A nyár és a fesztiválszezon közeledtével a sörgyártók igyekeznek a lehető legkedvezőbb piaci pozíciókat kialakítani, de úgy tűnik, a piaci feltételek elsősorban a multinacionális nagyvállalatok számára kedvezőek, derült ki az index.hu frissen megjelent cikkéből, de – mint írják - „a nyári forgalom élénkülése várhatóan sem a versenyt nem ösztönzi, sem a fogyasztói árakban nem eredményez majd csökkenést. A nagyüzemi csapolt sör már most drágább, mint valaha.”
Starcsevics Péter, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke szerint a vendéglátóegységek mesterségesen emelt áron veszik a söröshordókat a sörgyáraktól és az ártöbbletet áthárítják a vendégekre, így nem csoda, hogy még vidéken is 1200-1400 forintba kerül egy korsó sör. Pedig ha lenne verseny, akár 200-300 forinttal is kevesebbre kerülhetne a sör.
Fotó: Depositphotos
Noha a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2015-ben már feltárta a nagy sörgyárak piaclezáró stratégiáit, valódi következménye nem lett az ügynek: bírság helyett önkéntes vállalásokat kértek a cégektől, amelyek betartása gyakorlatilag ellenőrizhetetlen maradt. Nem hozott változást a 2020-as „sörtörvény” sem: hiába tiltotta meg papíron a 80 százaléknál nagyobb kizárólagosságot, a gyakorlatban a legtöbb csapon továbbra is csak egyetlen gyártó sörei csorognak.
Ahogy a cikkben is írják: „a sörtörvény nem érte el a kitűzött célját, és ha a jogalkotók a piaci versenyt erősíteni akarják a csapoltsör piacon, és le akarják törni a túlárazásokat, akkor új lépésekre van szükség.”
Starcsevics Péter úgy nyilatkozott:
„a sörgyárak mindig újabb és újabb technikákat vetnek be a kisüzemi sör ellehetetlenítése érdekében.”
A kisüzemek panasza szerint a multik rendkívül kifinomult módszerekkel, például saját sörhűtőik telepítésével vagy burkolt szerződési feltételekkel szorítják ki a konkurenciát, még az is előfordul, hogy egy jól teljesítő kézműves sör is kiszorul a kínálatból, amint a nagy gyártó saját verzióval jelenik meg.
Fotó: Depositphotos
A cikk szerint az általános gyakorlat az, hogy a nagyvállalatok kétoldalú szerződéseket kötnek: egyet vendéglátóhelyekkel, egyet a nagykereskedőkkel. A vendéglátók pénzbeli juttatás fejében vállalják, hogy csak a szerződött gyártó söreit csapolják, ezzel kizárva más szereplőket. A kiválasztott nagykereskedők esetében a gyártók befolyásolják áraikat, kínálatukat, működési területüket, és rendszeresen ellenőrzik az értékesítés részleteit, ami magasabb árakat és korlátozott választékot eredményez a fogyasztók számára.
A Kisüzemi Sörfőzdék szerint, a gyakorlat korlátozza a versenyt és a fogyasztói szabadságot és semmiképp sem szolgál közérdeket. Több ország (például Görögország, Franciaország és Belgium) már szankcionálta az ilyen piaci visszaéléseket. A kisüzemi sörfőzdék sem kivételezést kérnek, csupán lehetőséget a tisztességes versenyre, fogalmazott a cikkben az elnök.