Gergővel stílusosan nyertes munkája helyszínén, a budai Dolcissima cukrászdában találkozunk, ahová belépve egy apró tér elegáns és kifinomult látványa tárul elém. Míg várok, van időm megcsodálni a pultban sorakozó fenséges olasz desszerteket, és persze a zöld és arany dekoráció összehangolt látványát, és az izgalmasan kidolgozott részleteket. Sok időm azonban nem marad a nézelődésre, mert hamarosan befut Gergő…

Szállodáktól kezdve éttermeken, lakásokon, magánkórházakon át cukrászdákig és nagyobb irodákig sok mindent tervezett. Milyen típusú munkák állnak Önhöz a legközelebb?

Mindegyiknek megvan a maga szépsége, de a nagyobb tervezési munkák, mint a középületek, szállodák, kórházak közelebb állnak hozzám, mert ezek lényegesen sokoldalúbb ás átfogóbb feladatok. Jelenleg egy nagy magánkórház épületét tervezzük, de mellette folyamatosan dolgozunk családi házakon és villaépületeken is. Várhatóan idén május elején nyílik meg az egyik legújabb munkánk, egy balatonparti szálloda, amely másfél év tervezés után kétéves kivitelezéssel valósult meg. Nagyon várjuk a nyitást, mert hatalmas munka volt és úgy érzem, sikerült minden elvárásnak megfelelően megcsinálni. A nagyobb munkákkal ellentétben a kisebb projektek gyakran nem rentábilisak, de nagyon szeretem az olyan munkákat, amikor a megrendelőn érzem, hogy benne van a szíve-lelke. Ilyen volt mostanában az a kis római stílusú pizzázó, ahol nagyjából tíz-tizenkét ember tud csak leülni, vagy az a fagylaltozó, amelynek a tulajdonosa kiment külföldre és a legjobb helyeken tanulta meg a fagyikészítés minden tudományát. És azt se felejtsük el, hogy egy kisebb térben sokszor nagyobb kihívás rejlik, ami még izgalmasabbá teszi a munkát.

2023-ban éppen egy kisebb tér, a budai Dolcissima cukrászda belső dizájnjával nyerte el az év Klasszis TopDesign tervezője díjat. Mit jelentett az Ön számára ez az elismerés?

Nagyon öröm volt számunkra a kollégákkal együtt, amikor kiderült, hogy mi kaptuk a legtöbb szavazatot. Bár elárulom, valahol éreztem, hogy mi fogjuk megnyerni a díjat. A feladat egyébként a nyári szezon közelsége miatt nem volt könnyű. Bontással együtt mindössze négy hetünk volt kivitelezésre, ami azt jelenti, hogy nagyon gyorsan kellett dolgozni, és amit beterveztünk, azt azonnal meg is kellett rendelni. Hasonlóan gyors kivitelezést igényeltek a bútorok és az asztalosmunka, szóval bőven voltak kihívások a munka során, de nem szerettük volna, hogy a nyitás elcsússzon.

Mennyi szabadsága volt a tervezésnél?

Szinte mindenben szabad kezet kaptam, az egyetlen megkötés a pisztáciazöld szín volt. Nagyon népszerű most ez a szín, egyre többször jelenik meg külföldi nagy cukrászdáknál is, de egy kicsit féltem tőle, mert nem könnyű megtalálni az igazán szép pisztácia árnyalatot, hogy ne legyen túl unalmas, és túl hivalkodó sem. A helyiség korábban is cukrászdaként működött, így bizonyos adottságok megvoltak, de több tároló és pakolóhelyet is ki kellett alakítani, és szükség volt egy olyan látványelemre is, ami megérkezéskor azonnal magával ragadja a belépők figyelmét. Fontos szempont volt, hogy este és a téli, sötét időszakban belülről kifelé kommunikáljunk, és magunkra vonjuk az utcán sétálók figyelmét, ezért az üzlet egész frontja hatalmas üvegfelületet kapott.

Melyek az elsődleges szempontjai egy-egy belső tér tervezésénél, és ehhez mennyire tartja fontosnak a nemzetközi trendek követését?

A funkció és design együttes jelenléte és a kettőből fakadó végeredmény talán a legfontosabb, de egyben a legnehezebb is – többek között a beruházási költségek miatt. Tervezőként figyelnünk kell a trendet és a dizájnt, de azt is, hogy amit megálmodunk, az megvalósítható legyen - aztán persze vannak olyan munkák, ahol ezeket a tényezőket nem kell figyelembe venni. Nem igazán vagyok trendkövető, bár azt gondolom, hogy vannak olyan dolgok vagy szabályok, amelyeket követni kell. Szeretek nyitott szemmel járni a világban, de a trendek követése helyett sokkal inkább az idő és értékállóságra törekszem, és persze az is nagyon fontos számomra, hogy legyen valami igazán meghökkentő, valami extravagáns abban, amit tervezek.

Melyik munkájára a legbüszkébb?

A friss munkák mindig élénken élnek bennem, és valahol mindegyik a kedvencem, de szeretem elővenni és végiglapozgatni a régi, többéves munkáink gyűjteményét is, mert nagyon sok jót találok köztük, amiket szinte már el is felejtettem. Három éve terveztünk például egy nagy tetőtér beépítést. Azt hittem, hogy már rég eladták az összes lakást, de most kezdték el árulni. Jó újra látni a fotókat és a látványterveket, mert az is egy nagyon jól sikerült munka, ahogy az Avalon Park is, amely ugyan azóta már egy újabb átalakításon ment keresztül. Több olyan villaépület és magánház van, amit nagyon szívesen megmutatnék a szakmának, de sajnos nem lehet. Végül, de nem utolsósorban, nagyon büszke vagyok a saját házunkra is, ami jócskán tartalmaz extravagáns elemeket, ugyanakkor nagyon jó benne lakni.

Mi az, ami inspirálja egy belső tér megtervezésénél?

A családomon kívül két nagy szerelmem van: az utazás és a gasztronómia. Bárhol is vagyok a világon, általában minden helyi dolgot kipróbálok és megkóstolok, és mivel édesszájú vagyok. a sütemények, édességek és cukrászdák különösen közel állnak hozzám. A közösségi médiának hála mindig előre meg tudom nézni, melyek azok a helyek, amelyeknek a belső tere olyan izgalmas, hogy megéri megnézni. Rendszeresen bemegyek külföldön luxusszállodákba, körbenézek és elmerülök a látványvilágában.

Idén nem versenyzőként, hanem zsűritagként lesz jelen a Klasszis TopDesign versenyen. Mi az, amit keresni fog a különböző munkákban?

A pályázatokat a kiugróan magas minőség, a jó tervezés és jól kivitelezett munka alapján fogom rangsorolni, és persze azt is keresem majd, hogy van-e benne valami meghökkentő részlet vagy elem. A meghívókártyáimat is olyan tervezőknek adtam, akikről a munkásságuk alapján úgy gondolom, hogy fontos lenne nevezniük, ezért nagyon erős mezőnyre számítok.