Heves megye, az Észak-magyarországi Régió és a Tisza-tó Régió idegenforgalmi és turisztikai hasznosításáról rendezett sajtótájékoztatóval egybekötött bemutatkozót a Heves Megyei Önkormányzat a Gerbaud Házban. Azért volt ez a hármas bemutatkozás, mert a megye területén egyszerre két régió is találkozik, márpedig közös összefogással mindketten hatékonyabban dolgozhatnak. Heves megye, az Észak-magyarországi Régió és a Tisza-tó Régió idegenforgalmi és turisztikai hasznosításáról rendezett sajtótájékoztatóval egybekötött bemutatkozót a Heves Megyei Önkormányzat a Gerbaud Házban. Azért volt ez a hármas bemutatkozás, mert a megye területén egyszerre két régió is találkozik, márpedig közös összefogással mindketten hatékonyabban dolgozhatnak.
Az Észak-magyarországi Régió turisztikai fejlesztéseiről, az aktív pihenés évéről Hídvéginé Molnár Judit, az RMI igazgatója beszélt. Ő elsősorban a természeti értékek és szépségek hasznosítási lehetőségeit emelte ki: a nemzeti parkok, a világörökség részévé nyilvánított Hollókő, az Aggteleki-vseppkőbarlang és a többi vonzerő egyedülálló esélyt biztosíthat a térségnek, amely három megye tájegységeit is magában foglalja.
A Regionális Marketing Igazgatóságnak tehát az a feladata, hogy megfelelően menedzselje a potenciális turisztikai termékek fejlesztését. Ehhez fel kívánják használni a teljes promóciós eszköztárat: régiós kiadványokat készítenek, koordinálják a turisztikai vásárokon való részvételt, informálnak a régió turisztikai kínálatáról, a pályázati lehetőségekről. Megfelelő kapcsolatot tartanak a szakmai szervezetekkel, a sajtóval, az önkormányzatokkal, egyesületekkel, study-tourokat szerveznek beutaztatóknak, szakmai csoportoknak, a kül- és belföldi médiák képviselőinek.
Az MT Rt. megbízásából a Miskolci Egyetem Marketing Tanszéke pályázati támogatással elkészítette a régió fejlesztési koncepciójáról szóló tanulmányt. Ennek alapján – a Széchenyi tervvel összhangban – meghatározták a termékfejlesztési szempontból szóba jöhető alprogramokat. Ezek között szerepel az egészségturizmus, a bor- és gasztronómiaturizmus, a lovas, a falusi, az üdülő, valamint a konferenciaturizmus. Az RMI emellett fontosnak tartja a további turisztikai befektetési lehetőségek felkutatását és ezek promotálását.
Eger
A megye egyik legfontosabb idegenforgalmi desztinációja Eger, amelynek turisztikai hasznosítási lehetőségeiről, a már meglévő értékek fejlesztésének módjáról dr. Nagy Imre polgármester számolt be. Az egyik kiemelt projekt lehet a belvárosi pincerendszer turisztikai célú hasznosítása, amely eddig inkább csak kiadásokat okozott a városnak. A 70 millió forintért szinte eredeti formájában helyreállított pincerendszerről készült hasznosíthatósági tervjavaslat szerint itt „Város a város alatt” címmel a X–XVI. század történelmét bemutató, panoptikumot is tartalmazó látványossági park jöhetne létre, amelynek a látogatását még egy bemutatóval egybekötött borkóstoló fűszerezhetné. A barlangpark tervezett költségvetése 200 millió forint. Az egri termálfürdőben is jelentős fejlesztések várhatók, hiszen szeretnék visszanyerni legalább a korábbi látogatottsági szintet. Ehhez kapcsolódóan öltözőkorszerűsítésre, a díszmedence felújítására, területrendezésre, élménymedence-kialakításra, az eredeti növényi fauna visszaállítására is sor kerül. Ugyancsak megkezdődtek az előkészületek az egerszalóki forrás turisztikai felhasználására: előkészítés alatt áll egy nyitott és egy fedett részből álló strand, továbbá az ezekhez kapcsolódó szálloda építése.
Az egri Bárány uszoda rekonstrukciója is rövidesen elkezdődhet, ehhez a részletes rendezési terv szerint egy 200 személyes, négycsillagos szállodát, ambuláns orvosi terápiát nyújtó komplexumot és más, gyógyászati terápiás egységeket építenek. A cél az, hogy Eger ne csak „tranzitváros” legyen, hanem sikerüljön hosszabb időre is itt tartani a turistákat. A polgármester érdekességképpen még arról is beszámolt, hogy Eger testvérvárosi kapcsolatot alakított ki egy törökországi várossal.
Tisza-tó
Heves megye délkeleti határa a Tisza-tó, amely Magyarország egyik legcsodálatosabb természeti kincse, mégis alig ismert még belföldön is: jelenleg az ország idegenforgalmi bevételeinek alig fél százaléka származik a régióból. A legfontosabb az információs „hírzárlat” feloldása, fogalmazta meg Molnár Anita, a Tisza-tavi Turisztikai Program Iroda igazgatója, aki szerint a régiónak ki kell törnie az ismeretlenségből.
Ennek egyik jele volt, hogy az Utazás kiállításon idén külön standdal jelenhettek meg, és sikerült kiharcolni, hogy a Tisza-tó önálló régióvá váljon. „Az élményadó vízi világ” lett a szlogenjük, s megpróbálják újrapozicionálni magukat a piacon. A 127 négyzetkilométeres terület az érintetlen természet szépségét jelentheti az idelátogatóknak. Kitörési pontként az ökoturizmus jöhet szóba, a madárrezervátum, a természeti kincsek bemutatása. Az elképzelések közt szerepel egy ökocentrum-élménypark kialakítása. A marketingmunka részeként tavaly 16 külföldi és az összes belföldi kiállításon megjelentek, s ezt idén is folytatják. A jobb és hatékonyabb tájékoztatás kedvéért pedig új Tourinform iroda nyitotta meg kapuit Kiskörén.
Gyöngyös
A megye turisztikai célállomásainak bemutatkozását Gyöngyös városa folytatta: a fejlesztési elképzelésekről Barabásné Cövek Ágnes alpolgármester számolt be. Gyöngyös a Mátra kapuja, aki a hegyekbe tart, az mindenképpen áthalad a városon. S ha megáll, tapasztalhatja, mennyire megváltozott, megújult ez a 35 ezer lakost számláló város. A Fő tér felújításáért tavaly Hild-érmet nyertek, s az önkormányzat azt szeretné, ha a Fő tér egyúttal rendezvénytérré válna, ahol mindig történik valami.
Gyöngyös és Mátrafüred között kerékpárút, valamint szállodák épültek; a magántőkéből új belváros születik. Mélygarázs épül, amely felett üzleteket és lakásokat alakítanak ki, a volt Orczy-levéltárból galéria lesz. Az önkormányzat köztéri szobrok felállítását is elhatározta: Kő Pál szobrászművésztől rendelték meg Szent István, Károly király és Zita királyné szobrát. A város jó példája a helyesen értelmezett lokálpatriotizmusnak.