Korábbi SPAgetti különszámainkban már több területet vizsgáltunk, ahol komoly megtakarítások érhetők el a fürdők, vagy más létesítmények működtetése során. A kisebb költségigényű megoldások mellett, néha nagyobb horderejű változtatásokra is szükség van, ezeknek a fejlesztéseknek a megvalósításához viszont kellő forrás szükséges. „Legegyszerűbb” módja a pénzszerzésnek valamilyen pályázati támogatás elnyerése. Nézzük meg tehát, hogyan szerezhetünk támogatást energetikai célú fejlesztéseinkhez.

MIT TEGYÜNK, ÉS MIT NE TEGYÜNK, HA SIKERES PÁLYÁZATOT SZERETNÉNK BEADNI? Bús László, az energetikai pályázatokat kezelő Energiaközpont leköszönő ügyvezető igazgatójának tapasztalatai hasznos segítséget nyújthatnak a következő időszak sikeres pályázati tevékenységéhez is.

DE KEZDJÜK AZ ELEJÉN – MILYEN PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VOLTAK, ÉS MELYEK FOLYTATÁSA VÁRHATÓ A JÖVŐBEN IS? Az utóbbi időszakban energetikai célú fejlesztésekhez két fő forrásból kaphattak támogatást a pályázók: egyrészt az ún. Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) forrásaiból, amely a CO₂ kvóta eladásokból származó bevételekből működött, másrészt az EU strukturális alapjainak felhasználásával megvalósuló Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázati konstrukciók keretében.

A ZBR forrásokat eddig lakossági, illetve panel energetikai felújításokra lehetett felhasználni, de többször felmerült javaslatként intézményi, vagy vállalkozói fejlesztések támogatása is. Új kiírás ezekre a területekre nem jelent meg, a jelenlegi keretek gyakorlatilag kimerültek – a lakossági kiírás keretében lehet még pályázatokat beadni –, a folytatás valószínűleg a kvótaértékesítések sikerességén múlik majd.

A KEOP kiírások két fő energetikai területre fókuszálnak: a 4. prioritás konstrukciói a megújuló energiák felhasználását támogatják, az 5. prioritás pedig az energiahatékonysági beruházásokhoz biztosít forrásokat. Ezek mindegyike intézmények és vállalkozások számára is elérhető.

Az aktuális állapot szerint, az 5. prioritásra beérkezett pályázatok támogatási igénye jelentősen meghaladta a hét éves keretet, a két legnépszerűbb kiírást a nyár folyamán felfüggesztették. Várhatóan ezekre a célokra a későbbiekben is lesz forrás, hiszen a kormányzati szándék és a nemzetközi elkötelezettségeink is ezt támasztják alá, tehát érdemes felkészülten várni az új lehetőségeket.

DE HOGYAN KÉSZÜLJÜNK FEL ERRE, MIRE ÉRDEMES ODAFIGYELNI, HA PÁLYÁZNI SZERETNÉNK? Az épületenergetikai pályázatokkal kapcsolatos főbb tapasztalatok, amelyekre érdemes odafigyelni a jövőbeli fejlesztések előkészítésénél:

