A magyarokban meglehetősen eluralkodott az a retro hangulat, amelyről a Turizmus Online hasábjain is olvasható DDR-múzeum szervezői írnak. Ezzel az ötlettel próbálnának újabb turistákat csalogatni Magyarországra. Noha az ötlet jó, de kellő marketingkutatás nélkül senki sem állíthatja, hogy a külföldi turistáknak éppen erre a retro, átpolitizált hangulatra volna szükségük. Éppen ezért óva intenék mindenkit, hogy megfelelő közvélemény-kutatás, vevőszegmentálás nélkül erre a 80-as éveket visszasíró érzésre építse fel a német desztináció felé az egész ország kommunikációját.
A magyar fürdők tapasztalatai inkább azt mutatják, a külföldi turisták az újdonságokat és a minőségen alapuló tradicionális szolgáltatásokat keresik. A tradicionális kifejezés pedig nem összetévesztendő a retro kifejezéssel! A magyar fürdőkultúra tele van olyan hagyományokkal, amelyekre építve számos fürdő ma is nagyon sok német turistát vonz Magyarországra. A fürdőkben összegyűlt tapasztalatokból, az ott zajló marketingkutatásokból nagyon sokat tanulhatnak más, a turisztikában tevékenykedő szakmai szervezetek is. (Így a DDR-múzeum kapcsán megemlített TDM szervezetek is.)
A szaklapban megjelent DDR-múzeum ugyan jó ötlet, de nem vagyok abban biztos, hogy mindig új ötletek kellenek ahhoz, hogy több bevétel legyen egy-egy turisztikai régióban. Erre ugyancsak a hazai fürdők adatai adják a legjobb bizonyságot. Tavaly a fürdőkben az árbevétel növekedett annak ellenére, hogy a látogatók száma stagnált, a vizsgált fürdőkben több mint 15 millióan voltak. A bevétel ott nőtt, ahol növelték a szolgáltatások minőségét. (A Magyar Fürdőszövetség 51 fürdő adatait tartalmazó értékelése szerint a fürdőtársaságok 2013-ban 5,6 százalékkal növelték árbevételüket, a fürdőszolgáltatásokból származó árbevételük 6,5 százalékkal emelkedett.) Ezek a számadatok is azt bizonyítják, hogy a jövőben már nem új fürdők építésére, hanem a meglévők fejlesztésére kell koncentrálni, kivéve egy-egy esetleges kivételes gyógyvizes vagy élményattrakciót kínáló tematikus és az igényeket és a kapacitásokat összehangoló fejlesztés esetén.
A DDR-múzeum kapcsán megjelent cikk rávilágít egy komoly problémára is, a turisztikai kommunikáció megújítására. Főként a regionális szinteken zajló marketinggel kapcsolatos tevékenység megújítása lenne fontos. A helyi turisztikai szervezetek ebből a szempontból is sokat tanulhatnak a magyar fürdőktől. Számos olyan kampány zajlik évről-évre a Magyar Fürdőszövetség keretein belül és az egyes fürdőkben is, amelyek komoly eredményeket hoztak a fürdőkultúra népszerűsítésében.
Ugyanakkor cikkben szereplő állítással messzemenőkig egyet tudok érteni, senki ne gondolja azt, hogy néhány elektromos kerékpár, felnőtt játszótér, ingyenes nordic walking, 10 százalék a lángos árából címszavak elegendőek lesznek ahhoz, hogy újabb (német) turistákat nyerjünk meg annak, hogy Magyarországra jöjjenek pihenni.
Ehelyett inkább tradícióinkban, páratlan természeti adottságainkban és minőségi szolgáltatásainkban kellene a hívószavakat keresni. Jó hívószó lehet a gyógyvizekre, termálvizekre alapozott komplex gyógy- és élményszolgáltatások rendszere (a desztinációs, speciális kínálatokra kiterjesztve). Ezekben a kommunikációs megoldásokban az aktív pihenés, a prevenciós lehetőségek milliónyi tárháza is elférne. De ugyanígy a korábbi gyógyászati kúrák üzenete is a termékfejlesztés sajátos attribútumai lehetnének. Mindezek szakmai alapjai már megvannak, sok fürdő ezek alapján működik sikeresen. Jó eredményeket érhetünk el a kommunikációban is, ha a marketing és a PR munka összehangolódik helyi a régiós és az országos szinteken. A szakmai szervezeteknek együtt, kooperatív módon kellene keresni ezeket a hívószavakat. A TDM és egyéb, a turisztikában tevékenykedő szakmai szervezeteknek magukévá kellene tenni azt, amit Henry Ford, az amerikai autógyár megalapítója így fogalmazott meg:
„Összejönni - kezdés.
Együtt maradni - haladás.
Együtt is dolgozni – siker.”
