A Duna Közép-Európa és Magyarország legnagyobb folyója. Gyönyörű látvány a Dunakanyar, amelyet a folyó a Pilis és a Börzsöny-hegység közötti sziklakaput áttörve hozott létre. Budapesten magas kőpartok között kanyarog, a medre szűk, vize felgyorsul. A folyón haladók „testközelből” csodálhatják meg a magyar fővárosban a budai várat és a dunai panorámát, amelyet az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánított.
Budapesten számos külföldi üdülőhajó is kiköt, és lassan újjáéled a Duna délebbi szakaszain is a személyhajó- forgalom. A belföldi szárnyashajóprogramok iránti igény fokozatosan növekszik. Solton jó időtöltés a „hajós pusztaprogram”, Komáromban pedig a Monostori Erőd megtekintése.
A Ráckevei-Duna bal partján a kiskunsági homokos pusztákat, méneseket és gulyákat, a jobb parton a Csepel-sziget gondosan megművelt területeit láthatják a hajózók. A kanyargós és szinte állóvizű medret sok helyen ellepte a nád, a sás, a vízililiom és a vízitök. A Duna-ág madárvilága gazdag, halállománya ugyancsak számottevő: kedvelt horgászvíz, a parton számos horgásztanya, a vízben kényelmes horgászállás található. A Szigetköz igazi víziparadicsom, Európa egyik legnagyobb hordalékkúpján, az Öreg-Duna és a Mosoni- Duna között húzódik a meseszép szigetvilág. Ez a táj őrizte meg legjobban az ősi vízi világot, amelyet ma számos rövidebb-hosszabb, lomhán csordogáló vagy hirtelen felgyorsuló folyó, csatorna és sziget alkot. A víz halban gazdag, a szigeteken számos nagyvad él. Sok erre a ritka fafajta, virág és más növény. A Szigetközi Tájvédelmi Körzet a szigorúan védett részek kivételével szabadon látogatható.
Budapesten augusztus 20–22-e között tartják a Duna-parti vígasságok című rendezvénysorozatot. Az augusztus 20-i állami ünnephez kapcsolódó háromnapos program keretében koncerteket, nemzetiségi folklór- és népművészeti bemutatókat, kiállításokat, gasztronómiai bemutatókat, könnyűzenei produkciókat, hagyományőrző kézműves kirakodóvásárt és játszóházat szerveznek.
A szőke Tisza
A Tisza Magyarország második legnagyobb folyója. Ukrajnából érkezik, Tiszabecsnél éri el a magyar határt, és határfolyóként hömpölyög a Szatmári-síkság és a Tisza-hát oldalán, valamint a nyírségi buckák között. A folyó a kajakosok, kenusok egyik legkedveltebb hazai terepe, a folyó felső, érintetlen szakaszán egymást érik az amatőr sportkedvelők hajói. Homokos strandokat is találunk a folyó mentén Vásárosnaménytől egészen Szegedig. A folyó mentén a nyár legjelentősebb rendezvénye a Szegedi Szabadtéri Játékok eseménysorozata, amely színvonalas előadásokkal és zenei csemegékkel várja a kultúra szerelmeseit július és augusztus hónapban. Idén várhatóan nagy érdeklődés kíséri majd Montserrat Caballé áriaestjét, az ExperiDance új, egész estés táncművét, a Jézus Krisztus Szupersztár rockoperát vagy az ukrán Virszki Táncegyüttes műsorát.
A magyar tenger
Közép-Európa legnagyobb tava a magyarországi vitorlásport szerelmeseinek fő területe. Számos, jól felszerelt kikötő és jachtklub áll a vitorlás túrázók és a versenyzők vagy hobbivitorlázók részére. A part menti csónaktúrák is igen népszerűek
A Balaton vize a három nyári hónapban a legalkalmasabb a fürdőzésre. Itt található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, ahol az érdeklődők szakértő vezetés mellett láthatják a tanösvényeket, bemutatóhelyeket botanikai és geológiai különlegességekkel. A Balatont táplálja a Zala folyó, amelynek természetes szűrője volt a Kis-Balaton mocsárvilága. A folyó iszaposította a vizét, ennek megoldására másfél évtizede elkészült a 20 négyzetkilométernyi tározó. Ma természetvédelmi terület, amelynek egy része, a Kányavári-sziget a nagyközönség előtt is nyitva áll, nagy örömére a horgászoknak és a természetfotósoknak.