• Alapvető fontosságú a pályázatok összeállításánál megfelelő energetikai szakértelemmel rendelkező szakember bevonása. Emellett, ugyancsak nélkülözhetetlen a közgazdasági alapvetéseket és a pályázati feltételeket is ismerő gazdasági szakértő részvétele is a projektfejlesztési tevékenységben.  A tapasztalatok alapján, nem jó megoldás, ha mérnökök által elkészített műszaki dokumentáció alapján a pályázatot nem hozzáértők állítják össze: nagyon sok belső ellentmondás származik ebből a pályázati dokumentációknál, amely többszöri hiánypótláshoz, sőt, akár a pályázat elutasításához is vezethet.
• Az épületeknek, illetve az egyes fő épületelemeknek meg kell felelniük a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet előírásainak, ezt figyelembe kell venni a beruházás tervezésénél – ehhez egy energia audit elkészítése szükséges, amelynek kidolgozása nemcsak a kötelezően előírt esetekben indokolt, hanem valamennyi fejlesztés előkészítéseként javasolt. Az energia audit ugyanis feltárja az épület meglévő épületenergetikai jellemzőit, a létesítmény hőveszteségét és hőigényét, ennek alapján megadja az energiaracionalizálási szükségleteket és lehetőségeket. Ezen adatok nélkül, megalapozott döntés nem hozható a pályázatba bevont fejlesztések műszaki tartalmáról.
• A költségvetés reális, piaci árakat és a kiírásnak megfelelő költségeket tartalmazzon. Az eddig ismert, a támogatási rendszer egyszerűsítését célzó módosítási ötletek mind célként fogalmazzák meg a fajlagos költségek csökkentését, tehát ez a szempont a későbbiekben is fontos lesz.
• A pályázatok célja a CO₂ kibocsátás bizonyítható csökkentése, tehát nagyon fontos, hogy mind a kiinduló állapot, mind pedig az elérni kívánt állapot CO₂ kibocsátása számításokkal jól alátámasztott módon rögzítésre kerüljön.
• A pályázatoknál mindig meg kell találni az arany középutat a támogathatósági feltételek és a megtérülési mutatók között: minél magasabb a BMR, azaz a belső megtérülési ráta (= minél jövedelmezőbb a projekt), annál alacsonyabb a támogatásintenzitás, és fordítva. Ez abból az alapelvből adódik, hogy a gyorsan megtérülő projekteket a magántőke is képes és hajlandó is megvalósítani, így azt nem érdemes támogatni. Ugyanakkor természetesen a nagyon kedvezőtlen pénzügyi mutatókkal rendelkező, nem életképes projektek sem támogathatók (az elvárt BMR mutató 0-15% között mozog). A BMR javítható például a bekerülési költség csökkentésével, a többletenergia értékesítési bevételével, a megtakarítás mértékének növelésével vagy hosszabb élettartamú berendezésekkel (ezáltal nagyobb maradványértékkel).

A KEOP 4. prioritás keretében pályázható, a megújuló alapú energiatermelést segítő támogatási konstrukciók jelenleg is elérhetők, és figyelembe véve az ország vállalásait a megújuló energiák részarányának növelésére (2020-ig az ország teljes bruttó energiafelhasználásának 13%-a megújuló energiásokból kell, hogy származzon), várhatóan a jövőben is fontos szerepük lesz.

Ezen pályázatok előkészítésénél a legfontosabb szempontok – amelyekre a támogatáskezelő szervezet is általában különös hangsúlyt helyez – a következők:

• A biomassza alapú energiatermelésnél bizonyítani kell, hogy az alapanyagok reális áron, hosszún távon is rendelkezésre állnak majd.
• Be kell mutatni a stabil, reális hőpiac (azaz energiaértékesítési piac) meglétét is, megfelelően alátámasztott dokumentáltsággal.
• Meg kell szerezni a szükséges engedélyeket, vagy kellő körültekintéssel meg kell indítani az engedélyezési folyamatot, amely alapján látszik, hogy az engedélyek a szerződéskötésig rendelkezésre állnak majd.
• Megfelelő módon alá kell támasztani a javasolt technológia fenntartható, gazdaságos működtethetőségét.
• A legtöbb megújuló energia alapú projektnél – különösen a pénzügy válság kezdete óta – kiemelkedően fontos kérdés az önerő, illetve a banki finanszírozás biztosíthatósága (és az üzleti terv megfelelő alátámasztása indikátorokkal, reális árakkal és megtérülési számításokkal).

A fejlesztéspolitikáért felelős kormányzati szereplők tájékoztatása alapján a jövő év legelején várhatóak az új, egyszerűsített eljárásrend mentén megvalósuló pályázati kiírások. Ezeknek pontos tartalmát, a pályázó körét, illetve a rendelkezésre álló források nagyságát még nem lehet tudni, ugyanakkor a korábbi kormányzati megnyilatkozások alapján az energetikának – mind az energiahatékonyság javításának, mind a megújuló energiatermelés részaránya növelésének – fontos szerepet szánnak a jövőben.

A fenti alapelvek azonban valószínűleg nem fognak radikálisan változni, ezért ezek figyelembevételével érdemes a fejlesztési ötleteket végiggondolni.

Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal, az econoconsult@econoconsult.hu e-mail címre várjuk érdeklődő leveleit.

SPAgetti. Fürdők sikeréhségére.