Nemzeti szójaprogram elindításán dolgozik a Földművelésügyi Minisztérium. A kezdeményezés célja, hogy csökkentse a főként importból érkező, génmódosított szóját tartalmazó takarmányok arányát az állattenyésztésben. Nagy István, a tárca parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és az élelmiszergyártásban, amely a hazai forrásokat jobban kihasználja, és megszünteti a függést a tengerentúli importtól az élelmiszerekben és állati takarmányban felhasznált szójababnál.
„Egy átfogó uniós fehérjenövény-program elengedhetetlen lenne, de egyelőre nincs jele annak, hogy az Európai Bizottság gondolkodna ebben” – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Magyarország ezért külön utat választott és – csatlakozva a Duna-menti szójakezdeményezéshez – elindítja saját programját. Első lépésként a földművelésügyi tárca egyeztetésre hívta a tudomány, valamint az ipar képviselőit. A szójatermesztéssel, -feldolgozással és -értékesítéssel foglalkozó ágazat szereplői pedig kezdeményezték a szakmai szervezetté alakulásukat.
A Magyar Szója Nonprofit Kft. néven bejegyzett szervezet egyik legfontosabb feladatának az agrotechnikai és fajtaháttér felállítását tartja. A jelenleg 36 ezer hektáron vetett szója termésterületét az ökológiai adottságokat figyelembe véve ugyanis a többszörösére lehetne növelni. „A jó fajtaválasztás és jó agrotechnika elengedhetetlen az eredményes termesztéshez, ezért a szakmai szervezet bemutatógazdaságokat választott, és immár második éve kisparcellás, valamint üzemi kísérleteket állít be” – mondta az államtitkár. Szavai szerint a termesztés mellett a hazai felhasználást is növelni kell, ma ugyanis a hazánkban megtermelt, nem genetikailag módosított szóját nagyrészt külföldön használják fel. A piacszervezésben jelentős feladatot szánnak az integrátoroknak. A tárca szerint ők lehetnek azok, akik biztosítják a szaporítóanyagot, a vetőmagot a termelőknek, és árualapot termeltetnek.
A magyar célok megvalósítását az uniós közös agrárpolitika is támogatja. Nagy István szerint a legnagyobb ösztönzést a fehérjenövényekre adható, termeléshez kötött támogatás jelenthet. Ennek összege hektáronként elérheti a hatvanezer forintot. Emellett folyamatban van a GMO-mentes jelöléssel kapcsolatos előkészítő munka is. A minisztérium szakértői az ágazati szereplőkkel egyeztetve alakítják ki a részletszabályokat. Az már biztos, hogy a GMO-mentes jelöléssel ellátott hús, tej és tojás nem származhat olyan állattól, amelyikkel génmódosított takarmányt etettek. Nagy István szerint ez a fogyasztók, a gazdák és az állatok szempontjából is számos előnnyel jár. „A fogyasztók igénylik és keresik az egészséges, GMO-mentes élelmiszert, a jelöléssel pont ezt az igényt tudják majd a termelők kielégíteni. Bízunk benne, hogy a védjeggyel ellátott terméket könnyebb lesz eladni, mert jobb pozíciót jelent majd a piacon” – tette hozzá az államtitkár. A védjeggyel ellátott termékek már az idén megjelenhetnek a boltokban.
Az Európai Unió szabályozása szerint ma minden terméken, amelyben a GMO-s összetevő meghaladja a 0,9 százalékot, azt külön fel kell tüntetni a csomagoláson. Az egyes állati eredetű termékek kívül esnek a jelölési kötelezettségen. Az úgynevezett inverz jelölést, vagyis a GMO-mentes védjegyet korábban Németországban, Franciaországban, Ausztriában és Luxemburgban vezették be.