Idén is lesz Anna–bál – július 23- 25. között – Balatonfüreden, ahová sok hazai és külföldi vendéget várnak a szervezők, és amelyhez számos kísérőrendezvényt is kínálnak. Július 23. és augusztus 1. között tartják Kapolcson és környékén a Művészetek Völgyét, amely szintén kiemelkedő rendezvénysorozata a nyárnak a Balaton környékén.
Velencei-tó: a napfény tava
Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava a Velenceihegység előterében található. Felületének 40 százalékát nádas fedi, nyugati területe természetvédelem alatt álló madárrezervátum, A tó halban gazdag, számos ladikkikötője van, és a nádasok szélén több horgászállás található. A Velencei-tavat nem ok nélkül nevezik a napfény tavának: ezen a vidéken a napsütéses órák száma igen magas – 2050 egy évben –, ennek köszönhetően a tó vize nyáron akár 26 °C-osra is felmelegszik.
Európa legmelegebb tavánál a pihenni és kikapcsolódni vágyók éppúgy megtalálják számításukat, mint az aktív időtöltést, sportokat kedvelők vagy a kulináris élvezeteket választók, és érdemes felkeresni a tó környékének rendezvényeit is, például a Velencei Nyári Zenés Estéket, vagy ősszel a hőlégballon találkozót.
A Velencei-tó déli partján a fürdőzni, sportolni és kikapcsolódni vágyókat várják a kiépített strandok, a csónak- és vízisporteszköz-kölcsönzési lehetőségek, valamint az Agárdi Gyógyfürdő. Az északi parton a természet szerelmesei túrázhatnak a Velencei- hegységben – amelynek nevezetes pontja a Szintezési ősjegy Nadapon –, és gyönyörködhetnek a tó panorámájában, vagy a Bence-hegy pincéiben megkóstolhatják a borút kínálta különleges zamatú borokat, a vendéglátóhelyeken pedig csillapíthatják éhségüket egy jó halászlével.
A Velencei Madárrezervátum Természetvédelmi Terület a madarak szerelmeseit várja, a Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület pedig a kellemes túrára vágyókat csábítja izgalmas geológiai barangolásra, a Pákozd-Sukorói Arborétum kilátójáról gyönyörű kilátás nyílik a tóra, a nádasokra.
Érdemes felkeresni a Velencei-tó környékének kicsi, de annál érdekesebb múzeumait – például a Gárdonyi Géza Emlékházat Agárdon, a Vörösmarty Mihály Emlékházat Kápolnásnyéken, vagy a Pákozd-sukorói csata emlékhelyét Pákozdon.
Augusztus 8-án a Kápolnásnyéki Kovácsmúzeumban népi kismesterség- bemutatót rendeznek. Augusztus 13–22. között Lovasberényben Országos Tájképfestő Tábort tartanak a Művelődési Házban, augusztus 20-án pedig az Agárdi Pop Strand várja a fiatalokat blues- és rockprogramokkal.
Tisza-tó: érintetlen természet
A Tisza folyó felduzzasztásával keletkezett a tó, a főmederből nyíló, úgynevezett öblítő csatornákon keresztül juthatunk ki a nyílt vízre. Ez a víz eltér a megszokott tavak világától, hiszen felszínét burjánzó ártéri erdők, sárgán aranyló homokpadok, holtágak, szigetek, öblözetek teszik változatossá. A Tisza-tó páratlan vízi világa immár 26 éve várja a természetkedvelő és üdülni vágyó vendégeket. Különleges adottságainak köszönhetően egyszerre fér meg itt, egymást nem zavarva a mozgalmas vízi élet kedvelője, a fürdőző, a napozó nyaraló, a csendet óhajtó horgász és a madár-, növényvilág kedvelője. A tóparti települések kikötői ringatózó csónakokkal, kajakokkal, kenukkal várják a kalandozó kedvű kirándulókat, és a horgászok is megtalálják számításukat, hiszen Magyarország legnagyobb horgászvizébe több mint 50 halfaj él. A vízi sportok kedvelőit a Közép-Európában egyedülálló lehetőségeket biztosító Abádszalóki-öböl várja, ahol kedvükre hódolhatnak szenvedélyüknek. Az Abádszalókiöböl ugyanis a motoros sporteszközök számára is engedélyezett vízfelület. A tó középső része valódi horgászparadicsom. A szárazföldi barangolást kedvelőket lovastanyák, kerékpárutak, kézművesműhelyek, gyógyés termálfürdők, valamint fokozatosan mélyülő, gyorsan melegedő szabadvizű strandok várják.
