Dr. Sóvágó László, a város polgármestere nem rejtette véka alá a tényt, hogy korábban „voltak aggályai” a TDM-mel kapcsolatban, de mint mondta, a szakemberek meggyőzték a pályázaton való részvétel fontosságáról. Ma már úgy véli, szükséges a város egységes arculatú megjelenítése, és reméli, hogy hatékonyabb lesz a marketingre szánt összeg elköltése, és végül több vendég érkezik az Európa legnagyobb fürdőjével büszkélkedő településre.
Máté Lajos, a Hajdúszoboszlói Vendéglátók Egyesületének, valamint a városi turisztikai bizottságnak az elnöke kiemelte, hogy egy veszprémi tanulmányút alapján a nonprofit kft. létrehozását látták a legjobb formai megoldásnak a TDM-szervezet számára, a társaságban 40%-os részesedése van a városnak, a fennmaradó 60%-on egyenlő arányban osztozik a fürdő és a szállásadók két helyi szervezete. A város évi 12 millió forinttal támogatja a TDM-iroda működését. A helyi Tourinform-iroda üzemeltetését is átadta a város a TDM-szervezetnek.
Horkay Nándor, a VÁTI Kht. Területi Tervezési és Értékelési Iroda igazgatója a társadalmi innováció példájának tartja a TDM-et, amelyre azért van szükségünk, hogy fel tudjuk venni a versenyt a nyugat-európai desztinációkkal. Véleménye szerint a Tourinform-rendszer kialakítása óta ilyen mélyreható és szerkezeti változás nem történt hazánkban. Javasolta a TDM-modell exportját a határon túli magyarlakta területekre, és felvetette, hogy létre kellene hozni egy TDM-szövetséget. Felhívta a figyelmet a közeli Debrecennel az elkerülhetetlenül szükséges együttműködésre, például egy közös európai szökőkút/vízi élménypark létrehozásával. Szoboszlón a fürdőpromenád meghosszabbítását tartaná még fontosnak. „Szándékunk, hogy a jövő évi marketingmunkát a TDM-szervezetekkel közösen végezzük” – biztosította a hallgatóságot szándékáról
Katona Ilona, az Észak-alföldi Regionális Marketingigazgatóság vezetője. Meglátása szerint a régióban ott tudott megalakulni TDM-szervezet (Debrecen és Hortobágy, Hajdúszoboszló, Rakamaz, Nyíregyháza), ahol van hagyománya a turizmusnak. A régió turizmusáról elmondta, hogy az utóbbi két évben visszaesett a kereskedelmi szálláshelyek forgalma, ellenben a magánszálláshelyek növekedést jelentettek. Túlsúlyban vannak a belföldi vendégek (70%), ugyanakkor a küldőpiacok átrendeződnek: még mindig a németek állnak az első helyen, de számuk tovább csökken. A második helyen a lengyelek tartják magukat, a románok viszont a harmadik helyre jöttek fel. A negyedik helyen a szlovákiai turisták állnak, őket követik az ukránok és az oroszok. A legjelentősebb növekedés a szlovák és az orosz piacon történt tavaly.
Kabály Zsolt, a helyi TDM-szervezet menedzsere bemutatta eddigi tevékenységüket és terveiket. Kiemelte, hogy üdülésicsekk-elfogadóhellyé váltak, és elkezdték a pozicionálási és versenyképességi stratégia elkészítését. Ennek alapján fogják az év hátralevő részében kidolgozni a szolgáltatásfejlesztési tervet, a márka- és arculati tervet, valamint a partnerségi és hálózatfejlesztési programot. Jövőre egy „antinepper” program keretében mobilinformációs pontokat alakítanak ki a városban, indirekt marketingakciókat indítanak, fejlesztik a webportált, imázskiadványokat készítenek és tréningeket szerveznek. A jövő év második felében kerül sor egyebek mellett egy új iroda kialakítására, garantált programrendszer kidolgozására, turisztikai kutatásra, valamint információs és szóróanyagok készítésére.
Tudatosan végiggondolt pozicionálási és versenyképességi stratégia készül Hajdúszoboszlón a TDM-pályázat keretében, a Debreceni Egyetem bevonásával. Ennek részleteit is megismerhették a konferencia résztvevői. Dr. Könyves Erika, a Debreceni Egyetem turizmus- vendéglátás-menedzsment tanszékének vezetője ismertette a hajdúszoboszlói stratégia megalkotásával kapcsolatos tennivalókat. A szakember elmondta, hogy Hajdúszoboszló Budapest után a második leglátogatottabb úti cél hazánkban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján. Ezt a helyezést megtartani, a külföldi vendégéjszakák számát és a költést növelni lesz a legfőbb feladata a TDM-nek. Ennek érdekében szükséges lesz egy pozicionálási és versenyképességi stratégia összeállítása – ezt a Debreceni Egyetem említett tanszéke készíti el. A stratégia része a „Hajdúszoboszló feeling” tudatos építése, amely kialakítja a desztináció márkaüzenetét is. Uniós bőségszaru: a nyertes TDM-ek újra pályázhatnak A hajdúszoboszlói TDM-projektindítón Víg Tamás, a Magyar Turizmus Zrt. TDM-koordinátora az eddigi pályázati tapasztalatokról és a rendszer jövőjéről adott tájékoztatást.
Előadásából kiderült, hogy az egyes régiókban igen eltérő volt a pályázók aktivitása, ennek eredményeként a Dél-Alföldön egyetlen nyertes pályázat sem akadt, Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon ezzel szemben 11-11 pályázó számíthat támogatásra. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az országszerte összesen regisztrált 40 pályázó lefedi – Budapestet leszámítva – hazánk turizmusának kétharmadát.
A várhatóan hamarosan kiírásra kerülő új TDM-pályázattal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy helyi, térségi és remélhetőleg régiós szinten (Észak-Magyarország és Balaton) is meghirdetik majd. Hozzátette, hogy a következő pályázatnál fontos lesz a szintek közötti átjárhatóság, a pályázóktól kevesebb koncepcionális anyagot várnak el, és nagyon hangsúlyt kapnak a bevételt eredményező projektelemek. Tervezik a kisebb léptékű TDM-ek támogatását is, de kihangsúlyozta, hogy nem mindenhol és mindenáron. Folyik a TDM minősítő rendszer kidolgozása is. A desztinációmenedzsmenttel foglalkozó szakemberek nemcsak a www.desztinaciomenedzsment.hu oldalon, hanem akár a Facebook TDM-menedzsercsoportján keresztül is megoszthatják egymással tapasztalataikat.
