ht Mi tet­szett an­­nyi­ra Kí­ná­ban?

– A ke­le­ti men­ta­li­tás. Ott fon­tos a ba­rát, a csa­lád; el­ké­pesz­tő a kü­lönb­ség eh­hez az eu­ró­pai, sze­mély­te­len vi­lág­hoz ké­pest.

ht Hogy ke­rült az IMO-ra?

– Apám ösz­tö­kélt, hogy le­gyek dip­lo­ma­ta. Az IMO-n fan­tasz­ti­kus volt a nyelv­ta­ní­tás, már má­so­dik­ban ja­pán új­sá­got ol­vas­tam. Azt vi­szont, hogy ki mi­lyen nyel­ven ta­nul majd, az utol­só pil­la­na­tig tit­kol­ták. Csak az in­du­lás előtt kö­zöl­ték, hogy kit ho­va osz­tot­tak be. Én a ja­pán-an­gol­lal egy szót sem szól­hat­tam, de em­lék­szem az egyik fiú két­ség­beesé­sé­re, aki khmer–fran­cia sza­kos lett. Azt kér­dez­get­te ide­ge­sen: egy­ál­ta­lán hol be­szél­nek khmerül? Az IMO az élet is­ko­lá­ja volt. Aki ott vég­zett, an­nak egy rend­szer­vál­tás meg se kot­­tyan. Ma már per­sze mind­ez csak ked­ves em­lék. Pél­dá­ul, az oro­szul dip­lo­má­zó ma­gyar rész­kép­zős lá­nyok szál­lá­sa az Ulica Va­gi­ná­ban volt. Gyen­géb­bek ked­vé­ért: ez egy bi­zo­nyos Vagin ne­vű em­ber­ről el­ne­ve­zett ut­cát je­lent, de azért va­la­hogy még­is csak ki­fe­je­ző­nek ta­lál­tuk...

ht Mi­ért nem me­he­tett az IMO után dip­lo­ma­tá­nak?

– Ezt ta­lán Je­szensz­ky Gé­za ak­ko­ri kül­ügy­mi­nisz­ter­től kel­le­ne meg­kér­dez­nie. A Moszk­vá­ban vég­zet­tek kö­zül egyet sem vet­tek fel.

ht Ki­gom­bolt csí­kos ing, far­mer, a fa­lon táb­la a gye­re­kei üze­ne­tei­vel – olyan az iro­dá­ja, mint­ha ott­hon len­ne.

– Mert ilyen az egész cég is. A KLM-ben meg­ta­lá­lod a csa­lá­do­dat is, egy re­mek csa­pat­ba ke­rülsz. És per­ce­ken be­lül min­den­ki­nek kék szí­nű lesz az agya, és úgy le­szel kék, hogy ez nem is fáj. És ezt na­gyon le­het sze­ret­ni.

ht Mit tud a KLM?

– Eu­ró­pá­ban a ne­gye­dik, Ma­gyar­or­szá­gon a har­ma­dik leg­na­gyob­bak va­gyunk, 120, több­sé­gé­ben fi­a­tal re­pü­lő­gép­pel. Túl­nyo­mó több­sé­gük Boeing, akad egy-két Fokker; más tí­pus nem ér­dek­li a cé­get. Hol­lan­dia bel­ső pi­a­ca ki­csi, a cég te­hát rész­ben rá­hord­ja az uta­so­kat az in­ter­kon­ti­nen­tá­lis já­ra­tok­ra, rész­ben ma­ga is re­pü­li eze­ket.

ht Kié a KLM?

– Nincs tu­laj­do­nos, a cég tőzs­dén van. A köz­gyű­lé­se­ket egy ha­tal­mas vá­sár­csar­nok­ban tart­ják.

ht Mit je­lent az ön po­zí­ci­ó­ja?

– A vi­lá­gon 150 ha­son­ló be­osz­tás lé­te­zik. A KLM 150 or­szág­ban van je­len, mi a he­lyi kép­vi­se­le­tet ve­zet­jük. A csa­lá­di­as lég­kör, a kon­szen­zu­sos dön­té­si szisz­té­ma mi­att meg­le­he­tő­sen sza­bad a ke­zünk: a a két szél­ső ér­ték kö­zött mi­énk a dön­tés, és mi­énk a fe­le­lős­ség.

ht Szep­tem­ber 11-e után mi vál­to­zott a KLM-nél?

– Bor­zasz­tó sok­ba ke­rült az öt­na­pos le­ál­lás, s egy hét után 40 szá­za­lék­kal csök­kent az USA-ba in­du­ló for­ga­lom. A mos­ta­ni hely­zet egy­sze­rű­en fé­lel­me­tes. Az Öböl­-vál­ság 2 éve a lé­gi­tár­sa­ság­ok­nak 13 mil­li­árd dol­lár­ba ke­rült. Most, az el­ső hét után túl va­gyunk a 10 mil­li­ár­don. Azt hi­szem, a tra­gé­dia át­raj­zol­ja majd a tér­ké­pet: a Swis­sa­ir pél­dá­ul most je­len­tet­te be, hogy csődközeli hely­zet­be van. A Swis­s­a­ir! Amúgy is, az idei év recesszív volt, a cé­gek zö­me vesz­te­sé­ges, nincs sem­mi tar­ta­lék.

ht És a KLM-nél?

– Ná­lunk hál’ is­ten nincs tra­gé­dia. A ho­gyan továbbról azon­ban mi is erő­sen gon­dol­ko­dunk. El­ső­sor­ban az uta­zás biz­ton­sá­gát kell erő­sí­te­ni. A tár­sa­sá­gok egy ré­sze sky-marshall-t ül­tet az uta­sok kö­zé, és be­tör­he­tet­len­re cse­ré­lik a pi­ló­ta­fül­kék aj­ta­ját is. Va­la­mi­lyen meg­ol­dás­sal mi is vá­la­szo­lunk a ter­ro­ris­ták­nak.