Tisza-tavi Madárrezervátum
Európa különleges világörökségi helyszíne a Tisza-tavi Madárrezervátum, amely a Hortobágyi Nemzeti Park része, és ahol a tó kialakítása után az értékes élővilág a valamikori árvízi állapotokat tükröző formában maradt fenn. A Tisza-tavi Madárrezervátumban több mint 200 madárfajt figyeltek már meg. Kialakított túraútvonalainkat használva megismerkedhet az ott barangoló a terület természeti értékeivel, a szigetek, csatornák és nyílt vizek varázslatos látványával.
A nyár eseményei közül kiemelkedik az Európai Régiók Népi és Sportjátékok Nemzetközi Fesztiválja, amelyet Abádszalókon rendeznek augusztus 19-én, valamint a XIII. Nagykunsági Kulturális Napok Karcagon augusztus 16–22. között. A kulturális események közül biztosan sok vendéget vonz majd a Nyári Zenei Fesztivál Tiszafüreden augusztus 15-én, ahol neves hazai művészek lépnek fel.
Fertőtó: nádas ország
Magyarország második, Közép- Európa harmadik legnagyobb tava a Lajta- és a Soproni-hegység, illetve a Hanság között terül el. A Fertő tó elöregedett, iszappal feltöltődött, tipikus síkvízi, enyhén sós sztyeppetó. A múlt században többször pocsolyává változott, és 1868-ban teljesen kiszáradt. Ma a szikes puszták, a környező lápok és tavacskák kitűnő fészkelőhelyei a vonuló és itt élő madaraknak. A vízfelület széleit és a partokat savanyú füves részek borítják, beljebb a nádasok széles sávja, majd legbelül a nyílt víztükör található. A tó a Fertő-Hanság Nemzeti Park része.
A Fertőrákosi-öbölben vitorlás- és csónakkikötő található, és a sétahajók is itt kötnek ki. A kis öbölben fürdeni, evezni, vitorlázni, szörfözni is lehet. Augusztus 19-én tartják a 19. Páneurópai megemlékezés 15. évfordulóját egyszerre három helyszínen: Sopronban, Sopronpusztán és Fertőrákoson. Ez utóbbi helyszínen a fertőrákosi Barlangszínház ad helyet augusztus 8–10. között a rangos Wagner–Liszt Fesztiválnak.
Mesterséges, mégis gyönyörű
Orfű gyönyörű fekvésű, tóparti üdülőterület, öt apró falu (Orfű, Bános, Mecsekrákos, Mecsekszakál és Tekeres) egyesítésével jött létre. Az üdülőkörzet kialakítását az 1960-as években kezdték el, a völgyben folyó kis patak vizének felduzzasztásával. A Vízfő-forrás, a Mecsek legbővizűbb karsztforrása az orfűi tavakat táplálja. A forrás érdekessége, hogy nagyon ritkán működik, de néha, nagyobb esőzésekkor, nagy moraj kíséretében rövid idő alatt nagy mennyiségű vizet ont.
Az orfűi üdülőkörzet elsőként kialakított tava a Kis-tónak is nevezett, 10 hektáros Orfűi-tó, partján strand, kemping és étterem működik, vizén csónakázni, horgászni lehet. Horgászható halfajták: ponty, süllő, amur, harcsa, csuka. Tekeres, a tóvidék egyik legszebb, pici települése, egyetlen utcájában számos, XIX. század végi, német parasztpolgárházat láthatunk. Tekeres és Kovácsszénája között fekszik a Herman Ottó-tó (természetvédelmi terület, madárrezervátum). A névadó híres természettudós, Herman Ottó emlékművét a Pécsi- tó gátjának nyugati végén találjuk. A tórendszer negyedik tagja a horgászok által kedvelt Kovácsszénájai-tó. A Pécsi-tó és a Kis-tó strandjai biztonságosak, jó vízminőségűek, a vízi sportok szerelmeseit, a mozgalmas nyári időtöltést kedvelőket várják. A Pécsi-tó felett található a régió legnagyobb kempingje, amelynek fantasztikus panorámájában naponta 1200 lakója gyönyörködhet. A Herman Ottó- tó természetvédelmi terület, vízi világa megannyi védett madár otthona. Orfű és környéke igazi lovas paradicsom. Több lovardáján kívül az Orfűi Lovas Klub vadászlovaglásai és tóparti lovasbemutatói a résztvevők és a nézősereg örömteli eseményei. Aki felülről kívánná szemlélni az eseményeket, a Pécsi-tó feletti dombon motoros sárkányrepülőt bérelhet.
