Lemaradtak a cukrászdák, mint a borravaló?

A magyar cukrászat le van maradva a gasztronómiához képest - ez a meglepő, és erősen megosztó kijelentés a jövő héten megjelenő Dining Guide kalauzban olvasható.

Jövő héten megjelenik Magyarország nívós gasztronómiai kalauza, amely idei újításként nem csak az éttermeket, hanem a cukrászdákat is listázza. A hazai legjobb cukrászdákat a Dining Guide tesztelői, és két külföldi szaktekintély válogatták össze. Herczeg Zoltán, gasztronómiai szakértő, a Dining Guide tesztjeinek vezetője elmondta, őket is meglepte a cukrászdákban tapasztalt, meglehetősen alacsony színvonal.

A Volkswagen-Dining Guide Étteremkalauz 2018-as kiadványába 100 hely meglátogatása után végül 65 cukrászda került be. Érdekes, mit tart a kalaua egyáltalán cukrászdának: „Azokat a intézményeket teszteltük, ahol a vendégek desszerteket, tortákat, süteményeket, apró süteményeket, fagylaltokat, parfékat, kávé féleségeket és üdítő, frissítő italokat tudnak fogyasztani és igényük szerint azt onnan elvinni” – mondjaHerczeg, majd így folytatja: „Az éttermi teszteléseknél alkalmazott szabályokat, protokollokat alkalmaztuk itt is, természetesen a cukrászdák termékeire hangolva. Az étteremkalauz munkatársai és a szerkesztőség egy-két tagja is tesztelt, de fontosnak éreztük az idei külföldi zsűri elnök Enrico Cerea és a tavalyi zsűri elnök Giancarlo Perbellini szakértő véleményét is, hiszen mindketten 3-4 generációs családi TOP cukrászdákat üzemeltetnek Olaszországban.”

A szakemberek szerint az itthoni helyzet egyelőre nem a legjobb. „A magyar cukrászdák nagy részét a mai napig elkerülték a valós világtrendek és irányzatok, de még nagyobb baj az, hogy az alapvetően magyar hagyományokon alapuló klasszikus desszertek színvonala is nagyon alacsony, gondolunk itt egy krémesre vagy egy Dobos-tortára” – teszi hozzá Herczeg Zoltán. „Talán csak a cukrászdáink színvonaláról lehet elmondani, hogy a rendszerváltás óta, nem hogy nem javult, hanem sokat romlott a minőségük.”

A kilencvenes években jobb volt a helyzet, akkor még igazi alapanyag volt, nem por. A magyar cukrászatról a kilencvenes évek közepéig elmondható volt, hogy nagyon magas szinten teljesítettek. Ha nem is a hazai cukrászdák töltötték be a vezető szerepet a világ cukrászatainak rangsorában, de a nagy szállodákban működő cukrászüzemek kvalitása jóval meghaladta mai színvonalat. Aztán a rendszerváltást követő években megjelentek az úgynevezett kényelmi termékek, az élő munkát kiváltó adalékok, porok, paszták, szerkezetjavítók, és ezek a gazdaságosság növekedésével egyenes arányban gyengítették az iparágat, a gyakorlati helyeken való oktatást, és így a szakemberek a cukrászok felkészültségét. Azt gondolhatnánk az utóbbi időben megnyílt, kisebb választékkal rendelkező helyek jelenthetik a cukrász szakmában a forradalmat, de erről a Dining Guide szakértői mást gondolnak: „Az utóbbi években megjelentek új és sikeres koncepciók, amelyek a cukrászat bizonyos szűk részét reprezentálják. Vannak helyek, ahol egész jó minőségű macaronokat lehet kapni, vagy tarte-okat, vagy 4-5-6 fajta úgynevezett “francia desszertet”, de nincs komoly sütemény vagy desszertválaszték a kínálatukban. Több helyen tapasztalható már, hogy egy-egy desszertet kis választékban jól készítenek, de ezek a helyek még nem tekinthetők cukrászdának. A cukrászat egy nagyon színes, komplex szakma, a cukrászdák egyik legnagyobb értéke a sokszínűség és a “gazdagság”, ezután jön természetesen az alapanyagok minősége és a kézműves technikák ismerete. Ilyen helyek még nem nagyon találhatóak itthon” – fejezi be gondolatát Herczeg Zoltán.

Aki igazán jó desszertre vágyik, lehet, hogy egy jó étteremben könnyebben megtalálja Az éttermi cukrászdákkal kapcsolatban is markáns véleményt képviselnek a szakemberek és a kalauz tesztelői: „Már azoknak az éttermeknek is alacsony a száma, ahol éttermi cukrászt alkalmaznak, ezt ma nem sok étterem engedheti meg magának. Az oktatás és a gyakorlati helyek minősége, valamint az alapanyaghasználat nagyban befolyásolja egy szakma, szakember gárda kialakulást.”

