A pálmaolaj történetéről nemrég könyvet író Jonathan E. Robins történész szerint két fő oka volt, hogy ennyire elterjedt az alapanyag: számos alternatívánál egészségesebb és olcsó. 2000 és 2020 között az egészségesebb alternatívának számító pálmaolaj európai importja megduplázódott, az amerikai pedig megtízszereződött. Közben leváltották a kozmetikai termékekben lévő kőolaj-összetevőt is pálmaolajra, számol be a hvg.hu.

Ma becslések szerint a nyugati országokban feldolgozott termékek felében megtalálható, a legkülönfélébb élelmiszerektől egészen a kozmetikumokig. 2019-ben robbant ki ekörül a botrány: az emberek többsége mostanra elárvult, szomorú orángutánbébikre és kiirtott erdők képére gondol a pálmaolaj neve hallatán, hiszen több tanulmány is született arról, hogy járult hozzá a pálmaolaj-kitermelés az erdőirtáshoz, a biológiai sokszínűség csökkenéséhez és az üvegházhatású gázok kibocsátásához, valamint a kényszer-, és gyerekmunkához. 

Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára szerint olyan problémák jöttek be a világjárvánnyal, hogy „nem ütik már olyan erősen” a pálmaolajat.

Gazdasági szempontból mindenesetre nem lenne fenntartható lecserélni. Intődy Gábor is felhívja a figyelmet: ez a legnagyobb hozamú növényi olaj, és nincs is alternatívája: „Bármi mással helyettesítenék, az csak még rosszabb lenne” – mondja. A szövetség állásfoglalása szerint a fenntartható forrásból származó pálmaolaj egyébként a legjobb megoldás.

A két legnagyobb pálmaolaj-kitermelő ország, Indonézia és Malajzia például be is tiltotta a pálmaolajmentes termékeket, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a környezetvédelmi szervezetek bojkottja csak a fejlődő országokat diszkriminálja, és a gazdasági fejlődésüknek szab gátat.

A teljes cikk megtalálható: ITT