lehetővé teszi a klubszerű továbbképzések megtartását is, természetesen éttermi szolgáltatásokkal kiegészítve. A fürdőkomplexum árai évszakonként és részlegenként is változnak. Mindenhol előre megvásárolt órával vehetőek igénybe a szolgáltatások. A fürdő köré téli-nyári árukínálatot nyújtó üzletek, büfék, óriási parkoló és gyermekjátszótér települt.

Ez a szálló itthon is elkelne

Az „Aranyember” és csapata a harmadik lépcsőben a sípálya és termálfürdő mellé szállodát építtetett. A termálfürdőhöz egy folyosón át közvetlen összeköttetést biztosító négycsillagos szálloda, a Hotel Bania Thermal &Ski üdítő példakép lehetne a hazai szállodások számára. A Hotel Bania tökéletesen igazodik a tájhoz és a környék építészeti hagyományaihoz. Még mindig fenyőgyanta illata lebegi be a terméskőből és fából épült, 156 szobás, négycsillagos szállodát. A belső kialakítás ízléses visszafogottsággal ötvözi a fafaragók népi világát a legkorszerűbb technikával. Két konferenciaterem, a pinceszinten wellness, éjszakai bár és diszkó, a sílécek, -ruhák számára fűtött, zárható tárolók és még számtalan figyelmes megoldás szolgálja a vendégek kényelmét. Pályaszállásról van szó, síléccel egyenesen a felvonóig lehet jutni. Gyermekek számára mesemozit, kisgyermekes családok részére szintenként melegítőkonyhát alakítottak ki. Üzletnek sem utolsó az egyedi stílus – szilveszterre máris minden szobájuk foglalt!

Magyar királylányból lengyel királyné

Stary Sacz kora középkori klarissza kolostorában minden Szent Kingáról, a magyar királylányról és lengyel királynéről szól. A gótikus elemeket megőrző szép barokk templomban festve és faragva mindenütt magyar címerek láthatók, kis ezüstkoporsóban őrzik az alapító ereklyéit. 1999-ben II. János Pál pápa itt emelte a szentek sorába Kingát, míg egy másik magyar királylányt, Jolántát boldoggá avatták. Erről évente nagy tömegrendezvényeken emlékeznek meg. Ha nem tudnánk a történelmi kapcsolódásról, figyelmeztet minket a kolostor mellett felállított óriási székely kapu. Kinga (akit lengyelül Hedvigként emlegetnek) óriási tiszteletnek örvend errefelé, ami nem is csoda, hiszen mindent megtett, hogy a lengyel emberek mindennapi életét megkönnyítse, törődött a gazdaság és az oktatás fellendítésével.

Bem apó, Petőfi, Antall József

Tarnow középkori jellegét csodával határos módon megőrző szép kisváros. A tarnowi katedrálisban temetkező lengyel főnemesi család halotti emlékműve a legmagasabb Európában. A városka magyar zarándokhely lehetne, hiszen itt található mindkét nép közös hősének, Bem tábornoknak a síremléke. Idősebb Antall Józsefről utcát, Petőfiről teret (itt is áll székely kapu) neveztek el a helyiek. Idén hetedszerre itt ünnepelték elnöki szinten a magyar–lengyel barátság napját. Sok évszázad tokaji borkereskedelmének fontos állomása is volt Tarnow. Újdonság a szépen kialakított Lippóczy-pince, amely nevét a magyar születésű műgyűjtő-borkereskedőnek köszönheti. A Bem városnéző útvonal tábláin magyar tájékoztató is olvasható, a turistabuszok számára GPS-en feltüntetett díjmentes parkolót alakítottak ki.

Telt ház Krakkóban

Krakkóban egy tűt sem lehetett leejteni a zsúfolt főtéren. Diszkréten, ám folyamatosan köröző rendőrautók biztosították a turisták nyugalmát, akik bizony mindenről megfeledkezve élvezték az ernyős teraszokon felszolgált finomságokat, lesték és hallgatták a toronyból óránként megszólaló kürtszót, csodálták a Máriabazilika világhírű szárnyas oltárát, Wit Stwosz művét. Magyar szó is sűrűn hallatszott a waweli székesegyház boltívei alatt, Szent Hedvig (Kinga) és Báthory István lengyel király síremlékét magyar trikolór díszíti. Krakkóban ma a legnépszerűbb szórakozóhely Kazimierz, a volt zsidó negyed. Az egykori szerény házakban fantáziadús kialakítású éttermek, szállodák üzemelnek. Közülük is kiemelkedik a Hotel Rubinstein exkluzív, egyedi minőségű belső tereivel.

Végül hálátlanság lenne nem megemlékezni a rusztikus, fából készült, jellegzetes lengyel fogadókban vagy az egyedi és elegáns városi éttermekben felszolgált egyaránt kitűnő, könnyű ételspecialitásokról, a céklaleves változatairól, az egresből vagy kapribogyóból készült pikáns mártásokról, a szállodák sokféle salátát kínáló reggeli büféasztaláról. Köszönjük a Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet meghívását.