A nemzetközi ízfesztiválon számtalan olasz és külföldi kiállító jelent meg, a legtöbben azonban az első alkalommal saját pavilont állító Magyarország asztalainál álltak sorba kostolóra, ahol Eger, a Mátra és Szekszárd régiója mutatkozott be. A pavilon a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Slow Living Hungary egyesület támogatásával valósult meg.

Az egyesületet vezető Szekeres Diána mérföldkőnek nevezte, hogy Magyarország mostantól saját kiállítótérrel van jelen az ökotudatos és fenntartható gasztrokultúra legnagyobb európai és nemzetközi találkozóján. "A minőségi termékek, a magyar ételkultúra és mezőgazdasági örökség segítségével természeti tájainkat is megismertetjük, valamint kapcsolódunk a nemzetközi slow-travel idegenforgalmi útvonalakhoz" - fejtette ki az MTI-nek. Hozzátette: a szürkemarha lesz a második Slow Food prezídium, vagyis a nemzetközi mozgalom eredetvédelmét kiérdemlő magyar élelmiszer. Az első 2004-ben a mangalicakolbász volt.

A fesztiválon szintén résztvevő Gaál József kecskeméti alpolgármester egy olyan Slow Food-projektről is beszámolt, amelyet a város Dubrovnikkal, az olaszországi Velencével, valamint Brnóval és Krakkóval együtt valósít meg a régi, tradicionális termékek és táplálkozási kultúra megőrzése érdekében. A projekt keretében Kecskeméten főzőprogramokat tartanak a piacokon, és szeretnék, ha a kecske húsát és tejtermékeit is újra felfedeznék az emberek. A minden második évben megrendezett Slow Food fesztivál az idén az Étel a változásért címet kapta. A rendezvényen idén 140 ország ötezer képviselője vett részt, s a 800-nál is több kiállító között voltak termelők, családi gazdálkodók, táplálkozásszakértők, szakácsok, borászok, vendéglátásban dolgozók, az élelmiszer- és gasztropiac résztvevői.