A GVH pénteken közölte: az étolaj ára idehaza nagyobb mértékben emelkedett, mint a környező országokban, ezért a hatóság – a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) szoros együttműködésben – célzott, gyorsított ágazati vizsgálatot indított.

A cél egyértelmű: feltárni, miért fizetnek többet a magyar fogyasztók ugyanazért a termékért.

Miközben Magyarország teljes fogyasztói árszintje az EU-átlag mindössze 69 százalékán áll, az élelmiszerek ára már alig marad el az uniós szinttől, a régiós országokhoz képest pedig mintegy 10 százalékkal magasabb.

Az igazi „fekete bárány” azonban az olajok és zsírok termékköre: ezen belül is az étolaj.

Az Eurostat adatai szerint az étolajat is magában foglaló kategória hazai árszintje közel 10 százalékkal haladja meg az uniós átlagot, a visegrádi országokéhoz képest pedig már 16 százalékos az eltérés. Mindez nehezen magyarázható pusztán makrogazdasági tényezőkkel.

A KSH szerint egy magyar fogyasztó évente 10–12 liter étolajat használ el, vagyis a hazai háztartásokban évente több mint 100 millió liter – jellemzően napraforgóolaj – fogy. Az alapanyag döntően hazai forrásból származik, az import aránya mindössze 10–20 százalék.

Mint az MTI híréből kiderül, 2024 decembere és 2025 ősze között az étolaj fogyasztói ára euróban számolva 15,8 százalékkal nőtt Magyarországon. Ugyanebben az időszakban a másik három visegrádi országban átlagosan „csak” 9,7 százalékos drágulást mértek – mindezt úgy, hogy idehaza közben árréskorlátozás is érvényben volt.

A GVH szerint mindez indokolttá teszi annak vizsgálatát, hogy az értéklánc különböző pontjain – a termeléstől a feldolgozáson át a kiskereskedelemig – milyen piaci tényezők járulhattak hozzá az árak elszállásához, illetve az európai tőzsdei jegyzésáraktól való eltéréshez.

A vizsgálat során a GVH saját Árfigyelő rendszerének historikus adatait is felhasználja, ahol jelenleg 140 termékkategóriában több mint 5000 termék napi árváltozása követhető nyomon.