A gabonafélék évezredek óta az egyik alapvető élelmiszerforrása az emberiségnek. A gabonák kedvező termesztési tulajdonságok mellett képesek biztosítani a legfontosabb tápanyagokat, fehérjéket, szénhidrátokat, savakat, rostokat, ásványi anyagokat és vitaminokat az emberi és az állati szervezetek számára. A kenyér és a kenyérfélék a leggyakrabban fogyasztott tápláló élelmiszer a világon, számos nemzet kultúrájának részévé vált.
A gabonatudósok 1915-ben keltették életre az ágazat egyik legjelentősebb szervezetét, az AACC Internationalt. E szervezet mai legnagyobb tagszervezete a Cereals&Europe rendezésében tartottak szakmai konferenciát a másik nagy szakmai szervezet, a Nemzetközi Gabonatudományi és Technológiai Szövetség alapításának 60. évfordulója alkalmából. Magyarországon a Budapesti Műszaki Egyetemen működő, jogelődökkel együtt a 95 éves Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszéken alapításától fogva szerepel a tudományos kutatásban a gabona.
Az AACC International centenáriumi évében a tudósok kiemelten vették górcső alá a búzanemesítés, termesztés, feldolgozás, termék-előállítás és a táplálkozási érték javítása területén tapasztalható folyamatokat, a fejlődési lehetőségek megvitatását. A budapesti konferenciát megnyitó Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár utalt rá, hogy a magyarországi gabonakutatás jelentős szerepet tölt be a termékminőség fejlesztésében, a népesség táplálásában. Magyarország gabonatermesztői és malomipari hagyományait és eredményeit világszerte elismerik, tisztelet övezi a hazai gabona-kémiai kutatások tapasztalatait.
A budapesti fórum első napján Jean Delcour professzor, az AACC International elnöke, Michaela Pichler, az ICC főtitkára, Eleonora Dupouy, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) fogyasztóvédelemért és az élelmiszerbiztonságért felelős tisztviselője és Peter Shewry professzor többek között értékelte a gabona jelentőségét, és vázolták a jövő évtizedek valószínűsíthető élelmezési kihívásait, közte a 60 százalékos arányt képviselő gabonáét.
Az előadók egyetértettek abban, a jövő egyik legnagyobb kihívása a tápértéknövelés, a megtermett termés védelme, minőségének a javítása, az élelmiszer-biztonsági kockázatok csökkentése lesz. Előtérbe kerül az egészséges termékek előállításának igénye, illetve a ma kevésbé használatos gabonafélék és álbúzák élelmiszer célú hasznosítása, illetve a gluténmentes készítmények. A kutatók figyelme a fogyasztói igények felé fordult. A hagyományos kenyértechnológiák évezredes eredményei mellett törekednek olyan új eljárások kialakítására, amely segítségével fenntartható a gabonatermelés fokozása a világ népességének biztonságos ellátása érdekében.
Jean Delcour emlékeztetett rá, a kis-ázsiai térségből eredeztetett ősgabona csak nyomokban emlékeztet a mai gabonákra, a világon csaknem 50 ezer variációt ismerünk, ebből azonban mindösszesen 150-160 fajta szerepel köztermesztésben. Az ötvenes évek közepétől felgyorsult a szelekció, az akkori 3 tonnás hektáronkénti átlagtermés helyett a gazdák 7-8 tonnát aratnak. Előtérbe kerültek a modern, nagy termőképességű fajták. Európa országaiban évente 12 milliárd tonna kenyérnek és kenyérfélének való búzát őrölnek, amelyből naponta az uniós polgárok átlagosan 100-150 gramm mennyiséget fogyasztanak.
