Egyedül a visegrádi királyi palota rekonstrukciójára javasolt kétszer kétszázmillió forint elkülönítésével értettek egyet az Országgyûlés Idegenforgalmi Bizottsága legutóbbi, november 21-i ülésén a honatyák és a kormány álláspontját közvetítõ Pénzügyminisztérium képviselõi a 2001. és 2002. évi költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatos vitában.

Azt még nem lehet tudni, hogy mi lesz a forrása ennek az összegnek, mert majd az adótörvényekrõl folytatott viták során, a kapcsolódó módosításokat összefûzve születik errõl döntés a költségvetési bizottság ülésén.

Még három módosítási indítvány jelölte meg forrásul a Turisztikai Célelõirányzatot. Közülük a csángó kulturális célokra megjelölt 53 millió 175 ezer forint átirányítását támogatta a Pénzügyminisztérium, a bizottság viszont ellenezte azt. A másik két, mindkét részrõl elvetett indítvány a határon túli csángóknak, illetve a lovasezrednek szánt különbözo összegeket.

Takács Imre MSzP-s képviselõ ismét felvetette a Hajdúszoboszlót elkerülõ út megépítésére elegendõ, mintegy 450-500 milliós összeg elkülönítését a gazdaságfejlesztési célelõirányzatból, hiszen a jelenlegi útvonal közvetlenül a gyógyfürdõ közelében halad, az új út megépítésének elõkészítése pedig már megtörtént.

A kialakult vita során az az ellenérv is elhangzott, hogy mindenki tudna a saját választókörzetébõl hasonlóan fontos beruházásokkal elõhozakodni, mégsem teszi. Kis többséggel végülis elvetette a bizottság azt a lehetõséget, hogy bizottsági kapcsolódó módosító javaslat készüljön ez elkerülõ út érdekében.

A Dél-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottságot Babák Mihály elnök mutatta be. A Magyarország területének mintegy egyötödét uraló régióban a lakosság 13 százaléka él. A Dél-Alföld turizmusban játszott nem kielégítõ szerepe földrajzi fekvésére és közlekedési infrastruktúrájának fejletlenségére vezethetõ vissza. A kereskedelmi szálláshelyek száma is csekély: 1999-ben 23 808 férõhelyet regisztráltak, míg az országban ennek több mint tízszerese volt a férõhelyek száma.

Mind a szállodák, mind a szállodai férõhelyek száma, valamint a falusi szállásadás, fizetõvendéglátás befogadóképessége és a vendéglétszám tekintetében is messze elmarad a régió a többitõl. Az 1999. évi adatokat összehasonlítva az 1995. éviekkel kitûnik, hogy erõsen csökkeno a tendencia különösen a külföldi vendéglétszám és vendégéjszaka szám tekintetében.

Ez elsõsorban a jugoszláv háború következménye, hiszen az 1997-es adatok még azt mutatták, hogy a régió a külföldi vendégéjszakák számában megelõzte Észak-Magyarországot.

A Dél-Alföldi régióba látogatók átlagos tartózkodási ideje 2,5 éjszaka, ami az erõs tranzitjellegre utal. A falusi szállásadás ugyanezen a területen egy vendégéjszakával magasabb átlagot mutat az országosnál, ami a belföldi érdeklõdés élénkülésébõl és az itt töltött hosszabb idõbõl adódik. Ám a pozitív fejlemények sem elegendõk még ahhoz, hogy a régió felzárkózzon az átlagos szintre.

A régió három megyéje között jelentõsek a különbségek. A nagyvárosoknak - Szegednek, Kecskemétnek és Gyulának - kiemelkedõ a vendégforgalma, és itt található 225 a 288 kereskedelmi szálláshelybõl.

Békés megye évek óta folyamatos fejlõdést mutat, ám változatlanul itt van a legkevesebb vendég. Bács-Kiskunban ugyanakkor csökkenõ a vendéglétszám, mégis megõrizte második helyét Csongrád megye után.

