ht Milyen hatásai voltak a Danubius szállodák életére a szeptemberi események?
– Elsősorban azok a szállodáink érezték meg a változásokat, ahol amerikai és távol-keleti turisták is szép számmal megfordultak. Ilyen a Hilton, a Hélia, a Hotel Margitsziget, vagy a Grand Hotel Hungária. Korábban vállalati szinten átlagosan a vendégek 6%-át adták az amerikai és 2,7%-ban a japán látogatók. A terror és a háború negatív következményeként szeptemberben 1%-kal, októberben 3%-kal kevesebb tengerentúli vendéget regisztrálhattunk, mint tavaly. Ám összességében a probléma fő okát nem ebben látom. Főleg három visszahúzó erőt emelnék ki, amely a nagyobb növekedést gátolja. Az egyik ilyen tényező az a hatalmas nagyságrendű kapacitásbővülés, amellyel a piac egyelőre nem tud mit kezdeni, illetve olyan verseny bontakozott ki a szállodák között, melynek következményeként egymást alullicitálva, áron alul ajánlják ki az ötcsillagos szobákat. Kedvezőtlen irányba sodorja a szállodaipart az eszelős hotelépítési láz is. Ezek az újonnan elkészült szállodák nem arra törekszenek majd, hogy új vendégeket hozzanak az országba, hanem a többi szálló vendégkörét szeretnék elszipkázni. A másik negatívum, hogy nem mérik fel pontosan, hogy hova mit szabad építeni.
Csapásként ért minket a forint árfolyamsávjának kiszélesítése, ami önmagában tízszer nagyobb bevételkiesést eredményezett, mint a szeptemberben bekövetkezett terrortámadás. Számításaink szerint ez az összeg az év végére meghaladja az egymilliárd forintot. Harmadik recessziós tényező az az új, reprezentációra vonatkozó rendelet, amely most extra adókat ró a szervezőkre, így megtorpant a kereslet, mintegy a felére csökkent a belföldi szervezésű rendezvények száma.
ht Milyen új marketingstratégiát alkalmaznak a negatív hatások ellensúlyozása érdekében?
– Most elsősorban a környező országokra összpontosítunk, a reklámköltségeket teljes egészében az európai piacra fordítjuk, most egy kicsit kirekesztve a tengerentúli területeket. Az első kilenc hónap reklámköltsége meghaladja az 1 milliárd forintot, amiben benne foglaltatik az ezen a területen munkálkodók bére is. A 2002-es marketingkiadásokat az elmúlt évekhez hasonlóan kalkuláljuk, a forgalom mintegy 4-5%-át áldozzuk erre a célra. Több amerikai iroda kérte, hogy árainkat 40%-kal mérsékeljük, de ebbe természetesen nem egyeztünk bele. Inkább következetességre törekszünk, hiszen minden csoda három napig tart.
ht Milyen változások történnek a jövőben?
– Mivel a szálloda működőképességének a fenntartása a lényeg, új, költségtakarékos gazdálkodást vezettünk be. Ennek a lényege, hogy az rt. korábbi budapesti tizenegy önálló egysége három, az öt vidéki önálló egység pedig két területi igazgatóságba tömörül. Így az ugyanazon a területen dolgozók száma 200-250 fővel fog csökkenni.
ht Milyen telítettséggel üzemelnek most a Danubius szállók?
– Vidéki gyógyszállodáink telítettsége 81,1-94,6 % között ingadozott novemberben, ez kedvező adat, nagyobb látogatottságot könyveltünk el, mint tavaly ilyenkor. 1986-os fennállása óta idén érte el a legjobb eredményeit a Büki Gyógyszálló, a Thermál Hotel Sárvár pedig 2,5%-kal teljesített jobban, mint tavaly. A városi hotelek kihasználtsága 45-63% között mozgott novemberben. Ennek ellenére a bevételek stagnálnak, ami főleg a forint felértékelődésének tudható be. A hétvégi forgalmak aránytalanul magasak a vidéki szállodákban a tavalyihoz képest, ami annak köszönhető, hogy a belföldről érkezők aránya jól érzékelhetően erősödik, jelenleg a vendégek 12%-a hazai.
ht Milyen lesz a szilveszter, és mire számít jövőre?
– A millenniumi szilveszterekhez képest valószínűleg gyengébb lesz, bár vidéken minden bizonnyal teltház lesz, a gyógyszállókban már most alig van szabad helyünk. A jövőt illetően bizonytalan vagyok, de azt tartom reálisnak, hogy előbb-utóbb mindenki újra rászánja magát az utazásra, hiszen ez szinte mindennapi szükségletünkké vált. A média sokat javíthat, illetve ronthat is a helyzeten.
