Az egyesület szerint az egészből hiányoznak „korunk legnagyobb kihívásaira vonatkozó és a magyar társadalmat aktivizáló nagy, hosszú távú célok”. Úgy találják tovább, hogy a terv nem mentes a tévutaktól, körmönfont és nem közérthető, néha „pongyola” a megfogalmazása. És ha ez nem lenne elég, még tárgyi tévedésekkel is tűzdelt, az emberek pedig képtelenek végigböngészni egy ilyen, ismétlésekkel teli, hosszú olvasmányt. Ja, és a tervből nem „tükröződik névadójának szelleme.”
Az egyesület úgy véli a terv adós a következő kérdésekere adandó világos válaszokkal: „Miért a támogatás, mi legyen a Terv általános célja? Kit illetve kiket támoz gassunk? Mit támogassunk (alapelv és kijelölt irányok)? Hogyan támogassunk?
A hiányosságok orvoslására Vedres András Magyar Feltalálók Egyesületének fõtitkára és a Feltalálók Egyesületei Nemzetközi Szövetségének elnöke készített egy Alternatív új Széchenyi tervet. E szerint a Magyarország talpra állását segítő terv támogatásának alanyai a „Magyarországon életvitelszerûen élõ magánszemélyek és itt mûködõ társaságok, elsõsorban kis és közepes vállalkozások beleértve a mezõgazdaságban a gazdákat valamint a kutatóhelyeket (egyetemek, intézetek stb.).” Az alternatív Széchenyi Terv első támogatási alapelve szerint olyan projektek támogatandók „amelyekben valamilyen olyan alkotás hasznosul, amelyre a vonatkozó szellemi tulajdon ebben az évszázadban jött létre.” Másodikként a környezeti ártalmat nem okozó témákat támogassa a terv.
Az Alternatív Széchenyi is kitér a turizmusra. A terv negyedik kijelölt irányaként támogatandó a turisztikai termékek létrehozása, különös tekintettel, ha azok kulturális innovációt is megtestesítenek. „Ebbe az irányba tartozik a gyógyfürdõfejlesztésektõl a borfesztiválokon, speciális kiállításokon és eseményeken át egy sor létesítmény és projekt megvalósítása” - így az írás. Az egyesület úgy látja: a turizmus fejlesztése komplex feladat. Szerintük a turizmus sikeréhez nem csupán bizonyos szolgáltatások biztosítása szükséges, hanem „tisztaság, rend, biztonság, jó infrastruktúra”. Híján vagyunk továbbá azon a turisztikai termékeknek, amiért érdemes valahová turistaként elutazni. Szintén lényeges, hogy tovább növeljük az ágazat GDP-ből vállalt arányát, mivel ebben elmaradtunk a szomszédos országoktól.
