Minderről, és a 25 éve megalakult iroda múltjáról és jövőjéről beszélt egy keddi sajtótájékoz-tatón. Madari Gyula azt kéri, hogy az egyházak és az állam ismerjék fel, hogy a vallási turizmusra szükség van.

A másik kívánsága: használjuk a vallási turizmus helyett a zarándokturizmus kifejezést. Mint mondta, a vallási turizmus tágabb értelmezése szerint a turisták a val-lási helyet, rendezvényt, művészettörténeti, kultúrtörténeti érdekességként tekintik meg, például egy templomot „múzeumként”. Ebben az esetben ez kulturturizmus. A vallási turizmus szűkebb értelemben: amikor egy templomot, kegyhelyet, liturgikus eseményt hitük gyakorlása miatt látogatják. Ebben az esetben hitbuzgalmi, hitéleti tevékenység, amely viszont kiválik a vallási turizmus fogalomkörből, ezt zarándokturizmusnak, búcsújárásnak nevezzük.

Az eredményekről szólva elmondta, a 25 év alatt több mint 500 ezer zarándokutasuk volt 3144 településről. 2001-ben az OIB támogatandó turisztikai termékként ismerte el a vallási turizmust.

Sikerült a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen megszervezni a pilgrimguide képzést. (A pilgrimguide külföldön is vezethet, nem csak csoportkísérő lehet!) Az Üllői út 7-ben egy zarándokházat létesítettek, vissza nem térítendő támogatásból, meg-mentve ezzel a IX. kerület legrégebbi, klasszicista stílusú házát.

Sikerült a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, Győrben a vallási turizmus szakirányt beindítani, ahol Madari szeptembertől tanít is. Hazánkban az 1000 utazási iroda közül 6-7 szervez klasszikus zarándokutakat.

A WTO felmérése szerint az összes szervezett utazás 30-33%-a vallási indíttatású, Magyarországon ez mindössze 8% - mondta Madari Gyula.