A projekt nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy feltérképezze a területén fellelhető kulturális, épített, természeti és szellemi örökségek tárházát, és egy lépéssel továbbhaladva, az ezekkel kapcsolatos vállalkozásokat is ösztönözze elindulásukban. Ehhez kapcsolódóan a nyár az ide látogató turisták igényeinek felmérésével és az eredmények kiértékelésével telt, hogy az őszi időszakban a projekt partnerek összehangoltan tehessék meg a szükséges lépéseket a projekt eredményeinek megvalósítása felé.

A 2012 évben elindult, 8 ország (Görögország, Olaszország, Bulgária, Románia, Moldova, Horvátország, Magyarország és Szlovénia) együttműködésével zajló projekt a hagyományos örökségvédelmi módszerek mentén, de egészen újszerű megközelítésben teszi elérhetővé a kevésbé ismert kulturális örökségeket.

Dr. Dávid Lóránt, a Károly Róbert Főiskola Turizmus, Területfejlesztés és Idegen Nyelvi Intézetének igazgatója elmondta: „A fiatalabb generáció bevonásának hatékony eszközeként a projekt a hagyományos és közösségi médiában való megjelenés mellett kiemelten foglalkozik az újabb, a turizmus és örökségvédelem területén egyelőre kevésbé elterjedt mobil alkalmazások fejlesztésével. Az immár Andorid és iOS appok formájában elérhető alkalmazások személyre szabott igényeik alapján segítik a látogatók tájékoztatását az egyes helyszíneken.

Ez lényegében annyit jelent, hogy a turisták immár nem csupán a hagyományos eszközök segítségével (táblák, brosúrák, kihelyezett információk) tájékozódhatnak az őket érdeklő részletekről, hanem egyéni igényeiknek megfelelően a számukra fontos információkat érhetik el mobiltelefonjaik illetve táblagépeik segítéségével. Ez a tájékoztatási rendszer ráadásul széles teret hagy a látogatók számára a visszajelzésre is, így a projekt végére reményeink szerint minden helyszínnel kapcsolatban megvalósul egy-egy olyan különálló, de egyben egységes rendszert is alkotó virtuális tér, ahol mindenki megtalálhatja az igényeinek, képzettségének és érdeklődésének megfelelő információkat, és ezekhez hozzáadhatja a maga tudását is.

Mindez együttesen valódi közösségi tájékoztatást tesz lehetővé, ami egyben az egyes örökségi helyszeneken működő vállalkozások sikerének garanciája is lehet; hiszen minden sikeres vállalkozás kulcsa a vendégek igényeinek ismerete, hogy aztán ehhez igazodva lehessen kialakítani a vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokat.”

Az intézetigazgató külön hangsúlyozta: a Károly Róbert Főiskola, mint a régió tudásközpontja, kiemelten szem előtt tartja a turisztikai vállalkozások fejlesztésének lehetőségeit. A SAGITTARIUS projekt éppen ezen vállalkozások számára nyújt kitörési lehetőséget, hiszen a tudás átadása mellet gyakorlati segítséget is nyújt a partnerek számára céljaik eléréséhez.

A projekt következő mérföldköve is ehhez járul majd hozzá: „A SAGITTARIUS projekt területén kialakításra kerülő turisztikai márkanév létrehozása és megismertetése lesz, ami szintén lényeges alkotóeleme minden örökségvédelemmel és –menedzsmenttel foglalkozó vállalkozásnak” .

Hasonló célkitűzéssel már folyik nemzetközi együttműködés a gyöngyösi intézményben: az osztrák vezetéssel, szintén Európai Uniós finanszírozással megvalósuló Dunai Limes Brand projekt a Duna Limes vonal – a Római Birodalom legjelentősebb, összefüggően fennmaradt építészeti emléke – világörökségi színhellyé jelölését, és az egyes Limes helyszíneket összekapcsoló egységes márkanév kialakítását tűzte ki maga elé. A két projekt tehát egymást kiegészítve járul hozzá ahhoz, hogy az intézmény jelentős szerepet játsszon hazánk eddig kevésbé ismert értékeinek feltárásában és fenntartható hasznosításában.