A hazai szállodapiac fejlődéséről alkotott általános véleményekről, a szállodák átlagfoglaltságának várható alakulásáról, a piaci szegmensek körében jelentkező esetleges hangsúlyeltolódásokról, valamint az új szállodák belépésének hatásairól készített vizsgálatot a magyarországi szállodák körében a Horwath Consulting Kft. Az eredményeket a Magyar Szállodaszövetség november 23-24-i közgyűlésén ismertető dr. Hegymegi János szerint a szakma alapvetően optimistán látja a 2002-ig terjedő időszakot.

A szállodapiac fejlődése

A kérdőíveket vidéki és fővárosi, 5-4-3 csillagos szállodák vezetői töltötték ki. Arra a kérdésre, hogy hogyan vélekednek a magyarországi szállodapiac fejlődéséről, 43 százalékuk optimistának vallotta magát. Érdekesség, hogy vidéken 59 százalékban, Budapesten viszont csak 26 százalékban vallották magukat bizakodónak a vezetők. A fővárosi arány azért is érdekes, mert tavasszal ugyanerre a kérdésre még 70 százalék válaszolta, hogy optimista, és a mai 45-tel szemben csak 15 százalék volt pesszimista. Ez utóbbiak szerint a kínálat meghaladja a keresletet, és nem érezni az ország vonzerejének növekedését. A budapesti optimisták viszont úgy látják: dinamikus a gazdasági növekedés, jót tesz az országnak az EU-hoz való közeledés, illetve a turizmus növekvő támogatottsága is bizakodásra ad okot. Vidéken a konferencia- és az üzleti turizmus fellendülésébe vetett bizalom, a még kihasználatlan lehetőségek kiaknázása, valamint a szállodafejlesztések és a gazdasági növekedés együttes hatásai miatt optimisták a szállodások, de a pesszimisták az erősödő versenytársaktól és attól tartanak leginkább, hogy a költségnövekedés ütemét nem követi az árak emelkedése.

Az átlagfoglaltság

A szállodások 51,5 százaléka szerint 2001-ben növekedni, 19 százalék szerint viszont csökkenni fog háza átlagfoglaltsága. 2002-re a megkérdezettek fele növekedést, 12 százaléka pedig csökkenést jósolt. A vidéki négycsillagos szállodák optimistábbak a fővárosiaknál: 2001-re 77 százalékuk, 2002-re 61 százalékuk bízik a növekedésben. A háromcsillagos kategóriában 2001-re 52, 2002-re 68 százalék a növekedéspártiak aránya. A budapestiek közül az utóbbi kategória képviselői a legoptimistábbak: jövőre 66, azután 55 százalékuk bízik az átlagfoglaltság növekedésében. A négy- és ötcsillagos házak többsége azonban mindkét évre csökkenéssel számol, a legmagasabb kategóriában például csak a megkérdezettek 28 százaléka szerint várható az átlagos foglaltság növekedése jövőre. Az idén tavasszal ugyanakkor 15 százalékkal többen vélekedtek optimistán.

A piaci szegmensek változása

A vizsgálatban részt vevők szerint a konferenciaturizmus 8, a Food&Beverage forgalom 7, az üzleti turizmus 5 százalékkal nő 2001-ről 2002-re, míg a szabadidős turizmus a következő két évben 7 százalékkal visszaesik. A vidékiek szerint 2001 kiemelkedő év lesz az üzleti turizmusban, a megkérdezettek 66 százaléka szerint növekedés várható. A konferenciaturizmus 2002-es növekedésében a vidékiek 78 százaléka bízik, és csak mindössze hat százalék szerint csökken majd e szegmens piaci súlya. Ezen kívül a vidékiek a szabadidős turizmus erősödését várják, illetve a belföldi turizmusnak jósolnak kiemelt szerepet, és véleményük szerint ez utóbbinak, valamint a konferencia- és az üzleti turizmusnak a fejlődése alapozza meg az átlagfoglaltság egyenletes, éves szinten mintegy 2 százalékos növekedését. A fővárosi üzleti turizmust a szállodások 62 százaléka kiemelkedően jónak sejti 2001-ben, 2002-re viszont a többség a fejlődés ütemének lassulását várja. A konferenciaturizmusban – a megkérdezettek 60 százaléka szerint – tartós lesz a fejlődés, 26 százalék viszont a szegmens változatlanságára számít. Folyamatosan csökken Budapesten azoknak az aránya, akik a szabadidős turizmus növekedésében bíznak, és inkább a stagnálásra szavaznak (44 százalék). A Food&Beverage forgalom csökkenését csak a négycsillagos szállodák jelezték, a többiek – a nyilatkozók hatvan százaléka – tartósan bízik a bevételek növekedésében.

