A lengyel fővárosról sokan azt képzelik, hogy a második világháború pusztítása után szocreál háztömbök szürke tengeréből áll. Annál meglepőbb, hogy mai látképe már-már egy amerikai metropolisé, egyre több elegáns magasház tornya karcolja egét.A forgalmas sugárutak kereszteződésében húsz méter magas műpálma bólogat. Az utcákon késő este is nagy a nyüzsgés, rengeteg a fi atal, a kávézók, éttermek tele, az üzletek választéka óriási. Ha úgy tartja kedvünk, mehetünk középkori kocsma hangulatát idéző diáktanyára, húszemeletes tömbházak tövében megbújó, rusztikus vendégfogadóba, de régi ipari épültből kialakított dizájnlokálba is, vagy étkezhetünk kertes, tradicionális, nagypolgári, decemberben is friss tulipáncsokroktól, kézimunkáktól, porcelánoktól roskadozó, exkluzív villában.
A lengyelek hihetetlen tudással és áldozattal, az eredeti tökéletesen lemásolva újra felépítették Varsó történelmi városrészeit, palotáit. A főváros így az újjászületés optimizmusát is megtestesíti – s ezt az UNESCO világörökségi listájára felkerült óvárosa tanúsítja. Kihagyhatatlan tehát a Stary Miasto utcácskáin és terein a barangolás. A Piacteret jó időben elfoglalják a kávézók színes ernyői, az egymást váltó zenekarok, a bábosok és a gólyalábas utcai színjátszók. Illik mindeközben nem megfeledkezni a koppenhágai sellőszobor varsói, harciasabb változatának megsimogatásáról sem, amely a főváros címerét is ékesíti (alkotója fi atalon esett el a varsói felkelés harcaiban). Varsó emblematikus negyedeiben minden épület mesél, a masszív, 1548-ban épített vörös téglás Barbakán is, amely – tökéletes középkori hangulata ellenére – szintén a II. világháború bombázásai után restaurált erődítmény.
A Rynek, a Főtér keskeny homlokzatú, egyedi díszítésű házai tökéletes Hanza-város-hangulatot tükröznek. Itt állott és áll a vár, amelyet a megszálló német csapatok felrobbantottak, s amelynek újjáépítését civilek, a lengyel emberek önkéntes adományai és munkája tette lehetővé. A vár ma csillogó ékszer, díszterme százkilónyi aranyozástól roskadozik, termek hosszú során át óriási velencei tükrökből pillantanak vissza ránk a fl amand kárpitok, szobrok és festmények, a gyönyörű intarziás parketta. Varsó műkincsei nem váltak közprédává: az illetékesek, amit lehetett, a háború előtt biztonságba helyeztek, becsomagoltak, elástak, tengerentúlra szállítottak, így amit ma látunk, muzeális érték. A várból a „Királyok útján”, a két gyönyörű parkban (Lazienki és Wilanów), Poniatowski, valamint Sobieski uralkodók nyári rezidenciáiban ugyanezt a megőrzött, helyreállított, megmentett történelmi architektúrát és műkincsekből álló gazdagságot csodálhatjuk meg. A varsói gettó lakóinak hősies lázadása tiszteletére több emlékhelyet állítottak. Chopin emlékét a Szt. Kereszt-templom (a zeneszerző szíve van itt eltemetve), a Chopin Szalon és a Chopin Múzeum őrzi. Idén, a bicentenárium kapcsán különösen nagyszabású, Chopin művészetéhez kötődő nemzetközi zenei eseményekre kerül sor.
Ami nagyon tetszett Fryderyk Chopinról nevezték el a repülőteret, jelezve, Varsó mit tart fontosnak kiemelni kulturális örökségéből. A Lazienki Parkban, a világszerte ismert Chopin-szobor előtt minden nyári vasárnapon műveiből díjmentes koncerteket tartanak. A varsói székesegyház falán – mint oly sok helyen – a „Harcoló Lengyelország” piktogramja őrzi a német megszállás elleni felkelők küzdelmének emlékét. E piktogramot követve újraélhetjük a Varsó felszabadításáért folyó hősies küzdelmet. Csoportoknak érdemes előre bejelentkezniük a Varsói Felkelés Múzeumába, amely a több százezer áldozatot követelő harcot mutatja be interaktív, modern eszközökkel, korabeli fotók, fi lmek, tárgyi eszközök segítségével, és amelyet naponta zsúfolásig megtöltenek a látogatók. A lerombolt várak, paloták előtt korabeli hatalmas fotók örök mementóként mutatják a pusztítás utáni állapotot, így annál lenyűgözőbb az eredeti dokumentumok szerinti újjáépítés eredménye. Sok étteremben gyermekjátszósarok, animáció várja a családokat. |
A varsói tanulmányutat a Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet szervezte.
(Fotó: Koblov Julianna, Vista)