A fagylaltüzem látogatása során testközelből ismerhettük meg az autentikus olasz fagylaltkészítés világát, és bepillantást kaptunk abba, honnan érkeznek az alapanyagok, hogyan születnek az új ízek, és mi történik a fagylalttal a keverőtartálytól egészen a pultig vezető úton. Az élmény után egészen biztos, hogy más szemmel nézünk majd minden gombóc fagylaltra.
Koncz Andrea, a Sissi Fagyizó egyik tulajdonosa invitál be az üzembe, ahol néhány lépés után megcsap a friss tej és az édes vanília illata. Egycsapásra ezer gyerekkori emlék jön elő, a nagymamámmal közös nyaralásoktól, a balatoni fagylaltokon át a családi ünnepekig. Andi egyébként fagylaltmester, aki férjével Koncz Jánossal immár 36 éve készít fagylaltot. 2025-ben az Olasz Fagylaltkészítők Oktatói Szövetségének különdíját, a Minőség Mestere díjat is elnyerte, kezei alól minden évben díjnyertes fagylaltok kerülnek ki: korábban elnyerte már Az Év Balatoni Fagyija címet, valamint többszörös dobogós helyezettje és különdíjasa volt Az Év Fagylaltja versenynek.
Nem csoda, hogy még Gyuláról is érkeznek a vendégek a közelben lévő fagyizóba.
Történetük egy váratlan lehetőséggel kezdődött: egy balatoni fagyizót vettek át, először egy hétre, majd ebből egy életre szóló hivatás lett. „Az eredeti tulajdonos keletnémet feleségével a német újraegyesítés után úgy döntött, hogy Németországban próbál szerencsét, és megvált a Balaton mellett működő fagylaltozójától.” – mesél a kezdetekről Andrea.
Fotó: Máté Krisztián
A hely már akkor is különlegesnek számított: a német kapcsolódás révén jóval modernebb szemléletet képviselt, mint a korabeli hazai kínálat. „Abban az időben Magyarországon még főként az alapízek – a csokoládé, vanília, eper – domináltak, itt azonban már megjelentek az akkor újdonságnak számító fagylaltvariációk: a tulajdonos külföldről hozott öntetekkel, szirupokkal, úgynevezett „variegatókkal” adott plusz textúrát és ízélményt adtak a klasszikus alapokhoz.
Egy hét és minden eldőlt
Mindössze ennyi kellett Andreának és Jánosnak, hogy szerelembe essenek a fagylaltkészítéssel. A nulláról kezdték a tanulást, tapasztalatuk csupán annyi volt, hogy látták már a folyamatot. „Az első szezonban gyakorlatilag fejest ugrottunk az ismeretlenbe.” – mondja Andi – „A régi gépek még egészen más technológiával működtek: sólében forgó, lassan hűtő berendezésekben készült a fagylalt, és ha a hűtés nem volt elég gyors, a fagylalt túl sok levegőt vett fel, ami rontotta az állagot és a minőséget. A technológia, a receptek és a szakmai tudás mind olyan terület volt, amit menet közben kellett elsajátítani.”
Fotó: SZT
Egy kis kitérő után, amikor már a család és az élethelyzet is lehetővé tette, új szintre emelték a vállalkozást. Időközben Gödöllőre költöztek, ahol megnyitották a Sissi fagyizót, modern gépekkel és korszerű technológiával kezdtek dolgozni.
„Azt hittük, tudunk fagylaltot készíteni, aztán rájöttünk, hogy az új technológiával teljesen másképp működik minden.”
Ezért szakmai segítséget kértek, külföldi képzésekre jártak, és rövid idő alatt felzárkóztak az új irányhoz. Ez a szakmai fejlődés ma is kulcsfontosságú, rendszeresen utaznak, új inspirációkat és alapanyagokat keresnek, Szicíliában tanulnak a nagy mesterektől.
Fotó: Máté Krisztián
Az indulás óta több díjat is nyertek, és ma már több helyszínen vannak jelen: saját üzleteik mellett több partnerüknek is ők szállítják a fagylaltot Szentendrétől Budakesziig. Pedig a fagylaltkészítés sem fenékig tejfel: a szezon nem hosszú, általában húsvéttól októberig tart, és az időjárás nagyban befolyásolja a szezont. Mi vásárlók, saját bőrünkön tapasztaljuk a fagyi árának emelkedését, de minden drágább lett: „az alapanyagok, energia és vízköltségek, az áramfogyasztásunk hatalmas, hiszen gyártunk és hűtünk is, az alapanyagárak emelkedése pedig külön történet, ráadásul, még ha közel is Budapesthez, de mégiscsak vidéken vagyunk, a vásárlók itt még nehezebben fogadják el a magas árakat – mondja János.
Pisztácia, Amalfi citrom, tiramisu és bacio
De nem csak beszélgetni jöttünk az üzembe, vár minket a munka: a fagyikészítés. Csapatunk egyik fele elindul piskótát készíteni a tiramisu fagyihoz, mi pedig a másik helyiség felé vesszük az irányt, ahol elkészítjük a kávészószt, majd a már előkészített alapok és többi hozzávaló segítségével elkezdjük összeállítani a fagyikat. A pulton a legmagasabb minőségű alapanyagok sorakoznak egyenesen Itáliából: a citromlé Szicíliából, a mogyoró Piemontból, a pisztácia szintén egy neves olasz termelőtől.
Fotó: Máté Krisztián
Közben Andi elmeséli, hogy az évek alatt sokat változott az emberek ízlése, már nem a klasszikus ízeket keresik, hanem a különleges, izgalmas ízkombinációka. Mostanában a mangó és a pisztácia a legnagyobb sláger, ezekből nem lehet eleget készíteni. Mi most csak hatféle ízből alig húsz liter fagyit készítettünk, de egy átlagos napon 400-500 liter fagyi készül.
Fotó: Máté Krisztián
Miután az üzemben elvégeztük a munkát, még átmegyünk a Gödöllő belvárosában található fagyizóba, ahol tovább folytatjuk a kóstolást. Nem könnyű a választás ...kérek egy kétgombócost, az idei 13. Balaton Fagyija versenyre készült Balatoni bájolóra és a Balzsamos sült áfonya lágy kecskesajttal nevű fagyikból.