Türingia a történelem folyamán és kulturális szempontból is több szálon kapcsolódik Magyarországhoz. A kapcsolat legmeghatározóbb képviselői kétségkívül Árpád-házi Szent Erzsébet és Liszt Ferenc. Utóbbi 200. születésnapja alkalmából Türingia szerte egész éves programsorozat indul 2011. február 16-tól. A programok klasszikus felfogásban előadott Liszt művektől a kortárs jazz feldolgozásokig - Liszt goes jazz - számos módon állítanak emléket a zeneszerzőnek. De különös és bensőséges zenei élmény részesévé válik, aki kilátogat a Weimartól kőhajításra fekvő Dernstedt templomába, hogy meghallgassa Michael von Hinzenstern játékát az 1860-ben épített „Liszt-orgonán.”

Liszt és Weimar

Liszt Ferenc élete legtermékenyebb alkotói korszakát töltötte Türingiában. A doborjáni születésű zeneszerző 1848 januárjában telepedett le a türingia Weimarban, mely akkor már jó ideje vezető európai kulturális központ volt. 1861-ig élt itt folyamatosan a „mi Lisztünk", akiről Wiemarba érve kiderül, mennyire nem csak a miénk; ahogy a 2011-es emlékév szlogenje is szól: Liszt Ferenc - egy európai Türingiában.

Az 1848-ban akkor 37 éves Liszt Weimarba költözésekor már valóban bejárta Európát, ismert európai polgárrá vált, és itt találta meg a helyét Goethe és Schiller városában élettársa, Carolyne von Wittgenstein társaságában. A pár - lévén, hogy a hercegnő papíron férjes asszony volt - hivatalosan eleinte nem élt együtt. Így Liszt a „Trónörököshöz” nevű szállodában, a hercegnő pedig a Park an der Ilm fölötti Altenburg kúriában élt. A kúria, ahol végül a pár összeköltözött, ma Liszt weimari éveit feldolgozó kiállításnak és egy kisebb koncertteremnek ad otthont. Az Altenburg több, a jövőre február 16-án kezdődő emlékév rendezvényének is helyszíne lesz. Az Altenburg több híres vendéget is látott: például Wagnert, Brahmsot és a dán meseírót, Hans Christian Andersent. Az 1999-ben Európa Kulturális Fővárosaként is ismertté vált Weimar nem nagyváros, de az 56 ezres település színes kulturális életének valamint gondosan megőrzött klasszicista és barokk városképének köszönhetően egy nyüzsgő város élményét nyújtja. Weimarban több, magas színvonalú három- és négycsillagos szálloda várja a vendégeket az emlékév során. De ötcsillagos házat is talál a tehetősebb kulturális turista: a lehető legközpontibb helyen, a Weimart igazán naggyá tevő Anna Amália hercegnő könyvtára mellett álló Hotel Elephant a zamatos türingiaikolbász-illatú főtérre nyílik. A szállodában egykor a Führer is szívesen megszállt.

Gázló a Gera folyón

Türingia első számú városa, Erfurt, Németország legkisebb szövetségi államának fővárosa, az ország középpontjától alig 50 kilométerre fekszik. A közel 2,3 millió lakosú állam közel egytizede él a nagyjából Debrecen méretű városban. (Érdekesség, hogy Erfurtot és Debrecent immár második éve charterjárat köti össze nyaranta. A német gyógyturistákat a Hajdúságba reptető járatokra ki- és beútra egyaránt váltható csak menetjegy.) Az 1200 éves Erfurt szintén számos hangversenynek ad majd otthont a Liszt2011 emlékév során. Az autómentes történelmi belvárosban egymást érik a csodálnivalók. Az egykori gázló fölött feszül az Alpoktól északra lévő egyetlen beépített és lakott híd, az exkluzív üzletekkel teli Krämerbrücke. Nem messze tőle az idénre helyreállított, 1094-ben épült zsinagóga, és az 1392-ben épült egyetem, ahol később Luther diákoskodott. A város fölött, meredek lépcsősor tetején magasodik a gótikus erfurti Dóm. Megszokhattuk, hogy a Bauhaus országában nem riadnak vissza semmitől, ami új és formabontó; a Dómtól alig pár száz méterre a kétszázezres város modern színháza, a 2003-ban emelt Theater Erfurt hatalmas üvegfelületein világít keresztül a lenyugvó nap.

A színház építészeti megoldásai és tartalmas programkínálata felveszi a versenyt bármely európai nagyváros hasonló intézményével. Türingia fővárosában járva nem szabad megfeledkezni egy Európa zenei életét alapvetően meghatározó zeneszerzőről és családjáról sem! Johann Sebastian Bach két hozzátartozója is itt született: Johann Ambrosius Bach, az édesapa, és Johann Bernhard Bach, Sebastian unokatestvére is a város szülöttei.

Ahol Bach, Szent Erzsébet és Liszt találkozik

Luther kedvenc városában, a romantikus Eisenach-ban látta meg a napvilágot Johann Sebastian Bach 1685-ben. Bach szülőháza ma múzeum. Meglehet a modern és régi párosításából álló múzeum építészeti értékét sokan vitatják, a kiállítás látogatókat is bevonó tartalma vitán felül áll. Aki eddig nem ismerte vagy nem kedvelte Bachot és kora zenéjét, más tudatban hagyja el a múzeum épületét. Különösen, ha részt vett a félóránkénti korabeli hangszereket megszólaltató bemutatón, vagy az emeleti kiállító teremben a plafonról lógó egyik gömbfotelben átadta magát egy Bach mű élvezetének. Nyugodtan időzhet bárki a fotelben, nem lép fel egy múzeumi nénike fenyegetőleg: „Most már elég!”

A Türingia nyugati végén, zöld erdőkkel borított barátságos dombok közt meghúzódó Eisenach fölött emelkedik a komor Wartburg.

Természetesen nem az egykori gépkocsi gyár Eisenachban fabrikált kétütemű remekéről van szó, hanem a szívünknek Liszt és Szent Erzsébet révén kedves Wartburg váráról.

A mi Árpád-házi Szent Erzsébetünknek itt Türingiai Szent Erzsébetként nagy kultusza van. A négyévesen Wartburgba költözött Erzsébetnek mozgalmas élete a mára Eisenach első számú turista attrakciójává vált várban. De itt talált menedéket Luther 1521-ben, és fordította le a Bibliát németre. Szobája ma zarándokhely. A 11. században épült Wartburg a 19. század felújítási munkáit követően vált műemlékké és kapta meg azt a pompás báltermet, amely 2011-ben otthont ad a Liszt emlékév eseményeinek is. Wartburg és Erzsébet Lisztet is megihlette és komponálta meg a Szent Erzsébet Legendája című oratóriumát.

Liszt maga is megfordult Eisenach-ban, például 1883. szeptember 28-án, hogy részt vegyen Johann Sebastian Bach emlékművének leleplezésén, mely a Bach múzeum előtti téren áll büszkén.