A különleges gyűjtemény nem mindennapi látnivalókat tartogat, a távoli vidék tárgyi kultúráját bemutató kiállítás élményt jelent a műértőknek és az amatőr érdeklődőknek. A múzeum kibérelhető céges rendezvények számára, sőt a szomszédos KoGart Múzeummal közös programokat is kínálnak a csoportoknak és egyéni vendégeknek. A diplomatából lett műgyűjtő Zelnik István most először mutatja be hatvanezer darabos, páratlan kollekciója több mint ezer válogatott tárgyát. A több ezer évet átívelő remekműveket két szinten, kilenc teremben mutatja be a kiállítás. Kincseket rejt a trópusi növényekkel teli kert is, ahol több száz éves szobrok és kőtáblák várják a látogatót. A shopban bárki vásárolhat délkelet-ázsiai régiségeket a szuvenírek mellett.
Műkincsek az ókortól napjainkig
Az Aranymúzeumban a mai Délkelet- Ázsia 11 államának területéről az ókortól a 20. századig mintegy ezer műalkotás kap helyet, ezek nagy része aranytárgy. A legnagyobb kuriózumokat felvonultató és anyagi értékét tekintve is a legkiemelkedőbb kollekció a múzeumon belül az arany- és ezüsttárgyak gyűjteménye. A gyűjtemény fő erősségeit a tyam, a khmer, a jávai és a törzsi kultúrák tárgyai jelentik. Jelentősek a buddhizmushoz, illetve a hindu hitvilághoz
kapcsolódó vallási tárgyak és szobrok is.
Buddha és Siva
A gyűjtemény minden részében megtalálhatóak a buddhizmushoz kapcsolódó ábrázolások: Buddhák és bódhiszattvák (spirituális segítők) ábrázolásai. Az indiai hatás az V. századtól jelentősen befolyásolta a régió művészetét. A hindu hitvilágban Siva központi szerepet játszik, ami a gyűjteményben is visszatükröződik. A térség civilizációs sokszínűségét erősítette, hogy egy időben a közép-ázsiai selyemút létezésével Délkelet-Ázsiának is megvoltak a maga fontos kereskedelmi útvonalai, amelyek összességét „tengeri selyemút” néven ismerjük. Az itt folyó kereskedelmet külön terem mutatja be.
Khmer, tyam, jávai kultúra
A múzeum emeleti termeiben a kollekciónak azon tárgyegyüttesei kapnak helyet, amelyek reprezentatívan mutatják be a tyam, a khmer és a jávai udvari kultúra, valamint a szárazföld és a szigetvilág törzsi kultúráinak magas színvonalú ötvösművészetét – alapvetően aranytárgyakon keresztül. Siva kultuszával, amely Délkelet-Ázsiában különös jelentőségre tett szert, az emeleten külön terem foglalkozik. A tyam gyűjteményben található úgynevezett kósák – amelyek a Siva isten kultuszához tartozó fallikus szimbólumok (linga) díszítésére, öltöztetésére szolgáltak – darabszáma és épsége minden ismert gyűjteményét felülmúlja. Páratlan változatosságban találhatók a gyűjteményben tyam szoborékszerek is. Ugyancsak páratlanul gazdag a tyam ezüstszobrok gyűjteménye. Hasonló értéket képviselnek a felirattal ellátott tyam rituális edények. A khmer gyűjteményben önálló csoportot alkot a feliratos és ábrákkal vagy ábrázolásokkal díszített, rituális célú lemezkék csoportja. Rendkívül gazdag a khmer ékszeranyag, valamint a rituális mindennapi használati tárgyak csoportja. Ezek között olyan sorozat is van, amely később a thai királyi család birtokába került. Ugyancsak ritkaság a kő és fém öntőformák gyűjteménye.
Törzsi kultúrák anyagai
A törzsi kultúrák tárgyanyaga soha nem látott ritkaságokat vonultat fel a valószínűleg a halotti és őskultusszal összefüggésbe hozható, ember alakú rituális tárgyaktól a bronzkori eredetű Dong-son kultúrához tartozó aranydobon és a halotti kultusz maszkjain keresztül a tanimbari melldísz (tányér) sorozatig. Látványosak és különlegesek az indonéz szigetvilág törzsi ékszerei is. A délkelet-ázsiai szigetvilágnak nemcsak a törzsi, hanem az udvari művészete is gazdagon képviselve van a gyűjteményben. Délkelet-Ázsia kultúráiban a kincsnek mélyebb értelme van. Az aranyból és ezüstből készült rituális tárgyak a vallások legmélyebb tanításaiból fakadtak, mert a spirituális értéket akarták láthatóvá tenni. A Kincsek Termében elhelyezett tárgyak mindegyike spirituális kincs.
Zelnik István kutatási programot és tudományos projektsorozatot is indított gyűjteményére alapozva, amit a Magyar Délkelet-Ázsiai Kutató Intézet fog össze.
