A Má­tyás-temp­lom­ban ki­ala­kult ál­la­po­tok két­ség­te­le­nül meg­ol­dást kí­ván­tak, hi­szen a fő­vá­ros egyik leg­fon­to­sabb mű­em­lék­é­nek ál­la­ga ala­po­san le­rom­lott, mi­köz­ben fő­sze­zon­ban az el­fo­gad­ha­tó­nál jó­val több tu­ris­ta tar­tóz­ko­dott egy­szer­re az épü­let­ben, ka­o­ti­kus ál­la­po­to­kat te­remt­ve. A be­lép­te­tőrend­szer be­ve­ze­té­se leg­alább a temp­lo­mon be­lü­li hely­ze­tet nor­ma­li­zál­ta, s a re­giszt­rá­ció mi­att ki­de­rült, va­ló­já­ban há­nyan lá­to­gat­nak a Má­tyás-temp­lom­ba.

Az elő­ze­tes becs­lé­sek alap­ján 350-400 ezer lá­to­ga­tó­val szá­mol­tak, ám úgy néz ki, az éves lá­to­ga­tó­szám el­éri a 700 ez­ret. Eb­ből vi­szont ar­ra le­het kö­vet­kez­tet­ni, hogy ko­ráb­ban éven­te több mint egy­mil­lió tu­ris­ta áram­lott ke­resz­tül a temp­lo­mon, min­den kont­roll nél­kül.

A be­lé­pő­díj be­ve­ze­té­sé­nek ket­tős cél­ja volt, mond­ta el la­punk­nak dr. Fe­nyő Ró­bert, a Má­tyás-temp­lom Ide­gen­for­gal­mi és Mű­vé­sze­ti Iro­da ve­ze­tő­je. Egy­fe­lől a be­fo­ga­dóka­pa­ci­tás fi­gye­lem­bevé­te­lé­vel ma­xi­mál­ni akar­ták a lá­to­ga­tók szá­mát, más­részt az üze­mel­te­tés költ­sé­ge­it is elő kel­lett vol­na te­rem­te­ni a be­lé­pők árá­ból. A költ­ség­ve­té­si pénz­ki­egé­szí­tés­sel ugyan eny­hül­tek a gon­dok, de jö­vő­re mu­száj emel­ni az ára­kat.

A Má­tyás-temp­lom fel­újí­tá­sa ha­laszt­ha­tat­lan és el­en­ged­he­tet­len. Je­len­leg az ál­la­pot­fel­mé­rés zaj­lik – a na­pok­ban re­mél­he­tő­leg be­fe­je­ző­dik –, s en­nek a költ­sé­ge­it rész­ben a be­lé­pő­dí­jak­ból szár­ma­zó be­vé­tel fe­de­zi, tud­tuk meg Mátéffy Ba­lázs mű­vé­sze­ti igaz­ga­tó­tól. Az épü­let több he­lyen ázik, a fa­lak át­eresz­tik a vi­zet, a fres­kók pusz­tul­nak. A zsolnai-cserepek a vi­lág­há­bo­rú utá­ni hely­re­ál­lí­tás­kor hasz­nált hely­te­len tech­no­ló­gia al­kal­ma­zá­sa mi­att tö­re­dez­nek és po­tyog­nak, akár­csak a kül­té­ri szob­rok. A bajt a rög­zí­tés­hez al­kal­ma­zott vas­sze­gek rozs­dá­so­dá­sa okoz­za; le­het, hogy több mil­lió cse­re­pet kell új­ra­rak­ni. A fel­újí­tás költ­sé­ge mil­li­ár­dos té­tel, s hogy az ará­nyo­kat ér­zé­kel­tes­sük, elég, ha el­mond­juk: az emelt dí­jas be­lé­pők­ből szár­ma­zó éves be­vé­tel leg­fel­jebb az áll­vány­zat fel­ál­lí­tá­sá­nak költ­sé­gét fe­dez­né, de csak 20 mé­te­res ma­gas­sá­gig. A mos­ta­ni tu­laj­do­nos, az egy­ház­me­gye ezért el­vég­zi az elő­ké­szí­tő mun­ká­la­to­kat, de a fel­újí­tás­ra köz­pon­ti for­rá­sok kel­le­nek.

A temp­lom mo­der­ni­zá­ci­ó­já­nak igé­nyét fi­gye­lem­be vé­ve egy tu­risz­ti­kai hasz­no­sí­tá­si kon­cep­ció is el­ké­szül rö­vi­de­sen, mi­köz­ben az IMI igyek­szik ja­ví­ta­ni a temp­lom ide­gen­for­gal­mi szol­gál­ta­tá­sa­in. Nem min­dent le­he­tett meg­va­ló­sí­ta­ni az ere­de­ti el­kép­ze­lé­sek­ből, pél­dá­ul a cso­por­to­kat to­vább­ra is a kí­sé­rő ide­gen­ve­ze­tők ka­la­u­zol­ják, hi­szen az idő rö­vid­sé­ge nem te­szi le­he­tő­vé, hogy hos­­szabb időt tölt­se­nek a temp­lom­ban. Vi­szont a be­lép­te­tés gyors és ru­gal­mas, az elő­re be­je­lent­ke­ző­ket so­ron kí­vül fo­gad­ják, és a be­lé­pő­dí­jat át­uta­lás­sal is le­het ren­dez­ni. Mint Fe­nyő Ró­bert el­mond­ta, az iro­da cél­ja, hogy mi­nő­sé­gi szol­gál­ta­tást nyújt­sa­nak a lá­to­ga­tók­nak, és igye­kez­nek – fő­leg az igé­nyes tu­ris­ták szá­má­ra – egy­re több hoz­zá­adott szol­gál­ta­tást nyúj­ta­ni.