A szegedi ferences kolostor és templom Pannonhalma után Magyarország második legnagyobb olyan középkori épületegyüttese, amely ma is eredeti funkciójának megfelelően működik. A ferencesek 750 éve vannak jelen a Tisza-parti városban, mai templomuk és kolostoruk több mint félezer évvel ezelőtt épült.
A látogatóközpont avatásán Barna Gábor professzor, a Szegedi Tudományegyetem néprajzi tanszékének vezetője elmondta, hogy az elmúlt ötszáz évben a ferences barátok élete összeforrott az alsóvárosiakéval. A török hódoltság idején a szerzetesek tartották meg a város népét kereszténynek és magyarnak, majd a kirajzást, az elnéptelenedett falvak újratelepítését követően ők végezték a szegedi nagytáj lakóinak lelki gondozását is.
A ferencesekhez kötődik a fűszerpaprika szegedi meghonosítása is, a növényt kezdetben nem élelmiszerként, hanem a malária következtében kialakuló láz csillapítására gyógyszerként hasznosították - közölte az egyetemi tanár.
A kolostor falai között kialakított látogatóközpontban a vendégek betekinthetnek az egykor szerzetesi cellákba. A kiállításon olyan ritkaságok láthatók, mint a Mária Terézia esküvői ruhájából átalakított miseruha, Marchiai Szent Jakab széke 1450-ből vagy a legenda szerint Mátyás király palástjából varrt kazula.
A látogatóközpont vetítőtermében a vendégek filmek segítségével ismerhetik meg a magyar ferencesek kínai missziójának történetét, a szerzetesek kommunisták általi üldöztetését és az épületegyüttes művészettörténeti érdekességeit. A kolostorkertben a fűszerpaprika mellett gyógynövényeket is termesztenek, az udvari épületben pedig kézműves-foglalkozásokra várják a gyerekeket.
Petri Márta, a látogatóközpont igazgatója elmondta, a most lezárult fejlesztést követően újabb terveik vannak: a rendházban zarándokszállást alakítanának ki, és olyan a középkori kolostori élethez kapcsolódó műhelyeket, ahol a vendégek a kihaló félben lévő szakmák fortélyait sajátíthatják majd el.