2ht Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága, amelyet az új parlament megalakulásáig ön vezetett, a hazai politikai életben a béke, a nyugalom szigetének számított, a bizottságban többnyire egyetértettek a képviselők. Mit gondol, hogyan alakul mindez a most következő időszakban?
– Szeretném ezt az állapotot a jövőben is fenntartani. Erre lehetőséget biztosít, hogy abban pártállástól függetlenül mindenki egyetért: az idegenforgalom a magyar gazdaság húzóágazata, fontos, hogy kiemelt szerepe legyen, és mivel a parlamenti bizottságnak sok tagja azonos a korábbi cikluséval, nyilván azt a stílust és álláspontot képviselik majd, amit eddig is. Hozzátartozik a képhez, hogy mi elismerjük: az elmúlt időszakban jelentős pénzeket fordítottak fejlesztésre, részben a magántőke bevonásával, s ezt mi a jövőben is fontosnak tartjuk. Szeretném a jó kapcsolatot a bizottsággal megőrizni, ami nem lesz nehéz, hiszen a kérdések nagy részében egyetértés van köztünk.
2ht Milyen változtatásokat tervez az idegenforgalmi irányításban? Miben segít, hogy az államtitkárság a Miniszterelnöki Hivatal keretein belül működik?
– Azokat a fejlesztési forrásokat, amelyek eddig rendelkezésre álltak, a továbbiakban is mindenképpen meg kell őrizni. A pályázati rendszerben azonban mind a kiírásnál, mind az elbírálásnál nagyobb szerepet szánunk a szakmai szervezeteknek, és nagyobb nyilvánosságot, átláthatóságot a pénzek felhasználásánál. A fő gondolkodásmódbeli változást úgy fogalmaznám meg: középpontban a szakma. A turizmus jövőbeni fejlődése nagymértékben attól függ, hogy a politika hogyan karolja fel a szakma törekvéseit, kezdeményezéseit, javaslatait. Én a turizmus szervezeti-irányítási rendszerében mindenütt meghatározó szerepet szánok ezeknek, a regionális idegenforgalmi bizottságoktól az OIB-ig. A tény, hogy a Miniszterelnöki Hivatalon belül működik az államtitkárság, javít a szakma érdekérvényesítő képességén. Mi közvetlenül a miniszterelnökhöz tartozunk, ami jelzi, a kormány kiemelt szerepet szán a turizmus fejlesztésének.
2ht Hogyan kapcsolódhatnak a szakma szürke közkatonái ehhez a rendszerhez?
– Ki kell alakítani egy olyan rendszert, amely lehetőséget ad a javaslatok, kérések eljuttatásához. Ehhez én a legfontosabbnak a szakmai szervezeteket, egyesületeket tartom, amelyek képviselői ott lennének a turizmust érintő döntések meghozatalánál.
2ht Hallhatnánk valamit a turisztikai pályázatok jövőjével kapcsolatos elképzeléseiről?
– A mostani pályázati rendszer csak a pályázók egyedi támogatását biztosítja. Ennél én fontosabbnak tartom, hogy a jövőben változik a gazdasági-pénzügyi szabályozórendszer. Ennek kell vállalkozóbaráttá válnia; adó-, hitel- és befektetési kedvezményekkel kívánjuk az elkövetkező négy évben támogatni az idegenforgalmi vállalkozásokat. A kormányprogramban szereplő adókedvezmények, a jövő évtől megszűnő turisztikai hozzájárulás, a tévé-előfizetési díj tervezett eltörlése, amely például a szállodákat különösen kedvezően érintené, mind hozzájárulnak a szakma versenyképesebbé válásához. A turizmus túladóztatott, ezért szükséges a terhek csökkentése, a túladóztatás megszüntetése. A pályázati lehetőségeket persze fenntartjuk, de meg kell nézni, melyek azok a célok, amelyek mögé a forrásokat érdemes rendelni.
2ht A turizmus szerkezetének átalakításában, a belföldi turizmus fejlesztése érdekében milyen lépéseket terveznek?
– Kiemelten kezeljük az ifjúsági turizmus kérdését, az üdülési csekkek adómentes határának jövőbeni emelését, a falusi vendégfogadásból származó jövedelem adómentes értékhatárának a növelését. De említhetem a senior turizmus, a nagycsaládo-sok, a fogyatékosok üdülési támogatását. Lényeges, hogy egységes marketingmunka támogassa törekvéseinket.
2ht Ha már marketingmunkáról esett szó: felröppentek olyan hírek, hogy az MT Rt.-t és az ITD Hungaryt összevonják. Ez igaz?
– Én nem tudok ilyen elképzelésről, és a programunkban sem szerepelt. Az Mt Rt. új vezérigazgatójának a kinevezésére viszont a pályáztatás után a lehető legrövidebb időn belül sort kerítünk.
2ht Valós az a feltételezés, hogy a megszűnő Országimázs Központ tevékenységének egy részét az MT Rt. veszi át?
– Erre a kérdésre azért nehéz válaszolni, mert egyrészt még nem tudom, hogy a központ feladatait mely szervezetek veszik át, másrészt viszont az országkép alakításában itthon és külföldön is fontos a szerepe az MT Rt.-nek, eddig is ez volt az egyik fő feladata. Lehet ezen a munkán javítani, de ez nem azt jelenti, hogy egy másik hivatal munkáját vennék át. Persze van mit tenni ezen a téren, hiszen Magyarországon 45 százalék a belföldi turizmus aránya, szemben a fejlettebb országokkal, ahol ez a 80 százalékot is elérheti. Az MT Rt.-nek az egyik legsürgősebb feladata, hogy megismertesse az ország polgáraival a rendelkezésükre álló lehetőségeket. Ez segítheti a szezon elnyújtását.
2ht Politikai vagy szakmai vezetője lesz az államtitkárságnak?
– Én mindenhol bátran vállalom, hogy politikus vagyok, és amit a szakmáról tudok, azt kiváló szakemberektől tanultam. Rájuk a jövőben is számítok. A munkámat szolgálatnak tekintem, s ebben a rendszerben megvan a maga feladata a politikusoknak és a szakembereknek is. Az én dolgom, hogy a szakma törekvéseit meg tudjam jeleníteni a politikában, átvigyem a parlamenti és a kormánydöntéseken, nagyobb hangsúlyt adjak az idegenforgalmi iparágnak. Az érdektörekvések megjelenítése, a lobbizás a feladatom.
2ht Milyennek látja a szakmai irányító és ellenőrző szervezetek helyzetét, állapotát?
– Az elmúlt évtizedben valamennyi kormány alatt történtek kísérletek, kezdeményezések valamilyen turisztikai irányító rendszer, ehhez pedig egy gazdasági, pénzügyi szabályozórendszer kiépítésére. Az elmúlt négy év alatt ezek a törekvések kicsit a háttérbe szorultak, így az elkövetkező időszak egyik legszebb és legnehezebb feladata a turizmustörvény megalkotása lesz. Ez biztosíthatja az intézményi, szervezeti keretet, amely hosszú távon garanciát és anyagi forrásokat jelent – kormányoktól függetlenül –, s a szakmai szervezetek bevonásával, irányításával, ciklusokon átívelve, az érintett szervezetek együttműködésével kialakíthatja a hosszú távú turisztikai stratégiát. Alapvetően fontos, hogy ne politikai, hanem szakmai alapon szülessenek a döntések; a politikusnak az a feladata, hogy keresztülvigye a szakma elképzeléseit.