A Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviselete a Croatica Kulturális, Információs és Kiadói Kht. rendezvénytermében tartott fogadásán adott tájékoztatást arról, milyen változásra számíthatnak az utasok és az utazásszervezők Horvátország Európai Unióba lépésével. Dr. Gordan Grlić Radman, Horvátország magyarországi nagykövete hazája július elsejei csatlakozása kapcsán örömét fejezte ki, hogy megszűnik Horvátország történelmi kirekesztettsége, és ezzel a Magyarországhoz fűződő, eddig is jó viszony tovább mélyülhet.
Július elsejétől személyi okmánnyal léphető át a határ, a vámellenőrzés megszűnik. Az uniós szabályok szerint 10 ezer eurónyi érték vihető át egyik uniós országból a másikba, ezentúl tehát akár hetekre elegendő szárazkolbászt, dobozos sört és krumplit is vihetnek magukkal honfitársaink a horvátországi nyaralásra.
Mindent megtesznek a magyar turisták zavartalan nyaralása érdekében, idén is lesz nyári konzulátus Splitben, és megnyílik egy új magyar konzulátus Eszéken. Magyar rendőrök is vigyázzák a rendet a tengerparton. Sok magyar turista kelt át eddig is a Horvátországot Bosznia-Hercegovinától elválasztó határon, itt sem várhatóak nehézségek, amennyiben a turisták figyelembe veszik, hogy az utóbbi még nem uniós tagállam. A rendezvényen bemutatkozott a Kvarner régió és a Kis és Családi Szállók Szövetsége. Velük a nagyközönség a Fővám téri Nagycsarnokban találkozhatott május 16–18. között. A régió képviselője rövid tájékoztatást adott a térség turisztikai kínálatáról.19 350 szállodában 170 700 férőhellyel rendelkeznek, a magyarok 28 százaléka a Kvarner régióban üdül. Rijeka ötórányi autóútra van Budapesttől, Opatija hagyományos célpontnak számít. A családi szállodák szövetségének elnöke felhívta a figyelmet logóval jelölt kínálatukra. Országos szövetségük 2004-ben alakult, 143 szálloda és 64 villa, apartmanház csatlakozott hozzájuk. A maximum ötvenszobás szállodák általában családi tulajdonúak, és kínálatuk szerint további alcsoportokat alkotnak: családi; aktív és kaland; wellness&spa; műemlékjellegű – tradicionális egységek; gourmet és business szállodák. Marin Skenderović képviselet-vezető bemutatta a Horvát Turisztikai Intézet által a magyar turisták utazási szokásairól végzett kutatás eredményeit. Eszerint a Horvátországba utazó magyar turista többnyire középkorú, családos, magasabb iskolai végzettségű és zömmel tízezenél nagyobb lakosságszámú településen él. Motivációja a passzív pihenés és szórakozás. Igen gyakran, három–hat alkalommal visszatér a horvát tengerpartra, az üdülőhelyeit azonban váltogatja. Információikat saját vagy baráti körből, interneten, illetve a Horvát Idegenforgalmi Közösség helyi képviseletétől szerzi. 35 százalék vesz igénybe – többnyire csak szállásfoglalásra – utazási irodát. A többség gépkocsival utazó egyéni utas, és szállását közvetlenül foglalja le. Átlagosan négy–hét vendégéjszakát tölt el az országban, szervezett étkezést ritkán vesz igénybe (félpanziót 14,5%). Viszont a fürdőzés, úszás után a legtöbb időt a maga választotta éttermekben, kávézókban tölti, nem sajnálja a pénzt a vásárlásokra sem. Jó tudni, hogy számukra a desztináció biztonsága az elsődleges, megelőzi a természeti szépséget és az árakat is.