Területük elvben a magyar oldalon Mosonmagyaróvártól Abaújig terjed, valamint az ezzel párhuzamosan futó határmenti szlovák térségét foglalja magában. Összesen kilenc (három szlovák és hat magyar) Vállalkozásfejlesztési Alapítvány vállalkozott az óriási feladatra, melynek teljesítésére mindösszesen egy év ált rendelkezésre. A 2009-ben indult projekt lezárása az idei év vége: feladata a magyar-szlovák határszakasz turisztikai desztináció menedzsment rendszerének kialakításának, működtetésének előkészítése és egy TDM szervezet létrehozása. Az európai uniós támogatással megvalósuló program keretében új, közös információs és foglalási rendszerek, interaktív honlapok és adatbázisok létrehozása vagy bővítése valósul meg. A több nyelven történő információáramlás javítását a közös turisztikai termékek népszerűsítésének támogatásával alakítják ki.

A budapesti záró konferencián Horváth László programkoordinációs igazgató ismertette az elért eredményeket: Elkészült egy 50 oldalas tanulmány, melyet digitalizált formában tesznek szélesebb körben hozzáférhetővé. Céljaikról direktmarketing eszközökkel tájékoztatták a vállalkozókat és három nyilvános fórumot is rendeztek. Elkészült egy arculat és többnyelvű honlap. Megtörtént a TDM bejegyzése, a hátralévő időben átadnak egy számítógépes, többnyelvű infó-oszlopot, interaktívvá teszik a honlapot, és CD formátumban kiadják a térségre vonatkozó információkat. Elképzeléseik között szerepel egy turisztikai kártya megvalósításának előkészítése is.

A projektben részt vállaló magyar vállalkozásfejlesztési alapítványok legtöbbje saját területeinek turisztikai vonzerejét, jövőbeni fejlesztéseit ismertette prezentációjában. Dr. Budai Zoltán szaktanácsadó a TDM-ben rejlő lehetőségre mutatott rá- így a több országgal határos Bodeni-tó hasonló célú szervezetét hozta fel példaként.

A jelenlévők, így a projektről csak most értesült Ister-Granum Régió az előzetes koordináció teljes hiányát kérték számon. Felmerült az is, hogy egy turisztikai célú projektbe miért nem vonták be a területen már működő RMI-ket, TDM-eket, legalább szakértői szinten? Így kezdték meg például Ózdon a terület turisztikai vonzerőinek újbóli felmérését, 150 önkormányzatnak adva ezzel külön feladatot. Nemcsak az a probléma, hogy létezik már egy nemzeti vonzerőleltár, de a térségi RMI-k honlapján el is érhető. „Természetesen” a HUSKTDM új adatbázisa még a magyar turisztikai adatbázissal sem kompatibilis, nemhogy az esetleg létező szlovákkal. A honlap elnevezése sem nevezhető turistabarátnak, és reménytelen ezt további reklámpénzekkel esetleg bevésni a lakosság tudatába.  Elsősorban a pályázat kiíróit illetheti e bírálat; jellemző, hogy a különböző minisztériumoknál, alapítványoknál fellelhető forrásokból párhuzamos, egymást átfedő projekteket támogatnak.

Horváth Péter (Leader Abaúj) rámutatott, hogy nincs előírt, kötelező szakmai konzultáció a Leader és a TDM szervezetrendszer között, holott a Leader források igen jelentékeny részét ítélik oda turisztikai fejlesztések támogatására. Jó szívvel kívánnánk a sikert, azonban jelenlegi állapotában a HUSKTDM fenntarthatósága több, mint bizonytalan. Óriási területe sem természetes, sem közigazgatási régiónak nem minősíthető, nem beszélve a közlekedés nehézségeiről. Fenntartó önkormányzatok, főként partnerként bevonható TDM-ek (Szlovákia nem ismeri ezt az intézményt) nem lettek felderítve, a vállalkozók hozzájárulása kérdéses.