A szobaár

A Horwath Consulting arra kérte a szállodákat, becsüljék meg az elkövetkező időszak átlagos nettó szobaárát. Országos viszonylatban ez 2000-ben 117 német márka, Budapesten 155, vidéken 68 márka. Kiderült: 2001-re az igazgatók 74 százaléka, 2002-re 83 százaléka tervez átlagár-növekedést, amelynek mértéke jövőre 3-8, utána 3-10 százalékos lehet. Vidéken ez utóbbi adat mindkét évre 5-10 százalék közötti, míg Budapesten egyik évben sem éri el a 10 százalékot. A budapestieknek egyébként a 76 százaléka vár növekedést jövőre, illetve 71 százaléka mondja ugyanezt 2002-re vonatkozóan. GOP (Burttó üzemelési eredmény)

A szállodavezetők 67 százaléka bízik abban, hogy a GOP növekedni fog. Vidéken 5-10 százalékosra teszik a növekedés mértékét, amit egyebek mellett a yield alkalmazásától, illetve a magasabb szobaártól és foglaltságtól remélnek. Budapesten 3-5 százalékos a növekedési terv, amelynek a nagyobb forgalom, valamint az új szolgáltatások bevezetése lehet a legfőbb kiváltója.

Az új szereplők

A Horwath Consulting a fővárosiaktól azt is megkérdezte, vajon nagyobb lesz-e az egymás közt elosztandó torta 2000 és 2002 között, vagy az újonnan a piacra lépő 21 szállodával újraosztják-e a szeleteket. A válaszadók 61 százaléka szerint az új hotelek a piac újrafelosztása révén, 22 százalék szerint viszont saját csatornáikon keresztül jutnak majd vendégekhez. 15 százalék úgy véli, a belépő szállodákkal új vendégkör jelenik majd meg a budapesti piacon. A szállodaszövetségi tagok körében a közgyűlésen végzett szavazás eredménye is megegyezik a fentiekkel: a jelenlévők 73 százaléka gondolta úgy, hogy a már meglévő vendégkört osztják majd többfelé.

A tipikus szállodaigazgató

A felmérés szerint az ötcsillagos budapesti szálloda igazgatója a túlkínálatra panaszkodik és pesszimista, komoly konferencia- és F&B-bevételt vár, reméli, hogy a szabadidős turizmus nem csökken, átlagos szobaára 251 márka, amely évente 2-3 százalékkal nő, 5-10 százalékos GOP-növekedést vár, és szerinte az új szállodák vendégeik 58 százalékát az ő piacairól veszik majd el.

Négycsillagos házat vezető kollégája ugyancsak pesszimista, de bízik a mérsékelt növekedésben, bár szerinte üzleti és konferencia szegmense minimálisan csökken. A szabadidős turizmus nem változik nála, és enyhén nő az F&B-bevétele. Akárcsak 119 márkás átlagára, amelyet évente 3-5 százalékkal emel. Véleménye szerint az új szállodák vendégeik 63 százalékát a mostani piacról vonják el.

Egy szinttel lejjebb a “legoptimistább pesszimista” azt mondja, hogy a háromcsillagos házak átlagfoglaltsága 2002-re 3,8 százalékkal nő. Annak ellenére, hogy úgy látja, az új szállodák vendégeiket 67 százalékban a meglévő piacról, tehát őt is veszélyeztetve szerzik majd. Vidéken viszont a négy- és a háromcsillagos szállodák igazgatói is egyértelműen optimisták: a belföldi turizmusra, valamint az üzleti és a konferenciaturizmusra alapoznak, éves szinten akár 8-10 százalékos GOP-növekedéssel számolnak, 87, illetve 55 márkás átlagárukat pedig évente 5-10 százalékkal tervezik emelni.