Több mint 300 résztvevője volt a II. Kultúra és Turizmus Nemzetközi Konferencia és Szakmai Vásárnak, amit a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen rendeztek meg november 6–8. között.

A konferencia 5 szekciójában körülbelül 40 előadás hangzott el, a szakmai vásáron pedig 50 kiállító vett részt.

Dr. Katona Béla, az Országgyűlés idegenforgalmi bizottsága elnökének megnyitója után dr. Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium turizmus szakterületét irányító helyettes államtitkár a turizmus és kultúra viszonyát, egymásrautaltságát elemezve kiemelte, hogy Magyarország egyik legfontosabb vonzereje az ezeréves kultúra. Az idelátogató külföldiek negyedét kifejezetten ez motiválja, de elemeivel a más célból érkezők is óhatatlanul találkoznak. A felmérések szerint múzeumaink iránt az Európai Unió tagországaiból érkezők 65 százaléka érdeklődött, kulturális örökségünk 40, a művészeti galériák 30, a fesztiválok pedig 12 százalékukat vonzotta. Az ország legfontosabb turisztikai vonzerői (Budapest, gyógyfürdők, gasztronómia, borkultúra, egyedi kultúránk, várak, kastélyok, életmód) mind kapcsolódnak valamilyen módon a kultúrához.

Dr. Budai Zoltán a kulturális turizmus legnagyobb problémáinak a következőket tartja: szűkek a célterületek, azok gyakorlatilag Budapestre, a világörökségi helyszínekre és néhány kastélyra korlátozódnak. Koordinálatlan a piaci szereplők tevékenysége, s így nincs igazán karakteres turisztikai termék. Értékeink piacra vitelét sokszor gátolja az információhiány és a nem megfelelő színvonalú infrastruktúra, mindezek következtében egy egészségtelen ár-érték arány alakul ki. A jövő feladatának tartja a komplex turisztikai, köztük a kulturális termékek kidolgozását, kulturális témaparkok létesítését, a világörökségi helyszínek fejlesztését, látogatóbarát múzeumi szolgáltatások bevezetését, a kulturális turisztikai termékek marketingjének fejlesztését. A 2001-es évet illetően megemlítette, hogy folytatódik a GM és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) közötti együttműködés, a magyar kultúra éve lesz Franciaországban, előtérbe kerül a technikai örökség védelme és bemutatása, a Széchenyi-tervnek pedig 2 alapprogramja is – tematikus parkok, illetve kastélyok és várak – közvetlenül kapcsolódik a kulturális turizmus fejlesztéséhez.

Schiffer János budapesti főpolgármester-helyettes a főváros kulturális életéről adott számot előadásában, hangsúlyozva, hogy a finanszírozási döntéseknél nem mindig a közvetlen hasznot kell nézni. Bozzay Andrásné, a GM főosztályvezetője a problémák között említette, hogy nem megoldott a nemzetközi kiajánlásra érdemes kulturális események időpontjának előzetes rögzítése, nem ismertek a célcsoportok, s hiányoznak a megfelelő marketingeszközök. A GM jövő évi finanszírozási céljai közül az NKÖM-mel való közös pályázatok mellett a világörökségi helyszínek fogadási feltételeinek, marketingjének javítását, a vallási turizmus fejlesztését, az országos vonzerejű rendezvények támogatását emelte ki. Tardy János, a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára kulturális és természeti értékeink kapcsolódására, az ökoturizmusban rejlő páratlan lehetőségeinkre hívta fel a figyelmet.

A konferencián több tekintélyes külföldi szakember is tartott előadásokat, így például Alain Bothorel, az Európai Unió magyarországi nagykövetségének tanácsadója a kulturális turizmusnak az EU-ban betöltött szerepéről, perspektíváiról. A WTO Turizmus Fenntartható Fejlesztése Részleg magyar származású programkoordinátora, Veréczi Gábor pedig a kulturális helyszíneken való turizmusfejlesztés fenntarthatóságát, alapelveit, módszereit ismertette.