A hús mellett – ebből ők esznek a legtöbbet a világon, évente átlag kilencven kilót grilleznek fejenként – a másik nemzeti ételük a pizza, és szinte mindenki termosszal a kezében sétál az utcán, hogy a tökhéjból kortyolgatott mate teáját forró vízzel tudja pótolni. Szerencsés és nagyon gyakorlatias szokás a folytonos folyadékbevitel, hiszen a ledarált cserjéből készült tea pont a hús okozta megbetegedésekre van jótékony hatással, így az uruguayiak megmenekülnek a köszvénytől.

MAGYAROK ITT IS BŐVEN AKADNAK

Bár tizenkétezer kilométerre járunk Magyarországról, itt is megtaláljuk honfitársainkat: főleg a két világháború között jöttek sokan, volt idő, amikor a fővárosban ötezer magyar élt. Komolyan hozzájárultak az ország fejlődéséhez, a montevideói magyar otthon dísztermében találunk például egy másolatot az ország Himnuszának kottájáról és a szerző portréjáról. Francisco José Debali Erdélyben született Debály Ferenc József néven 1791-ben, és elismert szerző lett Dél-Amerikában, mert Paraguay nemzeti himnuszát is ő szerezte.

Harminc éve kezdődött, hogy kétévente összegyűlnek Dél-Amerika magyarjai. Azzal ünneplik az összetartozást, ami az otthonról hozott örökségből a legtovább megmaradt, vagyis a néptánccal. Sokan közülük már nem beszélnek magyarul, de a gyökerek erősek. Most éppen Uruguay a soros a szervezésben, ezért ide érkezett három magyar néptáncegyüttes Brazíliából, öt Argentínából, és a helyi, azaz uruguayi Tündérkert is fellép négy különböző korosztállyal.

MAGYAR KOLBÁSZ, A NAGYVÁSÁRCSARNOKHOZ HASONLÓ PIACTÉR

A gálaest másnapján bejárjuk az óvárost. A közeli kikötőben találjuk a hazai Vásárcsarnokhoz hasonló fedett piacot, a Mercado del Puertót. Ma már turistalátványosság, igazi uruguayi gasztroszentély, ahol a látogató mennyei grillezett húsokat és különféle helyi jellegzetességeket kóstolhat. Véres hurkát, bárányjavát és marhavesét rendelek, mellé pedig melio-meliót, amely pezsgő és fehérbor egy-egy arányú keveréke. Mennyei eledel, igaz, nem olcsó, de megfizethető áron. Egyébként minden helyi étlapon megtalálni a hungarost – ez itt vékony kolbászt jelent, amelyet valószínűleg honfitársaink hozhattak be, ezért azonosítják a magyarokkal.

Persze nem mehetek haza anélkül, hogy meg ne kóstolnám a steaket. A három nagy marhatartó ország, Argentína, Brazília és Uruguay között a legvéresebb vita arról zajlik, kinél finomabb a sült marhahús.

CSALÓKA CSALOGATÓ KÉPEK A HOTELRŐL, DE MÁS A VALÓSÁG

És most a szállodáról: hosszan netes keresés után egy vadonatúj dizájnhotelre szavazok, ahol a bevezető akciónak köszönhetően ötven dollárért adnak szobát egy éjszakára. A döntés meghozatalában sokat nyom a latba, hogy a tetőn, a tizenkettedik emelet magasságában található egy pompás medence – a meggyőző képek tanúsága szerint a partra könyökölve három irányban is látszik a tenger, ugyanis az épület egy félsziget csücskéhez közel fekszik.

A különben valóban igényes szállodába érkezve kiderül, hogy a valóság picit más: a hotel nem a parton, hanem egy forgalmas utca kellős közepén helyezkedik el. A tetőről valóban látszik a távolban a tenger, viszont a medencével van egy apró probléma: egy nagyobb tempóval átérünk az egyik széléből a másikra, ugyanis alig öt méter hosszú… Hiába, fotózni tudni kell – ez egyáltalán nem látszott a képeken.

VASÁRNAPI MULATSÁG

A fővárosiak kedvenc parkjában, a tengerpart közvetlen közelében lévő Parque Rodóban nagy a tömeg. Vasárnap délután van, a part menti forgalmas sugárút lezárva, és a teljes területen különféle sportokat népszerűsítenek. Az aszfalton kosaraznak és röplabdáznak, egy jókora színpadon a helyi Norbi ugrál, megmozgatva több száz embert, kicsit arrébb különféle küzdősportok bemutatója zajlik. Hófehér, bő gatyában egy kisfiú szaladgál az úton nézelődő emberek között.

„Te is karatés vagy?” – kérdi tőle egy biciklis kamasz.

„Nem, én magyar!” – válaszolja a kisfiú spanyolul. Fellépésre jött, a néptánctalálkozóra érkezett együttesek egyik ifjú tagja. Megérkezik az autóbusz, a járműről magyar népviseletbe öltözött fiatalok szállnak le: az anyaországi Zemplén együttes és egy brazil csoport. A mezőségi ruhában pompázó magyar lányok, látva a zumbaoktató vehemenciáját, beállnak az ugrabugráló tömegbe, hiszen ez tökéletes bemelegítés a néptánchoz. Nagy sikerük van, mindenki őket akarja lefényképezni. Magyar siker Montevideóban – nemhiába, ezt látni kell.