Mi lehet az oka annak, hogy a cukrászat lemaradt a gasztronómiában? A Dining Guide tesztelői szerint a nagy szállodák cukrászműhelyeinek leépülése mindenképpen probléma. Ezek vezető szerepet töltöttek be szakma fejlődésében és felkészült szakember gárda kialakításában. Régen egy francia krémes készítése volt egy cukrász “felvételije” egy komoly műhelyben, úgy vettek fel egy fiatal cukrászt, ha ezt meg tudja csinálni. Meg kellet mutatnia, hogy hogyan készíti el, süti meg a hajtogatott leveles tésztát, hogyan készíti el krémet, aztán hogyan vonja be a cukormázzal az egyébként nagyon nehezen bevonható leveles tésztát és aztán hogyan tudja felvágni ezt. Ez ma sokszor nem megy, mármint, hogy jó minőségű, kiváló alapanyagú és adalékanyagoktól mentesen nem megy. „A cukrászat a konyhához képest egy nagyon bonyolult és szakmai fegyelmet igénylő tevékenység, amelynek az elsajátításához nagyon sok idő kell. Nem tudjuk, hogy mi segíti a helyzetet, ehhez nem értünk, csak a cukrászdák minőségének a figyelemmel kísérése és a jobb “intézmények” bemutatása a célunk” – zárja gondolatait Herczeg Zoltán.

A Volkswagen-Dining Guide Étteremkalauz 2018-as kiadványát a legjobb cukrászdák listájával február 20-tól az ország legnagyobb újságárusainál lehet megvásárolni.

Forrás: Dining Guide / Vendég


Ezeket a strandételeket mindenképp meg kell kóstolni!

Ezeket a strandételeket mindenképp meg kell kóstolni! 

40 különleges balatoni ételt kóstolt körbe a Balatoni Kör szakmai előzsűrije, és választotta ki azt a tíz nevezőt, akik bekerültek az Év strandétele verseny döntőjébe.
Tevetej-nagyhatalom lennénk?

Tevetej-nagyhatalom lennénk? 

Ugyanis a magyarországi tevetej feldolgozását tanulmányozás céljából a távoli Csádból egy komplett delegáció érkezett hazánkba.
Ludányi József: Ezt csak szerelemből lehet csinálni

Ludányi József: Ezt csak szerelemből lehet csinálni 

A Mátra gyönyörű bortermelő vidékén található Ludányi Pincészet tulajdonosával, Ludányi Józseffel beszélgettünk a borászat történetéről és persze borokról.
Kik kapják idén a Gundel Károly-díjat?

Kik kapják idén a Gundel Károly-díjat? 

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) már várja a jelöléseket.
A hely, ahol a „slow food” kifejezést komolyan veszik

A hely, ahol a „slow food” kifejezést komolyan veszik 

2024-ben a Dining Guide Év Fenntartható Étterme a Natura Hill Zebegény.
Íme, Európa legszebb szőlőbirtoka

Íme, Európa legszebb szőlőbirtoka 

Egy tanulmány több mint húszezer Google véleményt vizsgált meg, hogy felmérje, mely borászatok találhatók a legfestőibb helyeken.
MVI-jelentés 2023-ról: csökkent a vendéglátóhelyek száma

MVI-jelentés 2023-ról: csökkent a vendéglátóhelyek száma 

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) minden évben közzéteszi statisztikai helyzetjelentését a vendéglátásról, így tettek 2023-mal kapcsolatban is.
A Top 10  legmenőbb koktélbár

A Top 10 legmenőbb koktélbár 

Mutatjuk az ország legmenőbb koktélbárjait!
Itt a brutális meleg, igazi logisztikai bravúr a gyorséttermekbe eljuttatni az alapanyagot

Itt a brutális meleg, igazi logisztikai bravúr a gyorséttermekbe eljuttatni az alapanyagot 

Extra hűtési megoldásokra van szükség, hogy az élelmiszerek a megfelelő hőmérsékleten érkezzenek meg a kiszolgáló egységekbe.
A foci EB-döntőjére készül Zamárdi söre

A foci EB-döntőjére készül Zamárdi söre 

Készül az első, balatoni településről elnevezett sör, amely Zamárdiban, a Balaton Beer Weekenden debütál.

Interjú

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni 

A két Michelin-csillagos étterem konyháját vezető séffel többek közt a versenyről és megosztó ételekről beszélgetünk, és mesél arról is, miért nem követi a trendeket.
Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető

Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető 

Az idei újdonságokról és megújulásról a borászat tulajdonosával, Dunai Ágnessel beszélgettünk.
Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél”

Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél” 

Csernus Imrével szőlőről, borokról és a vidéki életről beszélgettünk, és nemrég megjelent könyve kapcsán egy kicsit rólunk, magyarokról is.