A Kárpátok szelídülő előhegyei és dombjai itt simulnak síksággá, a régió majd fele természetvédelmi terület vagy tájvédelmi körzet. Összefüggő erdői zöld tengert formáznak, ha nem is te- szünk mást, csak mélyet szippantunk a le- vegőből, máris ózonkúrát vettünk. A térséget évszázados kereskedelmi, kulturális szálak kötik Magyarországhoz, az Osztrák–Magyar Monarchia alatt ezt a vidéket – illetve az innen keletre, Lembergen át Csernovciig húzódó területet – Galíciának nevezték. Nincs olyan városa, ahol ne ápolnák a magyar vonatkozású emlékeket.
ŐSI VÁROSOK
Az ősi városok sorát talán kezdjük a Nagy Kázmér alapította Krosnóban, amelynek gaz- dagságát a magyar borokkal való kereskedés alapozta meg. A főtér középkori lábas házai alatt pincék őrizték a becses nedűt és más értékes portékákat. Ezt a célszerű megol- dást a régió minden, többnyire kereskedésből élő városában alkalmazták. Krosno egykori gazdagságáról díszes, gyönyörű barokk bel- sejű, XIV–XV. századi templomok, kolosto- rok, érdekes látnivalókkal tömött múzeumok tanúskodnak. A mai Krosno Lengyelország legnagyobb és leghíresebb üveggyártó köz- pontja. Az üvegörökség Központban a láto- gatók maguk is kipróbálhatják az üvegfúvás művészetét, és a kézműves üvegművészet minden fázisát megtekinthetik. Minden év augusztusában többnapos ünnepségen em- lékeznek a magyar borok kereskedelmére, magyar borkóstolóval egybekötve!
Rzeszów hangulatos főterét ugyancsak évszázados lábas házak veszik körül alattuk 25, több átjáróval összekötött pincéből föld alatti turistaútvonalat alakítottak ki. Feltétle- nül a városnéző túra állomásai közé tartoznak a Benedek-, illetve a piarista rendek építette templom-kolostor együttesek, a Lubomirski főnemesi család téli és nyári palotái és a ma kiállítóhelyként hasznosított zsinagóga.
Jaroslaw már 1322-ben városi rangot kapott, nem a király, hanem főrangú lengyel családok jóvoltából. Nem véletlenül, hiszen kereskedelmi utak találkozásánál fekszik, és Európa-hírű kereskedelmi központ lett. Azon magaslatok egyikén épült, amelyek alatt már a síkvidék kezdődik, impozáns, védőbástyás, nyolckapus városfalából ma is nyolcszáznegy- ven méternyi látható. Nem mindennapi a kilá- tás innen, a tájra és a történelemre egyaránt: a városfalra épült Benedek-rendi női kolos- torban egykor II. Rákóczi Ferenc is hosszabb időt töltött kíséretével. A főtér gyöngyszeme a kereskedésből meggazdagodott olasz nagy- polgár Orsetti család 16–17. századi rene- szánsz háza. A szépen helyreállított épülethez hasonlóból sokat építettek a tehetős jaroslawi polgárok. Az Orsetti-ház a mai „shopping centerek” késő középkori elődje. Az utcafront árkádjai alatt már kezdődött a vásárlás. A ház tágas előterébe befértek az áruszállító lovas kocsik. A fedett belső udvaron, földszinten körben és a galériás emeleteken, több szinten sok, különféle portékát árusító üzlet sorako- zott. A ház alatt pedig többszintes pincerend- szer szolgált raktározásra, szükség esetén az áru elrejtésére.
Przeworsk középkori városházát most újították fel: a tornyából szép kilátás nyílik a középkori városkára. Híressége a védfallal körülvett, gótikus Fara templom, amelynek kápolnájában felépítették a jeruzsálemi Krisztus-sírtemplom kicsinyített mását.
A 15. századi Benedek-rendi kolostor és templomegyüttes a Szent jakab-zarándokút egyik lengyel állomása. jaroslawban magyar elnevezésű utca torkollik abba a kicsi térbe, ahol kopjafás emlékmű jelzi a lengyel–ma- gyar barátság fontosságát.
Sanok, a régió jelentős városa a festői San folyó partján, természetvédelmi területek határán fekszik. A halicsi hercegség idején, 1150-ben már felbukkan a neve a krónikák- ban. Az egykori gótikus erődből reneszánsz stílusban átalakított, volt királyi várból remek kilátás nyílik. Termeiben több állandó kiállítás mellett Lengyelország legértékesebb ikon- gyűjteményében gyönyörködhetünk. A kato- likus és ortodox templomok, valamint zsina- gógák, eklektikus középületek és magánvillák között sétálva régi ismerősre bukkanunk: Svejk, a derék katona bronzszobra üldögél egy padon. Hasek regényhősének néhány abszurd kalandja Sanokban játszódik.
