A nyár elején felröppent első híreket az új magyar légitársaság indulásáról meglehetős szkepticizmussal fogadta a szakma. Azután szinte minden héten érkezett új információ a cégről, és immár egyre nyilvánvalóbb, hogy – konkrétumot ugyan még mindig keveset lehet tudni – előbbutóbb repülni fognak a Sólyom Airways gépei. Cikkünkben a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján foglaljuk össze mindazt, amit a Sólyomról tudni lehet.
Nagyszabású tervek
A légitársaság első körben hat darab Boeing 737-500-ast lízingel, ezek festése már elkezdődött, sőt egyikük augusztus közepén már járt is Ferihegyen. A 110 férőhelyes gépeken 12 business- és 98 turistaüléshelyet alakítanak ki. Elkezdődött a munkatársak felvétele is, sőt beszállítói hálózat építésébe is belekezdett a cég. Ugyanakkor azt még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan mikor és hová repül a légitársaság. Lapzártánk idején azt közölték, hogy szeptember közepén hozzák nyilvánosságra a konkrétumokat.
Megérkezett Ferihegyre az első gép
A Sólyom Airways tartotta a szavát: 2013. augusztus 18-án megérkezett Ferihegyre az első, piros-fehér-zöld színekre festett gép. A Budapest Airport fecskendős tűzoltójárművei ünnepi vízsugárral köszöntötték a ferihegyi 1-es terminálon augusztus 18-án a rekkenő hőségben landoló, Álmos Vezér nevű, csillogó-villogó gépet. A 23 éves Boeing 737-es ugyan korosnak számít, viszont a viszonylag kevés (110) ülés miatt kifejezetten kényelmesnek mondható. Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy ezekkel a repülőgépekkel keveset repültek, a British, a Lufthansa és számos amerikai légitársaság repül ilyen idős gépekkel. A Boeingek mindegyike átesett az ún. D-checken, ami teljes átvilágítást és javítást jelent.
Ezzel a légitársaság elkezdte honfoglalását, fogalmazott köszöntőjében Vágó József, a Sólyom Airways vezérigazgatója, a Nemzetbiztonsági Hatóság egykori tisztje, a Nemzeti Közlekedési Hatóság volt igazgatója, majd hozzátette, ha minden a terveik szerint alakul, akkor jelentősen átrendezheti a Sólyom a kelet-középeurópai repülési térképet. Szeretnének a régió meghatározó hálózati légitársasága lenni, és erre minden esélyük meg is van – szerinte.
Hogy is hívják?
Már a bejelentést követően heves fórumtéma volt, mennyire szerencsés a Sólyom névválasztása, egy külföldiek számára csak nehezen kiejthető elnevezés alkalmazása. Honnan tehát a név, és van-e ennek tudatos üzenetértéke? Vágó József véleménye határozott: a Sólyom egy magyar történelmi jelkép, és olyan jelentéstartalmat hordoz, amire példaképként tudunk tekinteni. Az nem elsődleges szempont, hogy az utasok helyesen tudják-e kiejteni. A név mellett az arculat két kiemelt eleme a nemzeti zászló színei, illetve a Sólyom stilizált sziluettje. A cég három levédett szlogennel él: az első a „A Minőség egy Mosollyal kezdődik”, a második az „Európa szívéből” és a harmadik a „Mi csak repülünk”.
Malév 2.0?
Sokak álma látszik beteljesülni egy nemzeti légitársaság indulásával. A közvélemény a Sólyom mellé állt, és az elmúlt időben a média szereplői is egyre nagyobb hitelt adnak a társaságnak. Nagy öröm, hogy az augusztus 1-jén elindított álláshirdetésekre és beszállítói tenderekre a vártnál nagyságrendekkel több pályázat érkezett be. A benyújtott álláspályázatok száma már az első napon meghaladta az 500 főt. Természetesen a jelentkezők nagy része volt maléves – hangsúlyozta Vágó József. Céljuk a fiatalok repülési pályára csábítása: jövőre tervezik indítani első saját tanfolyamaikat pilótáknak, légiutas-kísérőknek és földi forgalmi tiszteknek.
