A török fürdőkultúra az egyik legismertebb a világon. Eredete perzsa, ahol már a rómaiak előtt is jelentős fürdőkultúra fejlődött ki. Ez él ma tovább az araboknál és az ottomán törököknél, melyet Európában is jól ismernek, hiszen a legszebb fürdők közül több Spanyolországban, illetve éppen hazánkban található. A konferenciát a XIX. században épült, Bosporus-parti Ciragan Palace hotelben tartották, amelyben szintén található egy szép márványborítású hammam. Zeki Karagula professzor, a török balneológiai társaság vezetőjének kalauzolásával többen látogatást tettek Törökország leghíresebb fürdővárosába, Bursába. Néhányan meglátogatták Pamukkalét, a világ egyik legkülönlegesebb fürdőjét is, mely Bursától néhány száz kilométerre délre fekszik.

Isztanbul leghíresebb régi hamamja az 1741-ben épült Cagaloglut, ahol minden úgy folyik, mint századokkal ezelőtt. Minden hammam jellemzője, hogy belépés után speciális kendőkbe öltöznek a vendégek, majd vízcsap elé ülve, egy kis edény segítségével alaposan lemossák magukat. Ezután következik a forró relaxációs terem, ami egyfajta gőzfürdő, ahol azonban nem kívülről fújják be a gőzt, hanem az helyben keletkezik, ahogy a forró kövekre fröcskölt víz elpárolog. Ezután jön a szappanos masszázs, mely egy részét jellegzetes nagy márványasztalokon, más részét ülő helyzetben kapják a vendégek. Újabb mosakodás után törülközőkbe csavarva következik a hűvös relaxáció, miközben folyadékot, teát is fogyasztanak.

Tudni kell, hogy Isztanbulban nincs gyógyvíz, ezért az itteni hammamok nem vizes fürdők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a törökök ne használnák a termálvizet: Kis-Ázsiában számos termálfürdő található, sőt még a közép-európaihoz hasonló rehabilitációs intézetek is elterjedtek az országra. Ez és a nálunk lévő szép török fürdők kooperációra ad lehetőséget: a törökök minket egyébként is baráti, rokon népnek tekintenek, amit Magyarország eddig nem kellően használt ki. A konferencián a résztvevők megtekinthették a három vezető ötcsillagos isztambuli hotel, a Swissotel, a Kempinski és az Ottoman spa-ját. Mindháromra jellemző, hogy a világtrendek szerinti, egyedi design-t használó, elegáns spa-k, melyeknek egyrészt a világtrendeknek megfelelő profilja van, másrészt modern formában és technikával megtalálhatók bennük a hammamok is. A lényeg, hogy a hammam önmagában nem elegendő a vendégeknek, de vagy vizes medencékkel, vagy kezelésekkel kiegészítve a világ spa-inak kínálatát megszokott vendégek számára is érdekes színfoltok maradhatnak. A hagyományok és a modernitás összeilleszthetőségére jó példa az Ottoman hotelben működő szép hammam és Claudale vinoterápiás spa együttélése.

Ahol gyógyvíz található, ott a hammam csaknem ugyanolyan rituálé szerint működik, csak a relaxációs idő egy részét a forró vizes medencében töltik a vendégek. Ez a helyzet Bursában, amely Bizánc elfoglalása előtt az ottomán birodalom fővárosa volt. Ma is műemlékekben és kultúrában gazdag város. Itt található az ország első számú rehabilitációs intézete, nagyrészt muzeális vizes kezelőkkel. És itt találjuk a vizes török fürdők archeotípusát, az 1400-as években épült Eski Hammamot és még tucatnyi régi fürdőt. Ezek közül pl. a Kara Mustafa fürdő bizánci alapokon 1490-ben épült. A források kifejezetten melegek, esetenként 80 fok felettiek és radioaktívak. A régi fürdők mellé egyre több modern hotel települ.