ERDŐK, FAHÁZAK, FATEMPLOMOK, GYÓGYÜDÜLŐHELYEK
Amerre jártunk, szinte egybefüggő lombos erdők kísérték utunkat. Érthető, hogy a ré- gióban a fából építkezés igen magas szín- vonalra fejlődött. A több évszázados szak- rális építmények közül sokat ma is „in situ” megcsodálhatunk. Több közülük az UNESCO világörökségi listáján szerepel, mint a bliznei gótikus fatemplom különlegesen gazdag belső díszítéssel, bibliai jelenteket ábrázo- ló középkori falfestményekkel. Az ország legnagyobb, a hagyományos faépítkezést bemutató skanzenjét is a régióban, Sanok külterületén építették fel. Százötven, fából készült házat, műhelyt, szél- és vízimalmot, több templomot láthatunk itt. A „galíciai piactéren” sok házban ma is működik az órásmester vagy a pék, de megnézhetjük a kocsma, a posta, a szatócsbolt vagy egy zsidó család házának belsejét is. A hatalmas, érintetlen erdőkkel beborított szelíd hegyek festői völgyeiben több helyen már száza- dokkal korábban gyógyüdülők alakultak ki. A hagyomány szerint Báthory István orvosa fedezte fel Lengyelország második legrégibb gyógyüdülőhelyét, Iwonicz-Zdrójt. A gyógy- hatást az ózondús levegő, a csend, a nyuga- lom, a magas ásványianyag-tartalmú, ivó- kúrára alkalmazott források biztosítják ma is. Iwoniczban teljes erővel folyik a felújítás, gyönyörű a park, gondozottak a faerkélyes szanatóriumok és szállodák, ivó- és zene- pavilonok, frissen tatarozottak az éttermek, kávézók és üzletek. A szép környék ápolt gyalogútjai aktív kikapcsolódásra hívnak.
KASTÉLYOK,VÁRAK,UDVARHÁZAK
Ezen a hadak járta vidéken meglepően sok nagyvonalú nemesi kastély maradt fenn szinte eredeti szépségében. Ilyen a leggaz- dagabb lengyel főnemesi családok közé tar- tozó Lubomirskiak, majd a Potockiak szem- kápráztató pompájú lancuti várkastélya. Az 1600-as évek közepén épített, zárt négyszö- gű, négy sarokbástyás, egykor erődszerű épületkomplexumot szabályos, ötszögű sánc és várárok is védte. Okkal, mert sűrűn jártak errefelé ellenséges hadak, II. Rákóczi György serege is megtámadta Lancutot. A 18. és 19. században az erődítményt francia neo- barokk stílusú kastéllyá alakították, és ezt ma szinte teljesen eredeti formájában és berendezésekkel láthatjuk. A Lubomirski és Potocki család tagjai évszázadokon át jó kapcsolatokat ápoltak Európa királyi udva- raival, az 1940-es háborús években egyikük washingtoni nagykövetként olyan befolyással rendelkezett, amellyel meg tudta akadályozni a kastély kirablását. A lancuti kastély ma múzeum: az eredeti bútorok, festmények, szobrok, műgyűjtemények mellett óriási érték a hatalmas angolpark, az orchideákat nevelő orangerie és a kocsiszín, amelyben Lengyelország legnagyobb és legjelentősebb történelmi kocsigyűjteményét helyezték el. Dísztermeiben nemzetközi tanácskozásokat, koncerteket tartanak.
Földsáncos, vizesárkos erődítményként indult a mai formájában idillien hangulatos, emberléptékű Dwor Kombornia udvarház és birtok léte is. A vizesárok ma csónaká- zótó, a sáncok helyén ősfás, ápolt parkot, a melléképületekben különféle kategóriájú szálláshelyeket alakítottak ki. Egy komoly pénzügyi lehetőségekkel rendelkező szerve- zet megóvta, felújította, reprezentációs cé- lokra használja dísztermeit. Adottságai révén Kombornia az Európai Történelmi Udvarhá- zak tagja. A vendégszám növelését innovatív marketingötlettel érték el. Kárpát-medencei borgyűjteményt alakítottak ki az udvarház pincéjében, borkóstolókat is rendeznek. Az ötletnek köszönhetően Nagyváradtól Ara- dig, Villánytól Tokajig, Szlovéniából, s jönnek a pincészetek, hozzák boraikat.
Mesébe illő küllemét sikeresen megőriz- te Krasiczyn kastélya. Lengyelország egyik legértékesebb reneszánsz és manierista mű- emléke csipkés pártázataival, fehérszürke sgraffito díszes falaival szinte lebeg a kör- nyező tizennégy hektáros park felett. Utoljára a Sapieha család birtokolta, jelenleg az Ipari Fejlesztési ügynökség tulajdona. Melléképü- leteiben luxusszálloda és étterem is működik. Kulturális rendezvények, esküvők, középkori harci bemutatók ideális helyszíne.