Új magyar márka
Egy nemzeti légitársaság mindig egy adott ország jelképeként jelenik meg, azonosítják az országgal. Amennyiben a légitársaság minőségi szolgáltatásokat nyújt, úgy komoly üzleti partnerként tartják számon, amely erősíti az ország pozitív megítélését. A Sólyom tehát Magyarország márkaépítője kíván lenni, és az előzetes visszajelzések szerint erre igénye is lenne a közvéleménynek. A légitársaság rekordidő alatt az egyik legismertebb magyar márkává vált, pedig még fel sem szállt az első gépe – vélik a légitársaságnál.
Ferihegy, a magyar ragadozó fészke
Nagy várakozással és teljes nyitottsággal fogadta a Budapest Airport a Sólyom érkezését. A repülőtér azonnal felismerte, hogy a kölcsönös partneri viszony mindkét fél számára jelentős előnyökkel járhat. Ha üzemszerűen beindul a Sólyom, a BUD újra légikikötőként tekint majd az Europa Nostra-díjas 1-es terminálra, erre akár fogadni is merne a Sólyom-vezér. Azt ellenben hibás döntésnek tartja, hogy a fapados légitársaságok a 2-es terminált használják. Ritkaság szerinte, hogy a fapadosokat beengedik a központi repülőtérre, amelynek a költségeit a low-cost társaságok nem hajlandók megfizetni.
Önállóan boldogulnak
A Sólyom járathálózata kiépítése érdekében nem tervez egyik légiszövetség tagjává sem válni. Vágó úgy látja, hogy a szövetségek ideje öt év múlva lejár, hatékonyságuk megkérdőjelezhető. Ezek hallatán az embernek óhatatlanul eszébe jutnak a Qatar-vezér Akbar al Baker szavai a budapesti járatnyitón, amikor is kijelentette, hogy – anyagiakban és gépparkban igencsak bővelkedő – légitársasága nem tervez szövetséghez való csatlakozást. Majd nem sokkal később a Qatar Airways a korábban a Malévet is magában foglaló oneworldhöz csatlakozott. A Sólyom-vezér szerint az aránytalan erőviszonyokat jelentő szövetségi tagság code share megállapodásokkal kiváltható.
És, hogy a Sólyom-flottát ki fogja tölteni? Prémiumutasok a vezérigazgató szerint. Potenciális utazóközönségként többször említette a konferenciaturistákat, akik részben valóban el-elmaradtak az egyes útvonalakon a Malév kimúltával megszűnt full service járatok miatt. De a konferenciaturistákon túl is megvan az a komoly magyarországi vásárlóerő, amely életben tudná tartani a légitársaságot. Vágó elmondása szerint már most több a megrendelése, mint a gépe. Hozzátette, a fapadosokkal nem kívánnak konkurálni és „elfapadosodni” sem. Az Utazó magazinnak adott interjúban Vágó József kiemelte, hogy klasszikus légitársaságként ferihegyi átszállóforgalomra épít. „Az elsődleges célunk, hogy ugyanazt az átszállási irányt ismét megteremtsük, amit a Malév a bedőlése előtt vitt. Mi an�- nyiban vagyunk kedvezőbb helyzetben, hogy több gépünk lesz, és jobban tudjuk ezt harmonizálni. Illetve azért vagyunk kedvezőbb helyzetben, mert a korábbi háromcsúcsos üzemelés helyett akár az ötödiket is meg tudjuk csinálni, vagyis akár ötször is meg tudnak majd fordulni a gépeink. Ez a repülőtérnek is rendkívül előnyös lesz, hiszen most csak reggeli és esti csúccsal számolhatnak” – nyilatkozta Vágó József.
Sólyom-emblémás cikkek a polcokon
|
Nem mindenki örül
|