Az Egyesült Államok 70-es és 76-os számú, Dél-Pennsylvanián áthaladó autósztrádáját eredetileg vasúti nyomvonalnak szánták. A 7,24 kilométeres szakasz építését 1880-ban kezdték el, ám a műtárgy kivitelezését nem fejezték be, csupán hét alagutat fúrtak a hegyekbe. Hatvan évvel később azonban az állam vezetése úgy gondolta, hogy 61 millió dollárból a félkész nyomvonalat 257,5 kilométer hosszú, 24 méter széles, négysávos autópályává fejleszti tovább. Az autópálya építéséhez 770 ezer tonna homokot, 1 millió 200 ezer tonna követ, 50 ezer tonna acélt, és több mint 300 ezer tonna cementet használtak fel. A nyomvonal annyira sikeresnek számított, hogy egy év alatt több mint kétmillió autós használta.

Mivel a 3,5 méter széles alagutak (Blue, Kittatinny, Tuscarora, Sideling Hill, Rays Hill, Allegheny és a Laurel Hill) miatt az 1960-as évek elejétől már mindennaposnak számított, hogy a sztrádán lassan és torlódások közepette lehet csak haladni, az Állami Autópálya Bizottság javaslatára úgy kezdték el átépíteni a műutat, hogy 5 alagútnál kiszélesítették a nyomvonalat, a maradék kettőnél azonban a gazdaságosságra hivatkozva nem. Ennél a szakasznál inkább egy elkerülő utat építettek ki az amerikaiak. Ez a 21 kilométer hosszú új szakasz párhuzamosan futott a régi szakasszal, ám teljesen kikerülte a Rays Hill és a Sideling Hill nevű hegyek alatti átjárókat. A munkálatokkal 1968-ban lettek készen, s ekkor zárták le, illetve szedték fel 2-2 kilométeres szakaszon az aszfaltot a régi útszakasz bekötő részeinél.

A „hermetikus lezárásnak köszönhetően” a sűrű fákkal tagolt hegyek között futó 20 kilométer hosszú sztráda a „senki országútja lett.” Idővel a repedésekben nemcsak a gaz nőtt ki, hanem a fák magjai is kicsíráztak. A karbantartás teljes hiánya miatt a helyi patakok utat találtak maguknak a sztráda alatt, amely az útszakasz szórványos beomlását eredményezték. A tolvajoknak köszönhetően az 1980-as évek elején nemcsak az út mentén felállított közlekedési táblákat és lámpákat lopták el, hanem a két alagút nevét hirdető nagyméretű betűket is. Szintén ekkor tűntek el a sztráda mellől a szemaforok, a védkorlátok, illetve fosztották ki teljesen a vandálok a fedett autós pihenőket.

Az alagutak az idő múlása ellenére szerkezetileg még épek. Egyöntetű vélemények szerint az egykorú autóút nemcsak a nyugalom, a totális csend sehova sem vezető országútja lett, hanem egy kísérteties, poszt-apokaliptikus élményt nyújtó műtárgy is, amelyen „vérfagyasztó” áthaladni. Ennek a „vizuális élménynek” köszönhetően az út napjainkban a másodvirágzását éli.

Washington engedélyével a 2000-es évek elején az autópálya szakaszt többször is felhasználták katonai célokra. Az egyenes szakaszokon például többször is fel- és leszálltak Herkules típusú szállító-repülőgépek és Apache helikopterek. A kietlenségnek köszönhetően szintén itt gyakorlatoztak az Irakba készülő hadsereg elitegységei, illetve próbálták ki azokat az új fejlesztésű fegyvereket, amelyeket az Egyesült Államok kormánya először az arab államban vetett be, illetve próbált ki. Az autóút több szakaszát a Pennsylvaniai Állami Rendőrség ma is lőtérként használja.

2008-ban szintén itt forgatták Cormac McCarthy ünnepelt amerikai író világhírű regényéből, a The Road című apokaliptikus műből készült nagyjátékfilmet, amelyben egy világpusztító tragédia utóhatását igyekszik túlélni a Viggo Mortensen alakította apa a kisfiával közösen. A cselekményből nem derül ki, hogy a tragédia egy nukleáris vagy vegyi háború, vagy valamilyen ipari baleset következménye, de az ok szinte másodrendűvé válik az életért vívott harcban. Kivéve a két főszereplőt, akik a kannibálok elől menekülve ezen az úton haladva keresik boldogulásukat.

Egy természetvédelmi csoport az egykori sztrádát 2010-ben azzal a szándékkal vette meg jelképesen egy dollárért, hogy azt kerékpárútnak átalakíthassa. A felújítási munkálatokat a társaság állítólag még azért nem kezdte el, mert további anyagi forrás híján nem tudják megfelelő mennyiségű élelmiszerrel feltölteni az út menti pihenőket, amely a – film után szabadon – azt jelentheti, hogy csak utastársaink elfogyasztása révén tudjuk a pennsylvaniai utat végigjárni.