A külföldi vendégek és a vendégéjszakák száma azonban évek óta csökkenõ tendenciát mutat mindhárom megyében. Az ide látogatók fõleg Németországból, Jugoszláviából és Ausztriából érkeznek. A volt szocialista országok közül Lengyelországból és Szlovákiából érkeznek többen, valamint emelkedõ a belga és holland vendégek száma.

A környezeti állapotokat vizsgálva a három megye mind gazdasági, mind társadalmi tekintetben különbözõ képet mutat.

Békés a legelmaradottabb, pedig határmegye és hatalmas kereskedelmi forgalmat bonyolít le. Itt a turizmus fejlesztésétõl a gazdasági szféra kibõvülését, a munkanélküliség csökkenését, az infrastruktúra fejlesztését várják.

A megyét elsõsorban a közlekedés szakítja le az országról. A tiszaugi híd megépítése, valamint a Gyulát elkerülõ, határhoz vezetõ út megnyitása lennének a fejlõdés elsõ lépései.

Csongrád megye hasonlóképpen a közlekedés hiányosságai miatt fejlõdik lassan: itt az M5-ös út továbbfejlesztésében látják a megoldást. A Kiskunfélegyháza és Szeged között esetleg létesülõ autópálya és a rácsatlakoztatható utak szintén elõsegítenék a már meglévõ és mûködõ turisztikai termékek látogatottságának növekedését.

A tiszai szennyezõdést ez a megye sínylette meg a leginkább, az elõzõ két évben pedig a balkáni háború vetette vissza a felére a vendégforgalmat. A kereskedelmi és magánszálláshelyek mennyisége és minõsége (Szegeden van a régió egyetlen négycsillagos szállodája) ugyanakkor jó alapja lehet annak, hogy a megye idegenforgalma tovább fejlõdjön.

Bács-Kiskun megye északi része elõnyös helyzetben van, mivel az M5-ös autópályán könnyen megközelíthetõ a fõvárosból. Fejlettségben elsõ helyen áll a régióban, amit idegenforgalma, beruházásai, a befektetõi érdeklõdések száma is alátámaszt.

Mindezekre kell a régió fejlesztési elképzeléseit alapozni.

Vegyes fogadtatásban részesült a Dél-Alföld turisztikai koncepciója és fejlesztési programja címû tanulmány kivonata, ami a fejlesztéseket is tartalmazta. Ez utóbbi rész ugyanis - mutatott rá egy képviselõ - nem emeli ki a régió sajátosságait.

A középtávon fejlesztendõ turisztikai területekbõl a következõk szerepelnek a tanulmányban: a gyógyturizmus, a kulturális és rendezvényturizmus, a vízisportok és túrák, a lovasturizmus, az ökoturizmus, a gasztronómia, a termálturizmus, a falusi turizmus, a természetjárás, a vadászat, valamint két új termék, az ún. Dél-alföldi mozaik és egy még meg nem született kreatív ötlet. Három konkrét projektet említ a koncepció: a lovasprogramokat és -bemutatókat, a vízitúrákat és a kerékpártúrákat.

A stratégiai program megvalósításától 600 millió USD bevételt várnak a régióban, amely közel háromszorosa az 1999. évi 208 millió dolláros bevételnek. Ezt a célt fõleg pályázatok segítségével, projektek kidolgozásával érnék el.

Babák Mihály hangsúlyozta, hogy a régióban vannak turisztikai tartalékok. A Dél-Alföld ugyanis turisztikailag érintetlennek számít, hiszen kevesen vállalkoznak rá, hogy a rossz utakon ide jöjjenek. A nehéz megközelíthetõség a befektetõket is elriasztja. Némi élénkülés mégis várható, például jövõre Szarvas ad otthont a IV. Nemzeti Lovasfesztiválnak.

Az 1999-ben felállt DARIB marketingigazgatója, Pethõné Dedák Angéla elmondta, hogy együttmûködési megállapodásokat alapoznak meg a megyei önkormányzatokkal, és elõkészületben van a családi üdülési programokat tartalmazó, a MT Rt.-vel közös kiadvány is. Lasztovicza Jenõ bizottsági elnökhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány betartotta ígéretét, és az idei évre megduplázta a RIB-ek saját keretét, amelyet jövõre további 50 százalékkal emel meg.